Egy paksi titokkal kevesebb: egyre nyilvánvalóbb, miről tárgyalt Oettinger Orbánnal

Publikálás dátuma
2018.01.12 11:57
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
A kormány továbbra is próbálja titkolni, miért jött Günther Oettinger uniós biztos 2016 májusában Budapestre, de a Jávor Benedek EP-képviselő által megszerzett dokumentumok szerint biztosan nem azért, amit az Orbán-kabinet állít.

2016 május 19-én Magyarországra érkezett Günther Oettinger, az Európai Bizottság korábbi energiaügyi biztosa, akihez akkor már a digitális gazdaság ügyei tartoztak. Az utazás vélhetően sokáig emlékezetes marad a biztos számára, mivel utána vizsgálat indult Brüsszelben annak kiderítésére, jogszerűen járt-e el Oettinger, és az EP több frakciója is a lemondását követelte. A biztos ugyanis az uniós lobbilistán nem szereplő (azaz illegális) lobbista, Klaus Mangold magángépén jött, állítása szerint azért, mert csak így tudta megoldani, hogy 19-én este Orbán Viktorral vacsorázzon. Az EP zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kikérte a Bizottságtól az összes dokumentumot és információt, amely Günther Oettinger, Orbán Viktor és Klaus Mangold találkozójára vonatkozik. Az aktacsomagból - amelyről a brüsszeli Politico mai online kiadása is beszámol - nem egészen az a történet bontakozik ki, amelyet a biztos és a kormány a megbeszélésekről eddig előadott.

Mint Jávor lapunk kérdésére felidézte, Oettinger hivatalosan azért jött Magyarországra, hogy az önvezető autózás fejlesztésével kapcsolatos magyar eredményekről és szándékokról tájékozódjon. A valóságban azonban az önvezető autók témája csak hetekkel a biztos meghívása után merült föl először a látogatást előkészítő levelezésben. Ráadásul kiderül a papírokból, hogy az egész utazás központi eleme az Oettinger-Orbán vacsora volt, amelyet a biztos olyan fontosnak tartott, hogy magánrepülőgépet vett igénybe a pontos érkezéshez – történetesen a Paks ügyében eljáró német lobbista magángépét. Nem sokkal a megbeszélés után pedig a kormány gyökeresen módosított a paksi tender elhagyása ügyében zajló uniós eljárásban addig képviselt álláspontján (bevezetve egy olyan érvet, amely a német sajtó szerint Oettingertől származik – nevezetesen azt, hogy azért kellett verseny nélkül szerződnünk az oroszokkal, mert technológiai okok miatt csak ők tudnak a jelenlegi atomerőmű mellett új reaktorokat építeni), amit kisvártatva a Bizottság el is fogadott, jóváhagyva a beruházást.

Az iratok tanúsága szerint a magyar kormány 2016 február 2-án hívta meg a volt főbiztost. A terjedelmes levelezés során az autonóm autók témája március 9-én került szóba először, vagyis biztosan nem az volt a meghívás apropója. Egy áprilisi levélben a meghívás tárgya „tanácskozás és konferencia Orbán Viktor miniszterelnökkel” volt, és központi elemként szerepelt benne egy vacsora, illetve lehetőségként egy másnapi rövidebb megbeszélés a magyar kormányfővel (az önvezető autókról ismét nem volt szó). Ezek után a Jávor által az Európai Bizottságtól megkapott papírokban percre pontosan szerepel minden információ Oettinger látogatásáról, a május 19-i vacsoráról viszont csak annak időpontját rögzítik. A paksi atomerőműről egyetlen szó sem esik a találkozó megszervezéséről szóló iratokban.

2016 júliusában a Bundestag egyik zöld képviselője írásban kérdezte meg Oettinger irodáját arról, hogy találkozott-e Klaus Mangold Orbán Viktorral, és szóba került-e közöttük az atomerőmű bővítése. A levélben a zöldek jelezték: megengedhetetlennek tartják, hogy abban az időszakban amikor a Bizottság versenyjogi eljárást folytat a bővítéssel kapcsolatban, az egyik uniós biztos (aki a paksi orosz-magyar szerződés aláírásakor az energiaügyekért felelt), egy olyan lobbista segítségét vegye igénybe budapesti útjához, aki ismerten a vizsgált beruházás elfogadtatása érdekében dolgozik. Válaszlevelében Oettinger irodája arra hivatkozik, hogy a biztos – akinek jelenlegi portfóliójába az európai digitális gazdaság is beletartozik – egy olyan konferenciára kapott meghívást, amely az önvezető autókkal, vagyis a digitális gazdaság egyik fontos ágazatával foglalkozik.

Ez az állítás azonban, mint fentebb jeleztük, nem fedi a valóságot, hiszen amikor Oettingert meghívták, még szó sem volt az önvezető autókról. A válaszlevélben az is szerepel, hogy az atomenergia témája nem volt az Orbánnal folytatott megbeszélés tárgya. Günther Oettinger irodája ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, amiért a zöldek levelet írtak; vagyis arra, hogy Klaus Mangold, akinek a magángépével Oettinger Magyarországra érkezett, találkozott-e Orbán Viktorral. Fontos adalék továbbá, hogy a Bizottság máig nem tette nyilvánossá, hogy a tender elmaradása miatt indított eljárásban pontosan milyen döntés született, és a bizottsági döntés részletes indoklását sem publikálták. A magyar kormány pedig Jávor írásbeli kérdése ellenére nem árulta el, átvilágították-e Mangoldot, mielőtt belenézhetett a titkos orosz-magyar szerződésbe, és a lobbistával kötött korábbi (a 2016-os találkozó előtt kötött) szerződéseket sem hozták nyilvánosságra.

Jávor Benedek szerint ahhoz, hogy ebben az ügyben az Orbán-kormánynak higgyünk a tényekkel szemben, azt kellene elfogadnunk, hogy Günther Oettinger volt energiaügyi biztos Klaus Mangold paksi lobbista gépén jött ugyan Magyarországra, de sem a gépen Mangold és Oettinger között, sem az érkezés estéjén Orbán Viktorral elköltött vacsora során nem merült fel Paks témája. Ehhez - ahogyan a párbeszéd EP-képviselője fogalmazott - „az enyémnél sokkal nagyobb képzelőerő kell”.  

Szerző
2018.01.12 11:57

Erős szél és sok eső jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.16 16:34

Fotó: Shutterstock/
A meleg idő viszont marad, akár 32 fokot is mérhetünk.
Záporos, zivataros időre és erős szélre kell készülni a következő napokban. Különösen a hét közepén, főleg az ország északkeleti felén várható kiadós csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.   Kedden alapvetően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Főként az ország északkeleti, illetve délnyugati megyéiben lehet több a felhő, ezeken a területeken néhol zápor, zivatar alakulhat ki. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős, az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén olykor viharos közeli lökések kísérik, de zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 20 fok között valószínű, de kisebb körzetekben 10, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 32 fok között várható. Szerdán napközben észak, északkelet felől vastagabb felhőzet húzódik fölénk, több-kevesebb napsütés a Dunántúlon valószínű. Elsősorban a Dunától keletre várható többfelé eső, zápor, helyenként zivatar. Az északnyugati szél nagy területen viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Csütörtökön a középső és keleti területeken többnyire erősen felhős lesz az ég, nyugatabbra kevesebb felhő valószínű, akár hosszabb időre is kisüthet a nap. A Dunántúl nyugati felén helyenként, keletebbre még többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati szél sokfelé erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Pénteken a sok gomolyfelhő mellett nyugaton számíthatunk több napsütésre. Elsősorban a Dunától keletre valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szelet a középső országrészben még erős széllökések kísérik, de szélerősödés zivatarban is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható. Szombaton és vasárnap a gomolyfelhő-képződés mellett több órára kisüt a nap, szórványosan várható zápor, zivatar. A szél megélénkülhet, de szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. 
2018.07.16 16:34
Frissítve: 2018.07.16 17:24

Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38