A bérlakásokkal visszatérnek a háziurak

Publikálás dátuma
2018.01.09 06:03
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
A nagyvárosokban egyre többen választják az albérletet, ami jó üzlet a befektetőknek is. A főváros belső kerületeiben elszaladtak az árak.
Shutterstock 

Shutterstock 

Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet. A jelentősebb megtakarítással rendelkezők – egyelőre zömmel magánszemélyek - ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.

A KSH idősoros adatai szerint 2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk. A nem piaci bérlők – vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők - aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt. Ezzel együtt némiképp csökkent – 87,6 százalékról 85,2 százalékra – a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya. Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve méginkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.

A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet. Az díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog.

Ezt kompenzálhatja némiképp a munkáltatók által adómentesen adható lakhatási támogatás, amelynek összege az idén emelkedik. Tavaly az albérletben élő alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kaphatták támogatásként, 2018-tól a minimálbér 60 százalékát. Mivel a minimálbér is emelkedett, a munkáltató januártól akár havi 83 ezer forint támogatást is adhat dolgozóinak.

A lakások felét feketén adják ki
Összesen 321 ezer lakásban éltek bérlők 2016-ban, ezek túlnyomó részét, 260 ezer lakást magánszemélyek adták ki. A G7 gazdasági portál által ismertetett adóhatósági adatok szerint ugyanakkor csak százezer ember vallott be jövedelmet lakáskiadásból, összesen 85 milliárd forint bevételt jelentettek. Bár vannak, akik több lakást is kiadnak, az nem valószínű, hogy egy lakáskiadóra átlagosan 2,6 kiadott lakás jut, valószínű tehát, hogy a lakások legalább felét feketén adják ki. Vagyis, ha a piac csak tíz százalékot tisztulna a lakáskiadás adóterheinek csökkentése miatt, az hárommilliárd forint többletbevételt jelentene a költségvetésnek – véli a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az idén elvileg olcsóbb is lehetne az albérlet, hiszen januártól már nem kell a bérleti díjakból származó bevétel után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja). Ez elsősorban a fővárosi albérleteket érintheti, jellemzően ezeknél lépte át az éves jövedelem az egymillió forintot, ami után az ehot meg kellett fizetni. Mindez Balogh László szerint fehérítheti a piacot: várhatóan többen fogják a tényleges bérleti díj bejelentésével kiadni lakásukat. A bérleti díjak viszont nem csökkennek, hiszen annak, aki eddig nem fizette meg maradéktalanul a lakáskiadás után a közterheket – márpedig a lakáskiadók mintegy fele valószínűleg így tett (lásd keretes írásunkat) -, az adócsökkentés nem hoz megtakarítást.

Ezzel együtt – éppen a fenti változások miatt is - egyre jobban megéri kiadási céllal ingatlant vásárolni. A befektetési célú lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot, országosan mintegy 30 százalékra tehető. A piac pedig egyre koncentrálódik: mind több olyan befektető lép be a piacra, aki nem egy-két lakást vesz, hanem nagyobb portfólió kialakítására törekszik. Egyelőre még magánszemélyekről van szó, hiszen ebben a formában jobban megéri a lakáskiadás, mert csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni, míg cégként ÁFÁ-t és társasági adót is kellene fizetni, az osztalékot terhelő közterhekről nem is beszélve.

Ezek a modern háziurak a régebbi társasházakban egész szinteket igyekeznek megvásárolni. Balogh László szerint ez főként a fővárosi belső kerületekben jellemző, ahol a rövidtávú, turistákat célzó kiadás dominál. Ezt egy szintén idei könnyítés is segíti: az ingatlanjukat lakáshotelként hasznosítók már nemcsak egy, hanem három ingatlan után is választhatják a tételes átalányadózást, ami évente 38 400 forint lakásonként. A bulinegyed rövidtávú lakáskiadásának piacán ugyanakkor komoly változásokat hozhat az erzsébetvárosi szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló februári népszavazás. Ha éjfélkor valóban bezárnak majd a szórakozóhelyek, a környék kevésbé lesz népszerű a fiatal turisták körében, emiatt már akadnak is olyan vevők, akik az adásvétel megkötésével inkább kivárják a népszavazást.

Kicserélődhetnek a tulajdonosok a bulinegyedben
Átszabhatja a környék lakáspiacát a februári, erzsébetvárosi népszavazás, ahol a lakók arról döntenek, bezárjanak-e éjfélkor a szórakozóhelyek.
A fővárosi „bulinegyedben” az utóbbi öt évben a fővárosi átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a kiadó lakások bérleti díja, illetve az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára. Az ingatlan.com adatai szerint a VII. kerületben 2013 óta 124 százalékkal, 550 ezer forintra emelkedett az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára, az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak pedig 95 százalékkal, mintegy háromezer forintra nőttek. Az V. és a VI. kerületben több mint 120 százalékkal nőtt az eladó lakások átlagos négyzetméterára, az albérleteknél pedig 82 illetve 93 százalékos drágulás történt. Összehasonlításul: a budapesti átlag-áremelkedés az eladó lakásoknál 82, az albérleteknél pedig 83 százalékos volt az elmúlt öt évben.
Az árakat a külföldi turisták hajtják fel, akik körében igen népszerűnek számít a bulinegyed. Ebbe azonban már némiképp beleszólt az V. és VI. kerületi önkormányzat tavaly év végi rendelete, amelynek értelmében - a VIII. kerülethez hasonlóan - csak akkor üzemeltethetik szálláshelyként a tulajdonosok a lakásukat, ha ahhoz a többi lakó is hozzájárul.
Ha pedig most a népszavazás eredményeként éjféli bezárásra kötelezik a szórakozóhelyeket, kevésbé lesz vonzó a környék a szórakozni vágyó külföldiek számára. Ez az erzsébetvárosi eladó és kiadó lakások árára is hatással lehet. Egyes lakásoknál árcsökkenés is elképzelhető, nagyon jelentős áresésre azonban nem kell számítani, hiszen a lakáshotelként üzemelő ingatlanok jó helyen lévő, kiváló minőségű, felújított lakások, amelyek iránt élénk a kereslet. Így egy eseteleges tiltás esetén várhatóan inkább a tulajdonosok és a bérlők cserélődnek majd ki. Ha viszont nem az éjféli bezárás mellett döntenek az erzsébetvárosiak, akkor VII. kerületi - valamint az V. és VI. kerületi - lakások eladási ára és bérleti díja a jövőben is a fővárosi átlagot meghaladó mértékben emelkedhet.

A bérlakásportfólió kialakításának másik jelentős terepét az újépítésű lakások jelentik. Ezekben a lakóparkokban többtucat lakást is megvesznek a befektetők, majd egy ingatlanbérbeadás-menedzsmenttel foglalkozó cégen keresztül rögtön ki is adják. Ilyen vállalkozásokat sok esetben maguk a beruházók hoznak létre, tevékenységükért pedig – az ingatlanközvetítőkhöz hasonlóan - a bevétel mintegy 10 százalékát kérik el. De nem csupán a bérlő felhajtásával foglalkoznak, hanem az ingatlannal kapcsolatos egyéb feladatokat – karbantartás, bérleti díjak beszedése - is elvégzik. E szolgáltatást is nyújtó beruházók komoly versenyelőnyre tesznek szert, hiszen a befektetési céllal vásárlók válláról komoly terhet vesznek le.

A bérlők pedig hajlandók egy kicsit többet fizetni azért, hogy átláthatóbb körülmények között bérelhessenek lakást. A bérlői kör ugyanis itt kevésbé a kényszerből költözők közül kerül ki, mint inkább a pályájuk elején járó, de már jó fizetéssel rendelkező fiatalok közül, akik még nem döntötték el, hol szeretnének letelepedni. Balogh László megjegyezte: egyre több olyan bérlő is megjelenik ezekben a lakásokban, akik rendelkeznek ugyan saját ingatlannal, de kevésbé jó környéken, így annak kiadásával és némi különbözet megfizetésével gyors minőségi ugrást érhetnek el lakókörnyezetükben.

Másfélmillióan ingáznak naponta
Nem minden munkavállaló tud vagy szeretne munkahelye miatt elköltözni: a dolgozók több mint harmada – mintegy másfél millió munkavállaló – napi szinten ingázik munkahelye és lakhelye települése között. Ez az arány pedig az elmúlt öt évben nem változott érdemben – derül ki a KSH 2016-os mikrocenzusából. Országosan ugyanakkor vannak eltérések: Pest, Heves, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az ingázók aránya – itt a dolgozók csaknem fele másik településről jár be dolgozni.
A naponta ingázók több mint fele, 900 ezer munkavállaló lakóhelyének megyéjén belül ingázik, 277 ezren másik megyében, de az adott régión belül járnak be munkahelyükre,182 ezren másik régióban dolgoznak, mint ahol laknak, 72 ezren pedig külföldre járnak át napi szinten dolgozni. Utóbbiak aránya az elmúlt 15 évben fokozatosan emelkedett: a 2001-es népszámlálás a külföldre ingázók arányát még 1 százalék alatt mérte, 2016-ra ez 4,6 százalékra nőtt. A határ túloldalán munkát vállalók a legnagyobb arányban továbbra is a két osztrák határ menti megyében Győr-Moson-Sopronban és Vasban élnek (24, illetve 13 százalék), de jelentős növekedés volt etéren Baranyában is, ahol a naponta ingázó foglalkoztatottak 6 százaléka külföldön dolgozik.
Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy egy másik településen kell munkahelyet keresnie: míg a megyei jogú városokban az ott élők 16 százaléka ingázik, a többi városban lakók 39, a községekben élőknek pedig már a 63 százaléka végzi munkáját másik településen. Ágazatok szerint a bányászat és kőfejtés területén, az építőiparban, a szállítás és raktározás terén, illetve a feldolgozó iparban a legmagasabb – 50 százalék körüli – az ingázók aránya, míg a legtöbb helyben dolgozó az ingatlanügyletek, a közigazgatás és az oktatás területén foglalkoztatottak közül kerül ki.



2018.01.09 06:03

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30

Hős vagy főellenség – távozott a román antikorrupciós főügyész

Publikálás dátuma
2018.07.10 14:00

Fotó: AFP/ Daniel Mihailescu
Három volt miniszterelnök is a dicsőséglistáján szerepelt a román korrupcióellenes főügyésznek, akit hosszú harc után távolított el posztjáról a kabinet. A kormánykoalíció szerint Laura Codruta Kövesi elfogult volt és párhuzamos államot működtetett. Persze ezt az a párt állítja, amelynek vezérét már jogerősen elítélték korrupció miatt.
Románia évek óta a korrupcióellenes harc mintaországa, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) és annak vezetőjét, Laura Codruta Kövesit pedig követendő példaként emlegetik Európa-szerte. Nem véletlenül, a DNA-nak köszönhetően megteltek a román börtönök, országos és politikusok, magas rangú köztisztviselők százszámra kerültek rács mögé , legtöbbjük azt követően, hogy Kövesi 2013-ban átvette az intézmény vezetését. 
A sikeres főügyészt azonban hétfőn menesztette tisztségéből Klaus Johannis államfő. Az elnök sokáig halogatta a döntést, de nem volt választása, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy az igazságügyi miniszter javaslata nyomán ezt kötelessége megtenni, annak ellenére, hogy a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte a miniszter javaslatát.  A szaktárca vezetője februárban kezdeményezte Kövesi menesztését, de akkor Johannis még nem fogadta azt el. Az alkotmánybíróság döntése után azonban nem volt választása, egy hónap hezitálás után hivatala hétfőn bejelentette a menesztés tényét. 
A DNA és Kövesi tevékenysége hosszú ideje megosztja a román politikát és közvéleményt, mára már egyre áthidalhatatlanabbnak tűnő árkokat ásott Romániában, szabályosan két táborra szakítva az országot. A jelenlegi kormányoldal, a szociáldemokrata PSD és a szociál-liberális ALDE koalíció politikai elfogultsággal vádolja a DNA-t, azt hangoztatja, hogy Románia ügyészállammá vált, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme, az országot pedig a titkosszolgálatok és vádhatóságok összefonódásából létrejött obskurus erők irányítják egy „párhuzamos állam érdekeit szolgálva”. Ezt látták igazolódni akkor, amikor év elején a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyilvánosságra hozta az ügyészséggel kötött paktumokat, amelynek létezését addig következetesen tagadta Kövesi is.

A DNA legnagyobb fogásai

-Adrian Nastase volt miniszterelnököt kétszer ítélték letöltendő börtönbüntetésre – először illegális pártfinanszírozás, majd zsarolás és kenőpénz elfogadás miatt. - Victor Ponta volt az első hivatalban lévő kormányfő, aki ellen 2015-ben eljárást indított a DNA többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával. Pontat nemrég felmentették. - Calin-Popescu Tariceanu, volt kormányfő, a szenátus jelenlegi elnöke ellen hamis tanúzásért indítottak eljárást. Első fokon felmentették Tariceanut.   

Az addig rendkívüli népszerűségnek és lakossági bizalomnak örvendő DNA és Kövesi pozíciói tavaly kezdtek meginogni, az egykori 60 százalékot is meghaladó bizalmi index mára felére csökkent és az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom is megrendült. Ehhez hozzájárult az is, hogy nyilvánosságra kerültek olyan titkos hangfelvételek, amelyeken a főügyész „kilövési parancsot” ad ki bizonyos személyekre. Tudorel Toader miniszter a Kövesi által elkövetett állítólagos alkotmánysértésekre és hivatali visszaélésekre hivatkozva javasolta leváltását. Toader szerint Kövesi a jogállamiságot sértő módon - „minden áron” elmarasztaló ítéleteket próbált kicsikarni, előnyben részesítette a nagy médiaérdeklődésre számot tartó, híres emberekre vonatkozó ügyeket, interjúiban félretájékoztatta a külföldet, lejáratva ezzel Romániát. A konkrét vádak között szerepelt, hogy a DNA - Kövesi vezetésével - tavaly háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a DNA túllépte hatáskörét, beavatkozott a törvényhozás folyamatába, elmarasztalta a főügyészt azért, mert megtagadta, hogy a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság elé járuljon.

2015- a rekordév

Ebben az évben vádolták meg a legtöbb politikust. Köztük volt egy miniszterelnök (Victor Ponta), 5 miniszter, 16 képviselő és 5 szenátor, 97 polgármester és alpolgármester, 15 megyei tanácselnök és helyettes, 32 nagy állami vállalat vagy ügynökség vezetője.   - A vádemelésekben szereplő csúszópénz összege 431 millió eurót tett ki, ami a 2016-2017 és 2018-ra, az autópálya építésre előirányzott költségvetés mértékével egyenlő.  

Ez azonban a kormányoldal olvasata. A hetek óta újra, az igazságügyi törvények módosítása ellen tüntetők kiállnak a DNA és Kövesi mellett, ők úgy látják, nincs szó párhuzamos államról, csupán arról, hogy a hatalmon lévők próbálják menteni saját korruptjaikat, köztük a PSD elnökét, Liviu Dragneat, akinek már van egy jogerősen felfüggesztett börtönbüntetése korrupció miatt, és egy első fokú, letöltendő börtönbüntetést előirányzó bírósági ítélete. Kövesi leváltása minden bizonnyal újabb olaj lesz a tűzre, az elkövetkezőkben Románia-szerte ismét tüntetések várhatók. 
A romániai magyar lakosság viszonyulása a DNA-hoz és Kövesihez igencsak megosztott. A vegyes lakosságú nagyvárosokban sok magyar csatlakozott a tüntetőkhöz, mások viszont úgy vélik, hogy a DNA több esetben magyarságuk miatt hurcolt meg ártatlan RMDSZ-es politikusokat, mindenekelőtt Nagy Zsolt volt távközlési minisztert, Markó Attila volt államtitkárt és Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét.

A 2017-es mérleg

- több mint 3 800 ügyet oldottak meg  - több mint 11 200 ügyet vizsgáltak ki - több mint 23 100 személyt hallgattak ki, naponta átlagosan 85 személyt  - több mint 200 millió euró értékben rendelt el vagyonzárat, a tavaly hozott jogerős ítéletek nyomán az állam csaknem 160 millió eurót szerezhet vissza.   

Elfogultsági vádak

Nem volt politikailag elfogult a román korrupcióellenes legfőbb ügyész – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. 
– Kritikusai – többek között az Orbán-kormány részéről – rendszeresen azzal vádolták a most leváltott román tisztviselőt, hogy politikai boszorkányüldözést folytatott. Mennyire megalapozottak ezek a vélemények? – A kritikának van olyan eleme, aminek lehet valóságalapja. Nem arról van szó, hogy Laura Codruta Kövesi politikai megrendeléseket teljesített, hanem arról, hogy a munkája közben időnként feszegette a román a korrupcióellenes ügyészség (DNA) alkotmányos hatásköreinek határát. – Ez lehetett a leváltás oka? – Nem tartom valószínűnek. A DNA eredményességi mutatója meglehetősen magas, 80 százalék körüli volt, vagyis az általa emelt vádak döntő többsége a bíróság előtt is megállt. Ha ezt összehasonlítjuk mondjuk a volt elszámoltatási kormánybiztos mutatóival - 1442 ügyet vizsgáltak, 61 esetben tettek büntetőfeljelentést, 7 ügy jutott el a vádemelésig, érdem elmarasztaló ítéletet pedig egyetlen esetben hoztak –, akkor egyrészt kiderül, hogy a román főügyész hatékonyan dolgozott, másrészt inkább a magyar kormánnyal kapcsolatban fogalmazódik meg a boszorkányüldözés gyanúja.  – Hogyan vonható meg a DNA eddigi tevékenységének mérlege? – Kétségtelen, hogy hozzájárult a román közélet tisztulásához. A tevékenysége a politika teljes spektrumát érintette, számos korábbi vagy regnáló politika vezetőt juttatott bíróság elé, de elfogultságot nem lehet kimutatni a munkájában. Inkább az a vehemencia tekinthető jelzésértékűnek, amellyel a Fidesz kritizálta a munkáját, nyilván aggasztja a magyar kormánypártot a példa, hogy van a szomszédban egy erős és független intézmény, amely képes fellépni a korrupt politikusokkal szemben. Orbánékat az sem zavarta, hogy a DNA támadásával leginkább a román szocialistákkal kerül azonos platformra. Ugyanígy a korrupt szocialisták oldalára álltak egyébként a szlovákiai maffiagyilkosság esetében is, jelezve, hogy az elvek és a világnézet helyet a politikai korrupció zavartalanságának biztosítása a közös nevező.  
Témák
Románia
2018.07.10 14:00
Frissítve: 2018.07.10 14:25