Új Egyenlőség-jel - Mindannyiunk harca

Minden jel szerint a 2018-as év sztrájkokkal fog kezdődni, több szektor dolgozói is jelezték, a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza, hogy érvényt szerezzenek követeléseiknek. Január 12-én és 15-én a közszféra dolgozói sztrájkolnak majd, és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még decemberben jelentette be, hogy ha ez a kétnapos munkabeszüntetés nem hoz eredményeket, februárban három, márciusban pedig négy napra is felfüggeszthetik a munkát.

Van is okuk a tiltakozásra, rengeteg alkalmazottnak 10 éve nem emelkedett a fizetése, ennek következtében pedig óriási a munkaerőhiány is, amely akár a tavaszi választások lebonyolítását is veszélybe sodorhatja.

A közszféra mellett az egészségügyben is mozgolódnak a dolgozók: az ápolók és kórházi alkalmazottak hasonló problémákkal szembesülnek. És mint nemrégiben kiderült, a decemberben életbe lépett 12 százalékos béremelés is szemfényvesztés volt, az emelés után is ugyanakkora összegek maradtak, mint előtte.

A BKV-nál 1000 munkavállaló helyezte letétbe a felmondását, a szakszervezet pedig épp a sztrájkhajlandóság felmérésén dolgozik.

Nemcsak a választások közelsége idézi elő ezeket a kiállásokat, tavaly is nőtt a megmozdulások száma: sztrájkoltak a közszféra dolgozói, a Tesco alkalmazottai, a fogorvosok, az Audi munkásai, sztrájkfenyegetéssel értek el eredményeket a Metro munkavállalói, tüntettek a mentősök és a kéményseprők. És a felsorolás korántsem teljes körű.

Gyakran hallani olyan véleményeket, amelyek megkérdőjelezik ezeknek az akcióknak a létjogosultságát. A sztrájkoló munkások, legyen szó a Tesco pénztárosáról vagy valamelyik önkormányzat ügyintézőjéről, gyakran azzal szembesülnek, hogy a kliensek őket vádolják a munkabeszüntetés során.

Pedig egy olyan országban, amely az olcsó és kiszolgáltatott munkaerőre épül, és amelyben minden kormányzati politika perverz újraelosztást hajt végre (vagyis erőforrásokat csoportosít át a szegényebbektől a gazdagabbak felé), ott minden szervezett dolgozói kiállás az egész társadalomért való kiállást jelent.

Amikor a közalkalmazottak küzdenek, akkor nem csupán magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért állnak ki (persze ez is fontos), de egyúttal jobb minőségű, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatásokat követelnek. Hogyan is várhatjuk el egy havi százezret kereső, második műszakban magánlakásokat takarító ápolótól, hogy minőségi egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson? A magánszektor alkalmazottai esetében is érvényesül ez a szempont, ám itt az is elképzelhető, hogy az egyik helyen kivívott béremelés máshol is emelkedést hoz.

A dolgozói megmozdulásokkal való szolidaritás tehát nemcsak kötelesség, de önérdek is. Csak egy erősen szolidáris és aktívan szerveződő, mozgolódó társadalom képes a jelenlegi társadalomellenes rendszert igazságosabb, egyenlőbb és minőségibb irányba elvinni. Szokás manapság a kompromisszum és tárgyalás kívánatosságát hangoztatni és a konfliktust kárhoztatni, de a történelem épp azt tanítja, hogy minden kiegyezést, minden kompromisszumot konfliktus előz meg. Ölbe tett kézzel, konfliktusok, harcok vállalása nélkül a mindenkor összefonódó politikai és gazdasági hatalom sosem vehető rá arra, hogy az átlagembernek kedvező rendszert működtessen.

Ez egyébként a jelen és jövő baloldali pártjainak is fontos tanulságokkal szolgálhat: ha vissza akarják állítani kapcsolatukat a magyar társadalommal, akkor a munka és a dolgozók küzdelmeivel kell megtalálniuk a kapcsolódási pontokat.

Szerző
2018.01.12 07:02

Kék korszak

Hülyeség-gátló népszavazás - így indokolta három referendum beadványát Hadházy Ákos, aki a fizetett kormányzati propaganda ellen nyújtott be kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ha a testület rábólint a korábban LMP-s, jelenleg független képviselő kezdeményezésére, népszavazás dönthet róla, a jövőben is kék plakáterdőbe borulhat-e az ország. Más szóval: folytatódhat-e a primitív agymosás? Mely egyben a kormányközeli reklámcégek és sajtótermékek állami kistafírozása is, hiszen a megannyi Stop Soros!, Tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!, vagy éppen Üzenjük Brüsszelnek! nemcsak a szemet, de az államkasszát is károsítja, méghozzá immáron százmilliárdos tételben. Ami – miután nem vagyunk demagógok, hogy lélegeztető gépekre számoljuk át, inkább maradunk a kormánykompatibilis egységeknél – egy fél Puskás stadion ára.
Ez a forintosítható rész, a nem vagyoni károkkal pedig napi szinten találkozhat bárki. Nem kell hozzá elmélyült újságolvasónak lenni: a sarki boltban, a hentesnél, a piacon is bele lehet szaladni a propaganda áldozataiba, sőt a labdarúgó vb-döntő kapcsán is sikerült lemenni kutyába. Hogy innen aztán mikor és hogyan lehet felállni, a billiárdgolyóra csiszolt agyakat némiképp barázdálni, a migránsoktól rettegő falusi néniket megnyugtatni, lehetetlen megmondani. Törni-zúzni, rombolni, az embereket fanatizálni mindig könnyebb, mint építeni, tanítani, a feldühödött tömeget megállítani. A kormányzati kék korszak esetleges leállítása csak egy apró lépés lenne a normális ország felé vezető úton.
A feltételes mód feltétlen indokolt, és nemcsak a hatalomnak nem tetsző referendum-kezdeményezéseket a kelleténél nagyobb lelkesedéssel eltakarító NVB miatt. Az esetleges népszavazáson ugyanis azok döntenek, akiket korábban bevezettek a plakáterdőbe.
Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné…
2018.07.19 09:19
Frissítve: 2018.07.19 09:20

Vaddisznók randalíroznak a Balaton partján, kutyákat is megsebesítettek

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:53

Fotó: AFP/ PATRICK PLEUL / ZB / DPA
Az érintett településeken csapdákat állítanak fel, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot.
Elszaporodtak a vaddisznók, emiatt a turisták és a helyiek egyaránt rettegnek a Balaton északi partján – írja a Blikk. A lap szerint a környéken még nem rontottak emberre az állatok, több kutyát viszont megtámadtak. Egy ebnek olyan súlyos sérülést okoztak, hogy varrni kellett a vadkan okozta sebét. Révfülöp polgármestere a lapnak azt mondta, hogy nagy a baj, szinte nincs olyan környék a településen, ahol a vaddisznók ne bukkantak volna fel. Éppen ezért vaddisznóbefogó csapdákat telepítenek majd a környező településekre, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot. Sári Ferenc vadászmester, az önkormányzat vadügyekkel kapcsolatos tanácsadója közölte: körülbelül 20 négyzetméter alapterületű elkerített részt alakítanak ki magánterületeken, olyan helyeken, ahol a vaddisznók előfordulnak, de a lakosságot nem veszélyeztetik. Egy csapda felállításának költsége akár 400 ezer forint is lehet.
2018.07.19 08:53
Frissítve: 2018.07.19 08:53