Dühösek az SPD-nél

Publikálás dátuma
2018.01.10 06:31
Fotó: AFP/John Macdougall
Fotó: /
Jelentkeztek az első konfliktusok a német koalíciós egyeztetések során. Martin Schulz igyekezett elsimítani a vitákat.

Holnap kell lezárni a német koalíciós egyeztetéseket, amelyen eldől, képes-e a közös kormányzásra a CDU/CSU és az SPD. Ám már a megbeszélések második napján ellentétek merültek fel az uniópártok és a kereszténydemokraták között. A dpa hírügynökség értesülései szerint jelentős konfliktus bontakozott ki az adópolitikát illetően. A bajor CSU ugyanis elutasítja az SPD azon követelését, amely szerint a legjobban keresők adókulcsát fokozatosan emeljék fel 42-ről 45 százalékra. Az SPD elképzelései szerint a magasabb bérek megadóztatásból származó összegeket szociális célokra fordíthatnák. A párt némi kompromisszumra is hajlandó volt a kérdésben, mert – mint a Süddeutsche Zeitung tegnapi számában írta – belement abba, hogy a legmagasabb jövedelmet ne évi 55 ezer, hanem 60 ezer euróban állapítsák meg. Olyan vélemények is akadtak ugyanakkor, amelyek szerint az 5000 euróval való emelés nem jelent nagy változást, mert a középrétegek kiadásai emelkednek a növekvő lakhatási összegek miatt.

Viták alakultak ki egy másik kérdésben is. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnök világgá kürtölte, hogy a CDU, a CSU és az SPD egyezségre jutott energiapolitikai kérdésekben. S a témával foglalkozó munkacsoport le is zárta ezt a kérdést. Egyezségre jutottak arról, hogy 2020-ra feladják a korábban meghatározott klímacélokat, mert ezek a jelenlegi helyzetben nem teljesíthetőek. Ezért csak 2030-ra kívánják az 1990-es szintre csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátás mértékét.

Azzal azonban, hogy ez kitudódott, nagyon kínos helyzetbe került az SPD, hiszen kivívta a környezetvédők haragját. A Zöldek politikusa, Robert Habeck azzal vádolta a szociáldemokratákat, hogy elhanyagolják a környezetvédelem kérdését.

Az SPD meglehetősen rossz néven vette Laschet megnyilatkozását. A pártok ugyanis eleve megállapodtak abban, hogy az egyeztetések lezárásáig nem adnak ki információkat a sajtónak. Andrea Nahles, az SPD frakcióvezetője láthatóan feldúltan érkezett meg a tárgyalások helyszínére, pártja berlini főhadiszállására. A szociáldemokraták egyik szóvivője pedig még hétfőn este dühösen jegyezte meg: semmiféle megegyezésről nincs szó. „Az SPD-nél meg vagyunk döbbenve azon, hogy egy olyan profi tárgyaló, mint Armin Laschet, nem tartja magát a szabályokhoz” - tette hozzá.

Később Martin Schulz SPD-elnök próbálta csökkenteni a feszültséget. A tegnapi megbeszélések előtt úgy foglalt állást, „abból indulok ki, hogy mindannyiunk érdeke a konstruktív együttműködés”. Hozzátette, derűlátóan tekint a keddi megbeszélések elébe. Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője pedig kifejtette, ő úgy tapasztalta, hogy eddig célorientáltan tárgyaltak egymással.

Joachim Hermann (CSU) bajor belügyminiszter sem vett tudomást az SPD kifogásairól. Szerinte kifejezetten jól haladnak. Hozzátette, valós esélyt lát a megegyezésre, de ki kell várni a csütörtök estét. Úgy vélte, a tárgyalások légköre „igen konstruktív”. Bizonyos akadályokat azonban még el kell takarítani a megállapodás útjából. Részletekbe nem bocsátkozott.

Mint a berlini Tagesspiegel írta, az SPD-ben Sigmar Gabriel külügyminiszter készíti elő a koalíciós egyeztetések utáni tárgyalásokat. (Először a pártok csak arról tárgyalnak, képesek-e közös kormányzásra. Ha igen, s erre az SPD rendkívüli kongresszusán is igent mondanak, jöhetnek a tényleges megbeszélések a kormányprogramról.) Gabriel olyan anyagot dolgoz ki, amely lehetővé tenné, hogy az SPD nagyobb mozgástérrel rendelkezzen az új nagykoalícióban. Egyebek mellett pártja ragaszkodik ahhoz, hogy az SPD-nek a törvényjavaslatok kidolgozásában nagyobb szerepe legyen.

2018.01.10 06:31

Nem lesz népszavazás Kalifornia felosztásáról

Publikálás dátuma
2018.07.19 07:50

Fotó: AFP/ Cultura Creative/Alyson Aliano
A felosztásról szóló referendumot egy milliárdos beruházási bankár kezdeményezte.
Mégsem lesz népszavazás Kalifornia felosztásáról – erről döntött helyi idő szerint szerda este Kalifornia legfelsőbb bírósága. Az MTI összefoglalója szerint a bírák úgy határoztak, hogy az őszi, úgynevezett félidős választásokon – amikor újraválasztják a szövetségi képviselőház egészét és a szenátus harmadát – nem szerepelhet népszavazási kérdésként a javaslat. Döntését a legfelsőbb bíróság azzal indokolta, hogy a népszavazás kezdeményezését illetően komoly fenntartások merültek fel. A bíróság leszögezte: a kérdés népszavazásra bocsátása „potenciálisan nagyobb kárt jelentene, mint elhalasztása egy következő választásra”. A Sacramento Bee című helyi lap információi szerint egy környezetvédő szervezet és ügyészek érveltek amellett, hogy az állam felosztásáról történő népszavazás a kaliforniai alkotmány „revízióját” jelentené és az alkotmánymódosításhoz a kaliforniai törvényhozás kétharmados többséggel meghozott támogató döntése szükséges.

Összegyűjtötte az aláírásokat

A Kalifornia három részre osztásáról szóló referendumot Tim Draper milliárdos beruházási bankár kezdeményezte korábban már többször is, ám az idén sikerült először megfelelő számú aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy javaslatát népszavazásra lehessen bocsátani. Draper mintegy 1,7 millió dollárt költött a felosztást népszerűsítő kampányra, és azzal érvelt, hogy három kisebb állam három kormányzata jobban és hatékonyabban képviselhetné az egyetlen óriási államban élők érdekeit. Mind a Republikánus, mind a Demokrata Párt helyi vezetői elutasították a javaslatot. „Vannak komoly problémáink ebben az államban, de megoldásukhoz jobb képviselőket kell választanunk, az állam három részre szakítása nem oldana meg semmit” – idézte a Sacramento Bee című lap Harmeet Dhillont, a Republikánus Országos Bizottság és a kaliforniai Republikánus Párt vezetőségi tagját. Nem támogatta a népszavazás ötletét sem John Cox, a republikánusok, sem Gavin Newsom, a demokraták kormányzójelöltje. Newsom azt nyilatkozta, hogy a javaslat – amely jogi és alkotmányos problémákat is felvet – csak egymás ellen fordítaná a Kalifornia északi és déli részén élőket. Az Egyesült Államokban utoljára 1863-ban döntöttek egy szövetségi állam felosztásáról: akkor Virginia állam vált ketté, és a döntést mind a virginiai, mind a szövetségi törvényhozásnak jóvá kellett hagynia. Akkoriban a népszavazás még nem volt gyakorlat.
2018.07.19 07:50
Frissítve: 2018.07.19 09:15

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53