Horror Pásztón - Őrizetben a csecsemőgyilkos anya (videó)

Publikálás dátuma
2018.01.10 09:27
Forrás: police.hu
Fotó: /
Őrizetbe vette a rendőrség azt a 34 éves pásztói nőt, aki a napokban szülte meg gyermekét, majd megölte az újszülöttet - közölte az MTI-vel szerdán a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Nágel Tamás felidézte, hogy hétfőn este állampolgári bejelentés érkezett a főkapitányságra, miszerint Pásztó belterületén egy újszülött testrészét találták meg. Az ügyben ezután indítottak nyomozást, majd rövid időn belül beazonosították és elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 34 éves helyi lakost - tette hozzá. A jelenlegi adatok, valamint az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a nő a napokban szülte meg gyermekét, akit ezt követően megölt. A nőt őrizetbe vették és indítványozzák előzetes letartóztatását.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk a Bors értesüléseire hivatkozva hétfő este talált rá az újszülött fejére egy kutya, aki ráadásul hazavitte a lelelet, és letette a gazdája elé. A hatóságok nagy erővel keresni kezdték a tettest, aki - mint kiderült - maga a szülőanya volt. A pásztói nő szülés után levágta újszülött fia fejét. 

A lap úgy tudja, a csecsemő egy helybéli, háromgyermekes családanya negyedik babája volt. H. Mónika azonban eltitkolta terhességét a családja előtt. Ez nem volt nehéz, hisz molettebb testalkatú, ezért nem is tűnt fel senkinek, hogy várandós. Az asszony ördögi tervet eszelt ki, hogy a gyanút elterelje magáról. A csecsemő koponyáját átvitte a kisváros túloldalára, ahol a konténerek közé dobta. A testet még nem találta meg a rendőrség. 

Szerző
2018.01.10 09:27

A TEK vetett véget a mohácsi kutyaviadalnak (videó)

Publikálás dátuma
2018.07.23 08:29
Rajtaütés a mohácsi állatviadal helyszínén
Fotó: police.hu /TEK/
Egy vágóhídon engedték egymásnak a harci kutyákat, a terrorelhárítás kommandósai a tiltott viadal közben ütöttek rajta a társaságon.
 A Pécsi Újság úgy tudja, hogy a helyszínen az állategészségügyi hatóság is vizsgálódott, a vágóhídon pedig „borzalmas körülményekre” bukkantak.
2018.07.23 08:29

Még a garázsokra is rárepül az állam

Publikálás dátuma
2018.07.23 08:00
Kilátás a Várnegyere
Fotó: / Kállai Márton
Eddig „csak” nagy értékű belvárosi székházakat kebelezett be a kormány, világörökségi védettségre hivatkozva, de ez gyorsan megváltozhat.
– Megrendítő, hogy az Orbán-rezsim, amely eddig megelégedett az állami források gátlástalan lenyúlásával, most az Alkotmány által védett magántulajdont is célba vette - ezek Bárdos Péter ügyvéd szavai, akinek érdekeltségében lévő garázsokra „vetett szemet” az állam. Persze nem csak az övéire, hanem elvileg még több, mint 80 ezer másik ingatlanra, amelyekre az elmúlt hónapokban elővásárlási jogot jegyeztettek be. A magyar államot a világörökségi helyszínen található ingatlanok esetében - a lakhatás céljára szolgáló lakást, lakóházat és bizonyos besorolású földeket kivéve - elővásárlási jog illeti meg. Az ügyvéd szerint az erre jogosító törvénynek eddig nem volt gyakorlati jelentősége, mert az korábban nem határozta meg, hogy melyek e tekintetben a világörökségi helyszínek. A „hiányt” egy tavaly életbe lépett kormányrendelettel pótolták, amelynek melléklete tételesen, helyrajzi szám feltüntetésével felsorolta az érintett ingatlanokat, országosan összesen 80 ezer 147-et. A Népszava elsőként írta meg, hogy ez a felsorolás mekkora riadalmat keltett például Tokaj-hegyalján, ahol pincetulajdonosok úgy értelmezték az elővásárlási jogot bejegyző határozatot, hogy „megkezdődött a rekvirálás”. Latorcai Csaba a Miniszterelnökség akkori helyettes államtitkára ezt követően egy, a lapunknak adott interjúban azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy az intézkedés pusztán a világörökségi területek összképének megőrzésére szolgál, és egyik, nem titkolt célja, hogy a külföldiek ingatlanszerzését megakadályozza. A kedélyek azonban cseppet sem nyugodtak meg. Sőt. A Budapest frekventált részének számító I. kerületben sokan az illetékes kormányhivatalhoz fellebbeztek, amikor az elmúlt hónapokban megkapták a tárolóhelyiségekre, garázsokra, üzlethelyiségekre bejegyzett elővásárlási jogról szóló határozatot. Így tett többedmagával Bárdos Péter is, akinek számításai szerint csak ebben az egy kerületben 11847 ingatlant érint a szerinte hátrányos intézkedés. A kormányhivatal azonban elutasította a kérelmüket, így mostantól egyetlen lehetőségük maradt: perelnek, hogy a bíróság törölje el az állami „szignót” a tulajdoni lapokról. – Nagyon sok ingatlantulajdonos jogi helyzetét befolyásoló ügyről van szó, ezért fontos rámutatni, hogy miért beszélünk a magántulajdon elleni támadásról – mondta Bárdos Péter. Szavai szerint, kihasználva a törvény homályos megfogalmazását, az illetékes kormányszerv minden, nem lakásként telekkönyvezett ingatlanra – garázsra, üzlethelyiségre – elővásárlási jogot jegyeztet be, holott erősen kérdéses, hogy egy garázs vagy üzlethelyiség mennyiben tekinthető világörökségi szempontból kiemelkedő értéknek? Egy ilyen bejegyzés komoly lélektani akadálya lehet egy-egy adásvételnek, hiszen senki sem vásárol szívesen „terhelt” ingatlant. Ráadásul a garázsok esetében azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza. Azt, hogy az állam milyen ingatlanok esetében él – vagy élt eddig - az elővásárlási joggal, nem tudni pontosan. Eddig két nagy értékű épület kapcsán derült ki, hogy megtette ezt. A Népszava is közölte a G7 gazdasági hírportál értesülését, miszerint az állam bejelentkezett a volt Malév-székházra, amelynek vételára 8,2 millió euró, azaz több mint 2,5 milliárd forint volt. Néhány nappal ezelőtt pedig a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 4 milliárd forintot különített el, a világörökség védelmével összefüggésben, az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására. Szerettük volna megtudni a Miniszterelnökségen, hogy konkrétan mire szánják ezt a 4 milliárdot, eddig hány ingatlan került ilyen módon állami tulajdonba, illetve hogy a törvény hatályba lépése óta mennyi pénzt költöttek ilyen célra, ám többszöri megkeresésünkre sem reagáltak. A kormánypárti Magyar Idők a Miniszterelnökség tájékoztatására hivatkozva azt írta: a magyar állam az Andrássy út 70. alatti irodaház, a korábbi Lukács cukrászda épülete esetében élt az elővásárlási jogával, s ennek feltétele a kötelezettségvállaláshoz szükséges fedezet rendelkezésre állása. A kormány pedig határozatban engedélyezte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására a szabad előirányzatot meghaladóan, legfeljebb négymilliárd forint összegben kötelezettséget vállaljon.

Rések a pajzson

Az elővásárlási jog látszólag nem hozza hátrányos helyzetbe az eladót, hiszen arról van szó, hogy ha az ingatlanért az állam megadja azt az összeget, amit egy harmadik személy felkínál, akkor az ingatlant az államnak kell eladni. A gyakorlatban mégis komoly akadálya lehet az értékesítésnek. A kormányrendelet például 8 napos nyilatkozási határidőt szab az államnak, amelynek eltelte után az elővásárlási jog automatikusan megszűnik, de a tulajdonos ezt a lemondó szándékot nem tudja igazolni a földhivatalnál, mert ennek megadására a jogszabály semmiféle határidőt vagy formanyomtatványt nem ír elő. Még rosszabb lehet a helyzet, ha az állam élni kíván az elővásárlási joggal: arra, hogy a felek mennyi időn belül kötelesek megkötni az adásvételi szerződést, szintén nincs jogszabály. Így akár az is előfordulhat, hogy az állam, miután bejelentette az igényét az épületre, tetszőleges ideig halogathatja a konkrét adásvételi szerződés megkötését.

2018.07.23 08:00
Frissítve: 2018.07.23 08:00