Fogást az elnökön

A Donald Trump uralta Fehér Ház belviszonyairól szóló, cukorkaként elkapkodott sikerkönyv csak egyike – és korántsem a legszínvonalasabbika - azoknak a próbálkozásoknak, amelyek fogást keresnek a 2016 novemberében megválasztott elnökön.

A „gondolkozz pozitív módon” jelszó jegyében működő amerikai iskolarendszerben a kisdiák jószerével csak kétféle értékelést hall: „good job” (jól végzett munka) vagy „nice try” (szép próbálkozás). Michael Wolff könyve ez utóbbi.

A szerző - saját állítása szerint - mintegy kétszáz személyt faggatott ki, köztük fontos és kevésbé fontos fehér házi tisztségviselőket, alkalmazottakat. Ezek az emberek jórészt névtelenül kígyót-békát mondanak Trumpra. Az összegyűjtött mozaikokból olyan kép bontakozik ki előttünk, hogy az elnök képes délelőtt hosszasan henyélni az ágyban, közben cheeseburgert majszol, telefonon cseveg a haverokkal, és kedvenc tévécsatornáin ellenőrzi a róla szóló híreket. Ez a kép nyilvánvalóan irritálja a keményen dolgozó amerikai kisembert, és az igazán, őszintén és mélyen konzervatív gondolkodású republikánusok körében is súlyos visszatetszést kelthet. Borotvaéles ugyanis az ellentét az ilyen konzervatívok által ma is eszményített Ronald Reagannel, aki ugyan nem az üzleti világból, hanem a kissé bohém filmszakmából érkezett a politikába, mégis olyan magasztos szolgálatnak tekintette az elnöki hivatalt, hogy az Ovális Irodába csakis elegáns öltönyben volt hajlandó belépni.

Figyelemre méltó, hogy a könyv egyáltalán megszülethetett, hogy Wolff egyáltalán közel tudott férkőzni a forrásaihoz. Washingtoni bennfentesek azt mondják, a Fehér Házban mostanság kissé áttekinthetetlenek a viszonyok. Nagy a fluktuáció, nem mindig tudni, ki jön szemben a folyosón. Ha a sajtó számára fenntartott területről valakinek az invitálására egyszer már beljebb jutottál, akkor szinte bárkihez bejutsz. Ha ezt ismerte fel Wolff, akkor ügyes.

Trump kétségtelenül egy gyorsétterem szintjére züllesztette az amerikai bel- és külpolitikát a korábban néha – bár korántsem mindig – Michelin-csillagokat is kiérdemlő konyhához képest. De, mondanák a jereváni rádiónál, „nem ezért szeretjük”. Az vele a fő probléma, hogy teljességgel koncepciótlan, nincs politikai stratégiája, hacsak az nem stratégia, hogy mindenáron, görcsösen próbálja elfogadtatni, ő a méltó ember a Fehér Házban. „A harcban minden megengedett” - ez a szemlélet hatotta át a kampányát, és ma még nem is látjuk a részletekig, mennyire ez hatja át az elnökösködését is. Csak ennek a szemléletnek a jegyében volt lehetséges, hogy a kampány idején a legszűkebb családtagjai titkosszolgálati hátterű orosz személyekkel próbáltak mutyiba bocsátkozni, Hillary Clintonra nézve kompromittáló információkban reménykedve.

Ennek az orosz szálnak akar utánajárni Robert Mueller különleges ügyész, aki néhány vádemelésig már el is jutott. Mueller szintén fogást keres az elnökön, sokkal érdemibb és lényegibb vonatkozásban, mint Michael Wolff. Még ő sem érdemelte ki a „good job” elismerést, de az igazi csatát ő vívja. Wolff a lektűr, Mueller lehet a vádirat.

2018.01.09 07:12

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09

Trump a következetlenség rekordere: egy nap alatt kifarolt a feltétlen Putyin-imádatból

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:20
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta az amerikai elnök.
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta Donald Trump amerikai elnök a Fox televízióban sugárzott interjújában. Az MTI összefoglalója szerint az interjút még hétfőn, Helsinkiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója után rögzítették, és Trump elsősorban a csúcstalálkozó tényét és a sajtókonferencián elhangzottakat érintő kritikákra reagált. John Brennan, a CIA volt igazgatója „hazaárulásnak” nevezte a közös sajtókonferenciát, amelyen Trump mintha nem adott volna hitelt az amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról szóló amerikai hírszerzői jelentéseknek. Az elnök, aki kedden a Fehér Házban nyilatkozatban korrigálta hétfői szavait, mondván, hogy „rosszul fejezte ki magát”, az interjúban kijelentette: „Brennan nagyon rossz ember, nézzék csak meg, hogy mi minden történt, amikor ő irányította az ügynökséget”. Az elnök a CIA volt vezetőjét a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt vezetőihez és munkatársaihoz hasonlította, akik szerinte hazugságokat terjesztenek. „Én nem vagyok oroszbarát, semmilyen barát nem vagyok, egyszerűen csak azt akarom, hogy a mi országunk biztonságban legyen” - fogalmazott Trump. Azt mondta, az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ atomfegyvereinek 90 százalékát, és ezért – de mint fogalmazott: nemcsak ezért – „Oroszországgal kijönni nem rossz, hanem jó dolog”.
A hosszas interjúban az amerikai elnök ismételten bírálta az európai országokat a bevándorlási politikájuk miatt, és amikor Tucker Carlson riporter rákérdezett, hogy vajon melyik európai ország lett jobb a tömeges migrációnak köszönhetően, Trump azzal válaszolt: „egyikük sem”. Hozzátette, hogy „a bevándorlási politika Európában katasztrófa, elpusztítják Európát, elpusztítják Európa kultúráját, bizonyos vidékeken a bűnözés megnövekedett, jobb lenne már tenni is valamit”. Az amerikai elnök az európai vezetők közül egyedül Angela Merkel német kancellárt nevezte meg, és szerinte Merkel bevándorlási politikája „nagyon rosszat tett” magának Merkelnek is. „Angela szupersztár volt, egészen addig, míg emberek millióit be nem engedte Németországba” – állította. Trump az amerikai demokrata párti politikusokat is ostorozta az illegális migrációval kapcsolatos álláspontjuk miatt. Azt mondta, a demokraták nyitott határokat akarnak, és ezzel szabad utat engednének a bűnözésnek is. „Talán ez az a politikai filozófia, amelyben felnőttek, talán ezt tanulták az iskolában, talán bolondok, nem is tudom” – tette hozzá.

Orosz beavatkozás

Ugyancsak kedden, a Fehér Házban republikánus törvényhozókkal tartott megbeszélése kezdetén Trump azt mondta, az orosz beavatkozás nem befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztást. Egyúttal hangsúlyozta, hogy teljes mértékben bízik az amerikai hírszerzésben. Megismételte, hogy „rosszul fejezte ki magát” a Putyinnal tartott közös sajtókonferenciáján előző nap. Vagyis – folytatta – nem azt akarta mondani, hogy nincs oka azt hinni, hogy Oroszország „nem avatkozott be” a 2016-os elnökválasztási folyamatba, hanem ennek ellenkezőjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy a beavatkozások nem befolyásolták a választások eredményét. Azt mondta, a 2018 őszén tartandó, úgynevezett félidős választásokon kormánya mindent megtesz a választási rendszer biztonsága érdekében és „agresszívan” megsemmisít majd minden beavatkozási kísérletet. Közölte, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek a teljes bizalmát élvezik, elfogadja megállapításaikat, miszerint Oroszország igenis beavatkozott a két évvel ezelőtti választásokba. Hangsúlyozta: az amerikai-orosz viszony nagyon rossz, de a helsinki találkozón javult, és a jövőben „tovább javulhat”.  Röviden összegezte a csúcstalálkozót: szerinte egyes konfliktusok megoldásában sikerült haladást elérni az orosz elnökkel folytatott négyszemközti megbeszéléseken. Konkrétan a nukleáris fegyverek világszerte történő visszaszorítását, Észak-Koreát, Izrael biztonságának ügyét, Szíriát és Iránt említette. Reméli, hogy – mint fogalmazott – Irán „egy napon hív majd bennünket, és talán kötünk egy új megállapodást, de az is lehet, hogy nem”. Trump közölte azt is: Észak-Korea ügyében „nem kell sietni, van időnk”.  

A Fox televízió kedden több esti műsorában is foglalkozott Donald Trump Helsinkiben tett, majd kedden Washingtonban pontosított kijelentésével, miszerint nem fogadja el az amerikai hírszerző közösség megállapításait a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról. A Fox hosszas részletet játszott be az elnök 2017. júliusában Lengyelországban tett látogatásáról, amikor Trump kifejtette, hogy az oroszok igenis beavatkoztak az amerikai választásokba. Egy másik kedd esti műsorban Mark Levin publicista felsorolta, hogy korábbi amerikai elnököknek milyen kapcsolataik voltak a korábbi Szovjetunió vezetőivel, és emlékeztetett a többi között arra, hogy 1975-ben Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető Helsinkiben állapodott meg egymással, helyben hagyva Európa megosztottságát, vagy hogy Jimmy Carter 1979-ben Bécsben szintén Brezsnyevvel találkozott, és a szovjet vezetőt az orcájára nyomott csókkal köszöntötte. 

2018.07.18 07:20
Frissítve: 2018.07.18 08:33