Pillantás a kilencedikről - Megszállottak

Meglepő kijelentést tett a Hír tv információja szerint Altusz Kristóf a Times of Malta című lapnak. A helyettes államtitkár arról beszélt többek között, hogy Magyarország titokban befogadott 1300 menekültet - azért titokban, hogy óvja a biztonságukat. Most ne akadjunk fenn azon, hogy ez mennyiben tartozik jobban a máltai olvasókra, mint a magyarokra, és azon sem, hogy ez milyen viszonyban áll azzal a korábbi állásponttal, mely szerint mi – vagyis mi, magyarok – nem vagyunk hajlandóak egyetlen migránst sem beengedni, ez nálunk elvi kérdés. Szóval tegyük ezt most félre, sőt azt se firtassuk, hogy igaz-e ez az állítás vagy sem.

Forduljunk rá inkább a helyettes államtitkár ama mondatára, amellyel főnökét, Orbán Viktort akarta megvédeni. A miniszterelnök ugyanis a Bild című német lapnak a muzulmán menekülteket megszállóknak nevezte, alapos vihart váltva ki e minősítéssel. Ám Altusz sietett kijelenteni, hogy súlyos félreértésről van szó, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvben ez a szó – a megszálló – teljesen normális, s használatával pusztán azt akarta Orbán kifejezésre juttatni, hogy Magyarország nem követheti Franciaország vagy Németország példáját. Amit ugye más szavakkal úgy szokott megfogalmazni, hogy a mi hazánk nem válhat befogadó országgá.

De ezt is hagyjuk most, maradjunk csak a muszlim megszállóknál. Altusz tudniillik azt is magyarázatul tálalta, hogy nálunk a muszlim közösséget megszállóknak nevezni egy politikai szóhasználat, ami egy kicsit keménynek tűnik ugyan a nyugati fülnek, de itt – vagyis Magyarországon – ez nem üt olyan nagyot.

Lehet, hogy az én keleti fülemmel van a baj, merthogy én pont az ellenkezőjét érzem, és azt gondolom, hogy ez itt, a Kárpát-medencében is nagyot üt; de fogadjuk el Altusz bölcs magyarázatát. Ha viszont elfogadom, végképp nem tudom, mit kezdjek a kormányunk által felállított Német megszállás emlékművével. Ha ez nem akart nagyot ütni, akkor úgy kell elfogadnom az amúgy titokban, az éjszaka leple alatt felállított szoboregyüttest, hogy az valójában nem is bírálata a Magyarországot megszálló németeknek. Ebben a megközelítésben viszont teljesen felesleges volt a vita, amely az emlékmű körül kibontakozott, mégpedig azért, mert sokan az akkori magyar kormány világháborús politikájának felmentését látták bele. Hisz ha így van, ahogy a külügyér mondja, már az eredendő bűn sem követtetett el, vagyis a megszállási emlékmű egyáltalán nem akart ütni a németeken sem, hisz ez a szó a magyar ember olvasatában nem tartalmaz keménységet, bírálatot.

Lássuk be: ez az új értelmezés sok mindent átrajzol és áthangol. Már nem beszélhetünk pejoratíve szovjet megszállásról sem, és nem ostorozhatjuk az oroszokat Kelet-Ukrajna bekebelezéséért, és egyáltalán. Orbán is csak azért beszélt muszlim megszállókról, mert így akarta előkészíteni a kvóta határozat, másként: a Soros-terv titkos teljesítését.

De akkor mi lesz a kampánnyal? Megszállottan keresem a terv folytatásának nyomait. Ámbár meglehet, hogy ehhez a Times of Malta című lapra kell előfizetnem.

2018.01.13 07:08

Ezreket toloncolnának ki Németországból, de nem találják őket

Publikálás dátuma
2018.07.15 09:13

Fotó: DPA/ STEFAN PUCHNER
Csak minden második elutasított menedékkérőt találnak meg a német rendőrök, amikor végre akarják hajtani a kitoloncolásról szóló döntést – írja a Welt am Sonntag a szövetségi rendőrség belső értékelésére hivatkozva. Az adatok szerint eddig 23 ezer kiutasító határozatból csak 11 100-at tudtak végrehajtani, mert a többi személy egyszerűen eltűnt.  A helyzet romlik, hiszen a legutóbbi hullámban 12 800 kiutasító határozatból 11 500-at nem tudtak végrehajtani, mert nem találták az elutasított menedékkérőt. A fennmaradó 1300 esetből 150-ben azért maradt el a deportálás, mert a repülőgép pilótája megtagadta az utas átvételét (ehhez joga van, biztonsági okokra hivatkozva, de feltehető, hogy inkább emberbaráti megfontolások vezérlik őket), több mint 500 esetben pedig a kiutasított személy ellenállása miatt hiúsult meg a deportálás. A sikertelen hazaküldések száma idén már duplája a 2017-esnek, pedig a hazatoloncoló határozatok száma csak 17 százalékkal nőtt. A legtöbb embert Albániába, Szerbiába és Koszovóba kellene hazaküldeni, de Irakba és Afganisztnba is jelentős számú embert kellene deportálni. Ernst G. Walter, a DPOLG rendőrszakszervezet szerint a helyi és tartományi hatóságok nem tesznek kellő erőfeszítéseket a határozatok végrehajtására, ezért a jelenleginél sokkal szigorúbban kellene alkalmazni a kitoloncolási őrizetet, vagyis a deportálásig elzárva tartani az elutasított menedékkérőket.   
2018.07.15 09:13
Frissítve: 2018.07.15 09:24

Kérjük, vigyázzanak, Európa kapui zárulnak!

Publikálás dátuma
2018.07.11 13:00

Fotó: AFP/ PAU BARRENA
A Willkommenskultur már a múlté, és már a kvótarendszerről sem szívesen beszélnek az EU vezetői. Menekültügyben a szigor képviselői lettek a hangadók: Matteo Salvini már egy menedékkérőt sem akar Olaszországban látni, Sebastian Kurz pedig megoldást is javasol: Európán kívüli táborokat.
Csütörtökön az ausztriai Innsbruckban ismét a menekültkérdés lesz napirenden. Elképzelhető, hogy az uniós belügyminiszterek informális találkozója után még radikálisabb döntések születnek, hiszen két igazi keményvonalas európai politikus lesz jelen Matteo Salvini olasz és Horst Seehofer német belügyminiszter személyében. Az olasz tárcavezető tudatosan törekszik arra, hogy konfrontálódjék az EU-val. Ennek elsődlegesen belpolitikai okai vannak, és a stratégia sikeresnek látszik. Már a márciusi választáson is meglepetést keltett, hogy pártja, a Liga 17,4 százalékos eredményt ért el. Ennek köszönhetően vált a jobboldal vezéralakjává – a nála jóval mérsékeltebb Silvio Berlusconi helyett. Mára viszont ennél is jóval népszerűbb lett: már 30 százalék körül mérik a pártját.
A belügyminiszter állandó provokációi egy időre az olasz kabinetet is megrázták, hiszen a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalomnál (M5S) is megdöbbenést keltett, hogy Salvini nemcsak a segélyszervezetek, hanem a nemzetközi missziók hajóit is kitiltaná az olasz kikötőkből. Az M5S azonban nem akarja veszélybe sodorni a kormányt, ezért a párt elnöke, Luigi Di Maio, illetve Giuseppe Conte olasz kormányfő is igyekezett jó arcot vágni Salvini kirohanásaihoz. Conte azt állította a La Stampában, hogy a belügyminiszter minden lépését koordinálta a kabinet többi tagjával. Mindinkább úgy tűnik, Salvini vált az olasz kormány erős emberévé, ő határozza meg annak irányvonalát. Ami azonban ennél is nagyobb baj, hogy az európai menekültügyi vitában is meghatározó szerepre törekszik. Közölte, az uniós belügyminiszterek innsbrucki ülésén „megint a rosszfiút kell játszanom”. Ez a szerep azonban nem áll tőle távol, mint mondta, „csak ez hoz eredményt”. Salvini szavaiból is kitűnik, hogy szétesett a hetekig fennálló, a menekültkérdés szigorítása miatt megalakult München-Bécs-Róma tengely. Közölte ugyanis, nem veszik vissza azokat a menekülteket, akiket visszafordíthatnak az olasz-osztrák határról.
Az innsbrucki tanácskozás témája lesz a német kormánynak az a dokumentuma, amely szerint visszafordíthatják Ausztriába a menekültek egy részét. Salvini azonban elsősorban az EU külső határainak védelméről, a bajba jutott menekültek megvédéséről óhajt beszélni. Azt akarja elérni, hogy Itália területére egyetlen menekült se juthasson el. „Minden más országnál többet tettünk. Ennek vége, most mások vannak soron” – mondta. A belügyminiszterek ülésén szó esik arról az osztrák javaslatról (Ausztria tölti be az EU soros elnökségét), amely szerint ha egy menedékkérőt kitoloncolnak az Unióból, akkor szülőhazájába vagy egy az EU-n kívüli harmadik országba küldhetik. A Politico által látott dokumentumban szó esik arról is, hogy migrációs központokat hozzanak létre az EU-n kívül azon menedékkérők számára, akik kérelmét elutasították. Az érvelés szerint ezekben biztosítanák az emberi jogok európai szintjét, az országokat pedig közelebbről meg nem nevezett ösztönzőkkel vennék rá, hogy adjanak helyt ezeknek a központoknak.
2018.07.11 13:00
Frissítve: 2018.07.11 13:32