Két dudás Varsóban

Az utóbbi években a lengyel kormány nem kivételes békülékenységéről volt ismert. Jaroslaw Kaczynski kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) az Európai Unióval szembeni állandó konfrontációra, harcra van berendezkedve (milyen ismerős...), különösen azóta, hogy Brüsszel a „nukleáris opciónak” nevezett 7-es cikkelyt szerinti eljárást is megkezdte Varsóval szemben.

Ehhez képest nagy meglepetéssel szolgált a nemrégiben kinevezett új lengyel államfő, Mateusz Morawiecki. Kedden átfogó kormányalakítást hajtott végre, s menesztette kabinetjéből azokat a legradikálisabbnak tartott tárcavezetőit, akik a legkeményebb, legabszurdabb vádakkal illették az EU-t. Köztük azt a Witold Waszczykowski külügyminisztert, aki a PiS hatalomra kerülése óta a kormány Brüsszel ellen használt „buldogja”, volt. A lengyel diplomácia vezetője egy ízben „istentelen vegetáriánusok lengyelellenes koalíciójának” nevezte a „Németország által vezetett EU-t”, amelyből hazája nem számíthat másra, csak arra, hogy „nyomást gyakoroljanak rá, zsarolják”.

Kedvező jelként értékelhető az is: a lengyel miniszterelnök közvetlenül azelőtt menesztette a keményvonalasokat, hogy találkozott Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Megbeszélésük a hivatalos közlés szerint „igen konstruktív” volt, s mielőbb meg akarják oldani a vitás kérdéseket.

Korai lenne azonban áttörésről beszélni. Az ugyanis, hogy az új kormányba részint teljesen ismeretlen személyek kerültek be, annak a jele: Jaroslaw Kaczynski még szorosabban fogja a kezében a gyeplőt. Az igazságügyi reform kérdésében további heves konfrontációkra lehet számítani az Európai Boizottsággal, kizárt, hogy Varsó visszavonulót fújna.

Egyetlen személy akad, akitől a PiS elnöke nem tud megszabadulni: a vezetés európaibb arca, Andrzej Duda, aki állítólag azzal a feltétellel írta alá az igazságügyi reformot, hogy menesztik a radikálisokat. A mostani ellentmondásos belpolitikai helyzet a „két dudás” hatalmi harcának eredménye. Most elásták a csatabárdot, de elkerülhetetlen a konfrontáció.

2018.01.11 07:08

Tízezrek tüntettek a bírák nyugdíjazása ellen Lengyelországban

Publikálás dátuma
2018.07.04 09:25
Varsói tüntetés kedd este, a bírók kényszernyugdíjazása ellen.
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Egyre nagyobb botrány bontakozik ki Lengyelországban amiatt, hogy a bírósági reform értelmében szerdától nyugdíjazzák a legfelsőbb bíróság 65 év feletti tagjait.
Az intézkedés taláros testület 73 tagja közül 27-et érint, 16-an azonban az alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat.
Kedden este több ezren tiltakoztak a bírák kikényszerített menesztése, köztük Varsóban, Gdanskban, Krakkóban, Lódzban, Katowicében és Wroclawban. Az igazságszolgáltatás függetlenségét követelték. „Szabad bíróságokat!", „Le a diktatúrával!" – hangoztatták. Szerdára további megmozdulásokat hirdettek meg, s a Nobel-békedíjas, Lech Walesa, Szolidaritás mozgalom egykori vezetője is jelezte részvételét.
„Ha a mostani uralkodó csoport megtámadja a legfelsőbb bíróságot, akkor Varsóba megyek. Elég abból, hogy tönkreteszik Lengyelországot"
– írta Facebook oldalán. Késznek mutatkozott arra, hogy hozzájáruljon a mostani „balsors" okozójának elmozdítására. Jaroslaw Kaczynskire, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökére utalt.
A legfelsőbb bíróság elnöke, Malgorzata Gersdorf jelezte, nem engedelmeskedik az Európai Bizottság által vitatott bírósági reform rendelkezésének, és nem megy nyugdíjba. Utalt arra, hogy az alkotmány szerint hivatali ideje 2020-ban jár le. Andrzej Duda elnök azonban felszólítja őt a távozásra. Az államfő egyértelmű szándékait jelzi, hogy kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Az elnök szóvivője, Pawel Mucha állítása szerint már a legfelsőbb bíróságról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény van hatályban.
Gersdorf azonban diákok előtt elmondta, hivatali idejét „brutális körülmények között" szakították meg függetlenül attól, hogy erről az alkotmány egyértelműen rendelkezik.
„A jogállamiság súlyos válságáról beszélhetünk, s arról, hogy a vezetés nem tartja tiszteletben az alkotmányt"
– fejtette ki. Gersdorf később a parlamenti alsóházban, bemutatva az általa vezetett intézményről szóló évi jelentést, úgy értelmezte a helyzetet: az ő státusza a Dudával folytatott beszélgetést követően nem változott, megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart. „Holnap még munkába jövök, ezt követően szabadságra szeretnék menni" - közölte.

A törvény célja nyilvánvalóan az volt, hogy a tömeges nyugdíjazások révén felszabadult legfelsőbb bírósági helyekre a nacionalista konzervatív PiS a saját embereit nevezze ki.

A párt azonban azzal érvel, hogy az igazságszolgáltatás még a kommunista éra hagyatéka.
Iwulski kinevezése meglehetősen sajátos, hiszen ő is túl van a nyugdíjkorhatáron. Az elnöki szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy ő hivatali idejének meghosszabbítását indítványozta. Az Európai Bizottság hétfőn indított kötelezettségszegési eljárást a legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt. Egyúttal az igazságügyi reform nyomán a 7-es cikkel szerinti eljárást is kezdeményezte. Ha ezt a folyamatot sikerülne végigvinni, akkor Varsótól elvehetnék uniós szavazati jogát.
Szerző
2018.07.04 09:25
Frissítve: 2018.07.04 09:39

Tovább dacol Varsó az EU-val

Publikálás dátuma
2018.07.03 17:00

Fotó: NURPHOTO/ JAAP ARRIENS
Az Európai Unió szankciós eljárásának árnyékában lép hatályba kedd éjfélkor a Legfelsőbb Bíróságról szóló lengyel törvény.
A vitatott jogszabály 70-ről 65 évre csökkenti a Legfelsőbb Bíróság tagjainak a nyugdíjkorhatárát. Emiatt a testület bíráinak több mint egyharmada kényszerülhet nyugdíjba, beleértve az elnököt, Malgorzata Gersdorfot, akinek a 6 éves megbízatása idő előtt megszűnne. A bírák nyilatkozhatnak arról, hogy szeretnék meghosszabbítani a megbízatásukat, amit a köztársasági elnök biztosíthat egyszer megújítható hároméves időszakra. Az államfő döntését azonban nem kötik világos feltételekhez, és a bíráknak nincs lehetőségük a határozat bírósági felülvizsgálatára sem. Az előírásokat hosszú ideje bírálják szakértők, valamint az EU normáinak betartatásáért felelős Európai Bizottság. A Legfelsőbb Bíróság 63 tagja a múlt héten kinyilvánította, hogy addig Malgorzata Gersdorfot tekintik elnöknek, amíg a megbízatása le nem jár.  
A lengyel kormány azzal érvel, hogy szükség van az igazságszolgáltatási szervek átalakítására, amelyeket a szocializmus bukása óta nem reformáltak meg. Az Európai Bizottság megítélése szerint azonban a törvény aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, így a bírák elmozdíthatatlanságának elvét, és emiatt sérti az EU szerződését és alapjogi chartáját. Ezért hétfőn, egy nappal a jogszabály hatályba lépése előtt kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Varsó szokatlanul rövid időt, mindössze egy hónapot kapott a válaszra. Brüsszel ezt azzal magyarázza, hogy a lengyel hatóságok hosszú ideje ismerik a bizottsági kifogásokat, mivel a felek között több mint két éve zajlik párbeszéd az igazságszolgáltatás átalakításáról.  A dialógust az Európai Bizottság kezdeményezte, miután a lengyel kormány több szempontból is aggályos reformot jelentett be. A tárgyalások során Varsó hajlandóságot mutatott bizonyos döntések felülvizsgálatára, de ezek kevésnek bizonyultak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos brüsszeli fenntartások eloszlatására. Az uniós ellenőrző testület ezért tavaly decemberben kezdeményezte az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást Lengyelországgal szemben. 

Magyar álláspont

Az eljárás keretében az EU kormányközi egyeztető és törvényhozó fóruma, a miniszteri Tanács június végén meghallgatást tartott a lengyel helyzetről. Az eszmecserén a 28 tagállam közül 13 kért szót, és tett fel kérdéseket a varsói kormány képviselőjének. Takács Szabolcs EU ügyekért felelős államtitkár az ülés után magyar újságíróknak azt mondta: az Európia Bizottság azokat a tagállamokat bünteti, amelyek ellenzik a bevándorlást. 

2018.07.03 17:00
Frissítve: 2018.07.04 13:47