A halak is éreznek fájdalmat, méghozzá "tudatosan"

Publikálás dátuma
2018.01.10 06:16

Fotó: /
A szárazföldi állatokkal egyre inkább „humánusan” bánunk, adott esetben törvényes védelmet is kapnak. A halaknak azonban mostoha bánásmódban van részük.

Nem tudjuk, a kutyák, macskák, szarvasmarhák, csirkék, laboratóriumi állatok éreznek-e úgy fájdalmat, mit mi, mégis egyre humánusabb bánásmódban részesítjük őket, mert látjuk rajtuk, hogy képesek a szenvedésre. Az elmúlt 15 évben a pennsylvaniai állami egyetem biológusa, Victoria Braithwaite más kutatókkal együtt alapvető bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a halak tudatosan érzékelik a fájdalmat. „Egyre többen fogadják el azt a tényt, hogy a halak is éreznek fájdalmat. Valószínűleg különbözik attól, amit az emberek éreznek, de mindenképp fájdalom” – mondja Braithwaite a Hakai Magazin cikkében, amely átfogóan tárgyalja a kérdést. A halak ugyanis rendelkeznek azokkal a speciális idegsejtekkel, (nociceptorokkal), amelyekkel az olyan hatásokat, mint a magas hőmérséklet, az erős nyomás, vagy a maró vegyszerek érzékelni lehet. Azt is tudjuk, képesek ugyanazokat a fájdalomcsillapítókat (opioidokat) kiválasztani, mint az emlősök. Ezen kívül, ha sérülés éri a halakat, agyuk hasonló módon működik, mint az emlősöké: ha megszúrunk egy aranyhalat a kopoltyúja mögött, stimulálódnak a speciális idegsejtek, és az elektromos jelek hullámai elindulnak az agynak azon területei felé, amelyek a tudatos érzékelésben játszanak szerepet.

A viselkedésük is azt mutatja, hogy a halak tudatosan érzékelik a fájdalmat. Egy kísérletben kutatók ragyogóan színes Lego kockákat szórtak egy olyan tartályba, amelyben szivárványos pisztrángok voltak. A pisztrángok kerülik az ismeretlen tárgyakat, mert veszélyesnek ítélik őket. De amikor fájdalmas, ecetsavas injekciót kaptak, jóval kisebb valószínűséggel mutattak olyan védekező viselkedést, mint általában, vélhetőleg azért, mert a fájdalmuk jobban lekötötte figyelmüket. Azok a halak azonban, amelyek morfin injekciót is kaptak a normális viselkedést tanúsították. Mivel a morfin csak a fájdalom érzetet tompítja az agyban, és nem magának a fájdalomnak az okát szünteti meg, ez azt kell, hogy jelentse, a változás nem fiziológiailag következett be, hanem mentális állapotukban. Ezen kívül, ha reflexszerűen reagáltak volna a csípős savra, akkor sem mutattak volna viselkedésmódosulást a morfium hatására.

Néhány évvel ezelőtt Lynne Sneddon, a liverpooli egyetem biológusa, aki a halak fájdalomérzetének területén vezető biológusként ismert a világban, különösen érdekes kísérletekbe kezdett. Az egyik tesztben zebrahalaknak két választási lehetőséget adott. Egy üres, csak vizet tartalmazó akváriumot és egy olyat, amely teljesen be volt rendezve megfelelő talajjal, növényekkel, és láthatók voltak más halak is. A kísérleti alanyok folyamatosan a lakályosabb részben tartózkodtak. Amikor egyes halaknak savas injekciót adtak, és az üres rész vizét lidokainnal, fájdalomcsillapítóval dúsították, azok szívesebben tartózkodtak ott. Azonban, ha a fájdalomcsillapítót injekcióban kapták a halak, maradtak a kövek és növények között.

A tények, miszerint a halak éreznek fájdalmat, tehát egyre nyilvánvalóbbak. 2013-ban az amerikai állatorvosi társaság új irányelvet adott ki, amely szerint: „A felgyülemlett bizonyítékok azt az álláspontot támogatják, hogy a fájdalomokozás elkerülésének érdekében a halakkal szemben ugyanazt a bánásmódot kell alkalmazni, mint a szárazföldi gerincesek esetében”. Természetesen vannak tudósok, akik azt állítják, a halaknak nem elég fejlett az agyuk a tudatos fájdalomérzethez, de ma már kisebbségben vannak. Sokkal többen erősítették meg Braithwaite és Sneddon eredményeit. Az elmének nem kell emberinek lennie ahhoz, hogy szenvedni tudjon.

Az állatok jogai és jólléte

Két fogalom megkülönböztetése fontos lehet: az állatok jogai és az állatok jólléte. Gere Tibor agrármérnök, az MTA doktora egy 2008-as tanulmánya szerint: „Az állatok jóléte, az állatok stresszmentes életét és az örökletes hajlamaik, adottságaik teljes kibontakoztatását lehetővé tevő környezeti feltételek biztosítását jelenti. Az állatok jogai abból a nézetből származnak, hogy az emberhez hasonlóan, joguk van a szabadsághoz és a jólléthez. Az UNESCO 1978-ban fogadta el az Állati Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely annak megértéséből indul ki, hogy az élet egyetemleges, minden élőnek azonos az eredete és minden idegrendszerrel rendelkező állatnak meg kell adni a speciális jogait. E szerint nem lehet rossz körülmények között tartani, velük kegyetlenül bánni. Ha még is meg kell őket ölni, annak gyorsan és fájdalommentesen kell történnie. Az állati jogokkal ellentétes azok időtöltési célból való vadászata, horgászata. Minthogy ezek az ajánlások még messze nem elfogadottak széles körben, és az ipari körülmények között folyó állattenyésztésből származó élelmiszerek alapvetőek, az utóbbi időben világon több szervezet küzd azért, hogy a kormányok minél nagyobb számban hozzanak olyan törvényeket, amelyek azt szabályozzák, hogy milyen körülmények között lehet állatokat tartani farmokon tenyésztés céljából, igásállatokként, kutatóintézetekben, cirkuszokban, otthonokban társként. Milyen feltételek mellet élhetnek vadon, szolgálhatnak rekreációs célokra. Ez lenne az Állati Jóllét Egyetemes Nyilatkozata.

2018.01.10 06:16

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45