Arctalanság

Az interjúalany kérésére nem mutathatjuk az arcát – hangzik el szinte minden este a még nézhető két-három híradóban. Olykor még a hangot is eltorzítják a szerkesztők, hogy még kevésbé legyen felismerhető a megszólaló. A közpénzből finanszírozott kormánypárti vagy hozzá közeli csatornákon nincs szükség efféle eljárásra, hiszen ott kritikus riport le sem jöhet.

A szintén ellenzékinek elkönyvelt rádiók betelefonáló műsoraiban is megszokott, hogy a hallgató csak a keresztnevét mondja be, és jó néhányszor ezt azzal indokolja, hogy nem szeretné, ha a munkahelyén baja lenne a véleménye miatt. De többször hallottam azt is, hogy nem akart gondot okozni valamelyik hozzátartozójának, aki esetleg állami hivatalban vagy kormánypárti vezetésű önkormányzatnál, esetleg annak valamelyik cégénél dolgozik.

Érthető az óvatosság. Hiszen az "intős ügyben" a komáromi szakgimnázium tanára is először úgy nyilatkozott, hogy a kamera nem mutatta az arcát, de az intézmény igazgatója, aki az intőt kapott diákok személyes adatait törvénysértő módon közszemlére tette az iskolai tacepaón, talán a hangja vagy a kabátja alapján felismerte, aztán valamiféle igazoló jelentést írt és íratott alá az érintett tanerővel.

Ez nem meglepő az Orbán rezsim nyolcadik évében, hiszen újjáéledt az ’50-es évek „B”-listás gyakorlata, elég, ha csak a hódmezővásárhelyi független polgármester-jelöltre vagy a Momentum vezetőjének a munkahelyéről szintén kirúgott édesapjára gondolunk.

Ami azonban igazán elgondolkodtató és elkeserítő, hogy már egy közúti baleset vagy háztűz, esetleg családi tragédia szemtanúi is egyre ritkábban merik vállalni az arcukat. Ahogy a hatalom arcátlansága egyre gátlástalanabbá válik, egyre több lesz a félelem diktálta arctalanság az állampolgárok között.

Pedig csak rajtunk múlik, visszanyerjük-e mind az arcunkat.

Szerző
2018.01.12 07:12

Kék korszak

Hülyeség-gátló népszavazás - így indokolta három referendum beadványát Hadházy Ákos, aki a fizetett kormányzati propaganda ellen nyújtott be kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ha a testület rábólint a korábban LMP-s, jelenleg független képviselő kezdeményezésére, népszavazás dönthet róla, a jövőben is kék plakáterdőbe borulhat-e az ország. Más szóval: folytatódhat-e a primitív agymosás? Mely egyben a kormányközeli reklámcégek és sajtótermékek állami kistafírozása is, hiszen a megannyi Stop Soros!, Tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!, vagy éppen Üzenjük Brüsszelnek! nemcsak a szemet, de az államkasszát is károsítja, méghozzá immáron százmilliárdos tételben. Ami – miután nem vagyunk demagógok, hogy lélegeztető gépekre számoljuk át, inkább maradunk a kormánykompatibilis egységeknél – egy fél Puskás stadion ára.
Ez a forintosítható rész, a nem vagyoni károkkal pedig napi szinten találkozhat bárki. Nem kell hozzá elmélyült újságolvasónak lenni: a sarki boltban, a hentesnél, a piacon is bele lehet szaladni a propaganda áldozataiba, sőt a labdarúgó vb-döntő kapcsán is sikerült lemenni kutyába. Hogy innen aztán mikor és hogyan lehet felállni, a billiárdgolyóra csiszolt agyakat némiképp barázdálni, a migránsoktól rettegő falusi néniket megnyugtatni, lehetetlen megmondani. Törni-zúzni, rombolni, az embereket fanatizálni mindig könnyebb, mint építeni, tanítani, a feldühödött tömeget megállítani. A kormányzati kék korszak esetleges leállítása csak egy apró lépés lenne a normális ország felé vezető úton.
A feltételes mód feltétlen indokolt, és nemcsak a hatalomnak nem tetsző referendum-kezdeményezéseket a kelleténél nagyobb lelkesedéssel eltakarító NVB miatt. Az esetleges népszavazáson ugyanis azok döntenek, akiket korábban bevezettek a plakáterdőbe.
Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné…
2018.07.19 09:19
Frissítve: 2018.07.19 09:20

Vaddisznók randalíroznak a Balaton partján, kutyákat is megsebesítettek

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:53

Fotó: AFP/ PATRICK PLEUL / ZB / DPA
Az érintett településeken csapdákat állítanak fel, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot.
Elszaporodtak a vaddisznók, emiatt a turisták és a helyiek egyaránt rettegnek a Balaton északi partján – írja a Blikk. A lap szerint a környéken még nem rontottak emberre az állatok, több kutyát viszont megtámadtak. Egy ebnek olyan súlyos sérülést okoztak, hogy varrni kellett a vadkan okozta sebét. Révfülöp polgármestere a lapnak azt mondta, hogy nagy a baj, szinte nincs olyan környék a településen, ahol a vaddisznók ne bukkantak volna fel. Éppen ezért vaddisznóbefogó csapdákat telepítenek majd a környező településekre, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot. Sári Ferenc vadászmester, az önkormányzat vadügyekkel kapcsolatos tanácsadója közölte: körülbelül 20 négyzetméter alapterületű elkerített részt alakítanak ki magánterületeken, olyan helyeken, ahol a vaddisznók előfordulnak, de a lakosságot nem veszélyeztetik. Egy csapda felállításának költsége akár 400 ezer forint is lehet.
2018.07.19 08:53
Frissítve: 2018.07.19 08:53