Kőszeg Ferenc: kisebbségbe kell szorítani a Fideszt

Publikálás dátuma
2018.01.13 06:04
KÉNYSZER - A helyi egyeztetésekbe a Jobbikot is be kell vonni - Fotók: Molnár Ádám
Fotó: /
Látszatjogállam, látszatdemokrácia, látszatparlamentarizmus – így látja a mai Magyarországot Kőszeg Ferenc, a hajdani demokratikus ellenzék tagja, volt SZDSZ-es képviselő, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke.

- A maffiaállamtól kezdve a fasiszta mutációig sokféle meghatározás született rá, miféle politikai berendezkedést hozott létre a Fidesz. Önnek van valamilyen saját definíciója?

- A maffiaállamot széltében-hosszában használják, de nem tudom, elég kifejező-e. Szerintem inkább: látszatjogállam, látszatdemokrácia, látszatparlamentarizmus. A rendszert nem az erőszak tartja fenn, ezt el kell ismerni.

- Hanem?

- Elsősorban a tömegkommunikáció kisajátítása. A nagy tömegek csakis azzal találkoznak, amit a kormány közvetíteni akar számukra. Kizárólag egyneműsített kormánypropagandát kapnak. Létezik persze Népszava, 168 Óra vagy Klubrádió is, de a hatalmat bíráló sajtó csak azokhoz jut el, akik eleve mást gondolnak, mint a Fidesz. A másik, ami életben tartja a rendszert, az, hogy nincs politikai alternatíva. Nem is tudom mennyi, legalább hét-nyolc ellenzéki párt készülődik a választásra, olyan miniszterelnök-jelöltekkel, akiknek ránézésre sincs semmi esélyük rá, hogy leváltsák Orbán Viktort. Az esélytelen jelöltek pedig nemhogy erősítenék, nevetségessé teszik és gyengítik az ellenzéket.

- Mégiscsak közös ellenzéki lista kellene? Ebből már semmi nem lesz.

- Nem ezt mondom. Képtelenség, hogy az egymástól nagyon különböző ellenzéki pártok kormányt tudjanak alakítani. Ezért a közös listának sincs értelme. Ennél szűkebb körű, az egyéni választókerületekre korlátozott összefogás létrehozását is elég valószerűtlennek látom, de meg kellene próbálni elérni, hogy egy fideszessel csak egy ellenzéki jelölt álljon szemben. Ebbe a körbe viszont a Jobbikot is be kell vonni.

- A liberális értelmiségnek ahhoz a részéhez tartozik, amelyik elfogadhatónak tartja, hogy a Jobbikra szavazzon. Nem szól önben a vészcsengő?

- Semmiféle közösséget nem vállalok a Jobbikkal. Nem hiszem el Vona Gábornak, hogy hiteles fordulatot akar végrehajtani. A Fidesz – különösen az állami tízmilliárdokból folytatott menekültellenes és Soros-ellenes gyűlöletkampányokkal – elment a jobboldal legszéléig. A szélsőjobboldalon nem maradt tér. A Jobbik néppártosodása csak politikai manőver.

- Hát akkor?

- Miközben a felmérések szerint a Fidesz magasan vezeti a népszerűségi listát, az emberek nagy része kormányváltást akar. Paradox helyzet. Sokan vannak úgy, ahogyan én: a Fideszt semmiképpen nem akarom, de azt, hogy melyik ellenzéki pártra szavazok majd, még nem tudtam eldönteni. Abban viszont biztos vagyok, hogy elmegyek szavazni. Különben a Fidesz hatalmon maradását támogatom. Egymás szétforgácsolása helyett az ellenzéknek azt kellene hirdetnie: aki le akarja váltani az Orbán-kormányt, mindenképpen menjen el szavazni, az, hogy melyik pártra, másodlagos.

- Gondolja, hogy ennek elegendő mozgósító ereje van?

- Jelenlegi állapotában egyik ellenzéki párt sem tudja legyőzni a Fideszt. De azt talán el lehet érni, hogy a Fidesz ne szerezzen többséget a parlamentben. Sőt. Az emberekkel meg kell értetni: mindennél fontosabb, hogy a Fidesznek ne legyen többsége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenzéki pártok megpróbálnak közösen kormányozni. Egy ilyen próbálkozás biztos út a gyors bukáshoz. Az ellenben, hogy a választókerületek többségében csak egy jelölt induljon a Fidesz ellenében, nem lehetetlen, és megrendítheti a Fidesz többségét. Elemzők azzal szoktak érvelni, hogy a Jobbik elriasztja a baloldali szavazók jelentős részét. Szerintem meg kell győzni őket, hogy a Fidesz többségének megakadályozása érdekében tegyék túl magukat azon, mi a véleményük a Jobbikról.

- Már csak pár hónap van a választásig, és az is kérdés, mit szólna ehhez a Jobbik.

- Ha racionálisan gondolkodik, akkor szerintem a Jobbik is hajlandó lesz megállapodni.

- Jó, tegyük fel, hogy a Fidesznek nincs többsége az Országgyűlésben. Mi következik?

- Két lehetőség marad. Az első: új választást írnak ki. Ennek nagy a kockázata, lehet, hogy a megismételt választáson a Fidesz fölényesen győz, de az is lehet, hogy miután megrendült a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza, a megismételt választásba belebukik. A második: a Fidesz vállalja a kisebbségi kormányzást. Vagyis kénytelen lenne a feles törvények, elsősorban a költségvetés elfogadásakor is egyeztetni és együttműködni az ellenzékkel, ami teljesen más kormányzást feltételez, mint amit eddig láttunk. Közben az ellenzéknek lenne ideje és mozgástere ahhoz, hogy összeszedje magát.

- Adódik egy harmadik lehetőség is.

- Igen, az, hogy a Fidesz koalícióra lép valamelyik rivális párttal. Az ideológiai hasonlóságok miatt – bár most háborús viszonyok uralkodnak a két párt között – elsősorban a Jobbik jöhet szóba. Ez azonban öngyilkosság volna a Jobbik számára. A Jobbik ugyanúgy belebukna, ahogyan hosszabb távon az SZDSZ is belebukott abba, hogy 1994-ben koalíciót kötött az MSZP-vel.

- Érdekes. Ugyanezt mondják a szocialisták is, csak fordított előjellel.

- Büntetlenül nem lehet szövetséget kötni azzal a párttal, amelynek a hatalmát előzőleg sok éven keresztül meg akartuk dönteni. Az SZDSZ esetében ilyen volt az MSZP elődpártja, a Jobbik esetében ilyen lenne a Fidesz. Ha a Jobbik belemenne a koalícióba, akkor Orbán Viktor ezt a pártot is ugyanúgy felmorzsolná, ahogyan annak idején a Torgyán-féle kisgazdákkal tette.

- Személyesen mennyire ismeri Orbán Viktort?

- Nem mondhatom, hogy szoros kapcsolatban voltunk, de már a rendszerváltás előtt is találkoztunk, beszélgettünk. Soros akkor Orbánban és a Fideszben látta a magyar demokrácia megvalósulásának a garanciáját. Én is nagyon ígéretes politikusnak tartottam Orbánt, de riasztott az ellentmondást nem tűrő agresszivitása. Az 1994-es választások előtt Eörsi Jánossal interjút készítettünk vele a Beszélő számára. Hadd idézzem a szavait a hetilap 1994. február 17-i számából. „El tudjátok képzelni, mi lenne itt, ha szociálliberális koalíció kerülne kormányra, a másik oldalon meg egy táborba sodródna a konzervativizmus és a radikális jobboldal? A két lövészárok között megint egy nemzedéknyi időre nem nőne fű.” Persze Orbán mindent elkövetett, hogy a jóslata bekövetkezzék.

- Szokott jósolni?

- Nem nagyon. Mi a kérdés?

- Belátható időn belül javulhat a politikai klíma Magyarországon?

- Nincsenek illúzióim. Százezrével menekülnek innen az emberek, főleg a fiatalok. Fogyóban van az ország lakossága, a társadalom végzetesen öregszik. Ma nem science-fiction Kölcsey szorongó jövendölése: „Hazád őrcsillagzatja/Szülötti bűnein leszáll”. A Fidesz olyan megdönthetetlen központi hatalom kiépítésén dolgozik, amilyen a Horthy-rendszerben és – persze, teljesen más okok miatt – az államszocializmus idején működött Magyarországon. Amilyen a putyini Oroszország.

- A rendszerváltáskor, emlékszem, tele volt optimizmussal. Most pedig csupa keserűség.

- A nyolcvanas évek végén – Soros-ösztöndíjjal! – eljutottam az Egyesült Államokba. Sok magyarral találkoztam. A jobboldali emigráció tagjai meg voltak győződve arról, hogy mi, a demokratikus ellenzék, nem is létezünk. Valamiféle kommunista ügynöknek néztek minket. Mert hiszen, ha valóban ellenzékiek vagyunk, miért nem ülünk börtönben?! Ennél csak az idegesített jobban, amikor egy másik – jórészt magyar zsidókból álló – társaságban azzal traktáltak: ha Magyarországról kimennek az oroszok, akkor helyettük a nyilasok jönnek. Körömszakadtáig vitatkoztam velük. Erre eljutottunk oda, hogy elárasztják az országot az uszító Soros-plakátok, amelyek – a kormányzati retorika vizuális megjelenítéseként – átveszik a nyilas propaganda és a náci hecclapok stílusát. Aki ezt nem látja, az nem tudom, mit lát. Ez fáj a legjobban.

- És akkor még nem beszéltünk a civil szervezetek elleni kampányról. Ön alapító elnöke volt a Magyar Helsinki Bizottságnak, az egyik jogvédő szervezetnek, amelyet a Fidesz politikai céltáblaként használ. Mi lehet a kifutása a kormány hadjáratának?

- A Fidesz aljasságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a bíróság jogerősen kimondta, Hoppál Péter alaptalanul rágalmazta a Helsinki Bizottságot. Röviden: egyetlen szó sem igaz abból, amit állított. Demokratikus országban ilyenkor egy politikusnak azonnal mennie kell, Hoppál simán államtitkár maradhatott. Mintha mi sem történt volna, a Fidesz gátlástalanul folytatja tovább a hazudozást. Azt látom, hogy a Magyar Helsinki Bizottság ebben a helyzetben is jól állja a sarat, és szerencsére nincs egyedül, együttműködik hasonló emberi jogi szervezetekkel. Orbán Viktor kettős mérce alkalmazásával szokta vádolni Brüsszelt, közben arra hivatkozik, hogy Magyarország betartja az uniós normákat. Ezért nem hiszem, hogy a kormány elmenne a helsinki bizottság és más civil szervezetek betiltásáig. Nagyon remélem, hogy nem tévedek.

NÉVJEGY

Kőszeg Ferenc 1939-ben született Budapesten. Anyai nagyapja Auschwitzban, apja az orosz fronton, munkaszolgálatosként tűnt el. Szépirodalmi szerkesztőként dolgozott. Aláírásokat gyűjtött a Csehszlovákiában működő ellenzéki mozgalom, a Charta 77 mellett, állásából ezért 1980-ban elbocsátották. A demokratikus ellenzék tagja, a szamizdatként terjesztett – a rendszerváltáskor legálisan is kiadott – Beszélő szerkesztője volt. 1990-től két ciklust töltött a parlamentben az SZDSZ képviselőjeként. 1994-ben alapító vezetője volt a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezetnek. Több könyve megjelent, 2009-ben például az önéletrajzi ihletésű írásokat tartalmazó K. történetei.



2018.01.13 06:04

Hamarosan tömegek kapnak résznyugdíjat vagy azt se

Publikálás dátuma
2018.07.16 20:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.
– A jövő évi költségvetés, vagy a konvergencia program is azt mutatja, hogy az Orbán-kormány nem tér el a 2010 óta folytatott gyakorlattól, koherens szociálpolitikát folytat. Ez akár dicséret is lehetne, de a Magyar Tudomány júniusi számában megjelent "Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája" című tanulmánya vagy a Kiss Dianával a nyugdíjrendszerünkről írt bővebb angol nyelvű cikke messze nem elismerő. Minek szól a kritika?  – Tavaly jelent meg Ferge Zsuzsa kötete a rendszerváltás óta működő kormányok szociálpolitikájáról és ennek is az az egyik következtetése, hogy a szocialista-liberális kormányoknak nem volt egységes szociálpolitikájuk. Többnyire szociáldemokrata programokkal kezdtek, amit azután neoliberális megszorítások követtek. Ezzel szemben a Fidesz társadalompolitikája következetes maradt a nyolc év alatt, csak éppen szembe megy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk. Egy másik fontos sajátossága az Orbán-kormányoknak, hogy szemben elődeikkel, durva megszorítással kezdtek, aztán valamelyest lazítottak a ciklusok vége felé.  – Miben?  – Vegyük a munkanélküli ellátórendszer reformját. Míg a Gyurcsány-érában minimálbért kaptak a közmunkások, addig a Fidesz bevezette a közmunkás minimálbért, ami a korábbinak mindössze a 60 százaléka lett. Ráadásul, hogy sok embert pörgessen bele a rendszerbe, jelentős részüket részállású közmunkásként „foglalkoztatta” 2010-2011-ben. Mindez elképesztő jövedelem-zuhanást jelentett sok százezer embernél a válság idején, ami a szegénység drasztikus növekedéséhez vezetett 2012-re. Ehhez képest 2013-14-re a Fidesz-kormány már hosszabb távra és teljes munkaidőben foglalkoztatta az embereket közmunkában és a létszámot is megemelte. Ez a 2011-es állapothoz képest mindenképpen javított a munkanélküliek helyzetén. – Mindeközben nem teljesítette a szociálpolitikának azt az alapvető funkcióját, hogy segítse a társadalmi különbségek kiegyenlítését.  – A szociálpolitika minden területén egységes elveket követett a második és a harmadik Orbán-kormány: munka alapú társadalomról beszélnek. Azt erősítik tovább, akinek bejelentett, stabil munkaviszonya van, akinek sikerült megkapaszkodni a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb és ezt nem tudta elérni, azt szisztematikusan tovább gyengítik. Mindez tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének általánosan elfogadott szociálpolitikai elvével, amit az unió lelkének is nevezett Európai Szociális Modell is megkövetel. Fontos látni, hogy az EU azért is támogatja a leszakadók munkaerőpiaci integrációját, mert ez vezet a fenntartható gazdasági növekedéshez.
– Miért megy ezzel szembe a Fidesz?  – A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.  – A politika ezzel eltolja magától a felelősséget.  – Persze, az egyén felelősségét hangsúlyozza, az államnak ebben a logikában az a dolga, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kimaradókat „megnevelje”, munkára fogja. Ennek egyik eszköze, hogy 9-ről 3 hónapra csökkentették a munkanélküli járadék időtartamát, ilyen rövid járadékos idő sehol nincs a fejlett világban. Lefaragták a segély összegét, felülvizsgálták a rokkantnyugdíjakat, hogy az egyéneket a legális munkaerőpiacra kényszerítsék. Ez a gondolkodásmód épp a válság közepén hagyta figyelmen kívül a gazdasági folyamatok egyéni sorsokra mért hatását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a közmunkaprogram már említett kiterjesztése, miközben a kontrollt és a „nevelést” szolgálta, komoly támogatás volt azoknak, akiknek a készségei és képzettsége alacsony szinten vannak.  – Mi következik most, amikor drasztikusan visszaszorítják a közmunkát?  – Számomra is megdöbbentő, hogy most, amikor a költségvetés ezt már lehetővé tenné, nem kezdtek bele ennek a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó rétegnek a tényleges munkaerőpiaci integrációjába, sőt a középfokú és felsőfokú oktatás szűkítésével, a közoktatás átalakításával azt érjük el, hogy újratermelődjön ez a réteg. Az ország egy nagy lehetőséget vesztegetett el, hiszen az EU erre a célra tényleg nagyon komoly forrásokat biztosított volna. Lengyelország ezt a lehetőséget jól kihasználta a kisvállalkozások fejlesztésén, valamint az oktatás és a felnőttképzés modernizációján keresztül.  – Amikor a Fidesz a választási kampányban egy szót sem szólt a nyugdíjrendszer átalakításáról, sejteni lehetett, hogy nem lesz rugalmasabb a világ legmerevebb nyugdíjrendszere.   – Meglepett, hogy a szociális ígérgetésbe nem ment bele a kormány, vagyis biztosak voltak benne, hogy ilyen irányú változtatás nélkül is megnyerik a választást. Ez be is jött nekik. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését például sokan valószínűsítették, de nem nyúltak hozzá. Az Erzsébet utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.  – Pedig abban, hogy rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell lehetővé tenni, teljes az egyetértés a szakértők és a nyugdíjasszervezetek között.  – Minden fejlett ország nyugdíjrendszere valamelyest rugalmas: ha lemondasz a nyugdíjad egy részéről, akkor elengednek nyugdíjba hamarabb, úgy, hogy az állam se járjon rosszul. És fordítva, dolgozhatsz tovább a magasabb nyugdíj reményében. A magyar nyugdíjrendszer ezzel szemben teljesen merev és ez se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó.
– Differenciált nyugdíjemelésre volna szükség, amit az összes nyugdíjas szervezet és az ellenzék is követelt a kampányban?  – A magán-pillér megszüntetése autokratikus rendszerekre jellemző módon történt meg; én az „illiberális demokrácia” főpróbájának tekintem. Ugyanakkor az egységes állami felosztó-kirovó rendszerre való visszatérés megnyitotta a lehetőséget a nyugdíjrendszeren belüli szolidaritási mechanizmusok erősítésére. Nem egyszeri nyugdíjemelés kellene tehát, hanem olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusok megerősítésére lenne szükség, mint például a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. Az egykulcsos szja ugyanis már önmagában a nyugdíjak (csakúgy, mint a keresetek) széthúzását eredményezi. A nők előnyben részesítése is fontos ügy: az ő nyugdíjuk az alacsonyabb bérek és a gondoskodó munka miatti szaggatottabb munkapálya miatt kisebb. Ugyanakkor a Nők 40 egy valós problémára ad egy végtelenül leegyszerűsített, a nyugdíjrendszer egésze szempontjából újabb igazságtalanságokat szülő választ. Mindeközben a Fidesz megszüntette a járulék- és nyugdíjplafont 2013-ban, ami hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.  – Az lehet az értelme, hogy a nagyon magas összegek emelik az átlagnyugdíjakat, ami elfedi a legszegényebbek nyomorát?  – A válság évtizedében a nyugdíjak nagyjából hozták a korábbi színvonalukat. A mélyszegénységben, azaz többszörös anyagi deprivációban (valamitől való megfosztottságban - a szerk.) élő idősek aránya 6 százalék körül maradt, miközben a 6 éven aluli gyereket nevelő családoknál 2008 és 2012 között 20-ról 35 százalékra ugrott. Tehát nem a nyugdíjasok voltak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Azzal persze egyetértek, hogy az alacsony nyugdíjakat az átlagosnál nagyobb mértékben kellene emelni. A jelennél azonban aggasztóbb a jövő: fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelyiknek a munkapályája nagyobbik része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. Így egyre többen kapnak majd résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel, nem látok erre vonatkozó stratégiát. – Egy cinikus választ láttunk: a szülőtartás hangsúlyozását. Várható más lépés is?  – Nem gondolom, hogy a 21. században a szülőtartás lenne a megoldás a nyugdíjrendszer problémáira. Ugyanakkor szerintem nem várható alapvető változás a nyugdíjrendszerben. Ennél komolyabb szociális feszültségekre sem feltétlenül reagált az Orbán-kormány az utóbbi nyolc évben.  – Fenntartható így a magyar nyugdíjrendszer? A rokkantakkal, vagy, ahogy most nevezzük, megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos szolidaritást, ami 1928 óta jellemezte a magyar nyugdíjrendszert, felszámolták, ugyanakkor ezzel elérték, hogy középtávon fenntartható az öregségi nyugdíjrendszer. Csakhogy részben a nyugdíjrendszerből eltávolított, „problémás” (azaz a munkaerőpiacról idő előtt kiszorult) nyugdíjasokat látjuk ma az utcákon hajléktalanként, vagy éppen nem látjuk őket, mert otthon nyomorognak. Sok személyes tragédia, kegyetlen történet van a mögött, hogy középtávon fenntarthatóvá tették gazdaságilag a nyugdíjrendszert, sőt az 2013 óta szufficites, bevételt „termel” a költségvetésnek.  – Ha visszagondol erre a beszélgetésre, másképp fogalmazott, mint tette volna egy hónapja, az Akadémia elleni kormányzati támadás előtt?   – Remélem nem. Egy évvel ezelőtt is nagyjából ugyanezeket mondtam el a nyugdíjrendszerről. – Pedig ami a kutatóintézetek körül történik, félelmet is kiválthatna az olyan szakemberekben, mint ön.   – Azt elérték, hogy rossz lett a hangulat: elkeserít bennünket a támadás az MTA és kutatóintézetei, valamint a társadalomtudósok ellen. Mégis töretlenül valljuk, hogy a tudománynak nem kell egyetértenie a kormány döntéseivel, nem ez a feladata. Mi nemzetközi standardok által meghatározott, tudományos kutatási elvek alapján végezzük a munkánkat. Ezek mentén írtam meg a Magyar Tudományban is a cikkemet és egy szavát sem változtatnám meg.  – Egy okos kormány megpróbálja a kutatások eredményeit felhasználni, kiaknázni. Van ilyen igény?  – Bár vannak ellenpéldák is, általában nem látunk nagy igényt a szakértelemre.  – Érdemes még társadalomtudománnyal foglalkozni Magyarországon? A legjobbak közt is sokan fontolgatják, hogy elhagyják az országot vagy a tudományágukat. Ez a folyamat korábban elkezdődött, de sokaknál az utolsó csepp a pohárban, ami most történik. Tragikus, de attól tartok, hogy elveszíthetünk sok értékes kutatót.

Névjegy

Szikra Dorottya szociológus, 2014 óta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa.  2016-tól az ESPAnet (European Social Policy Analysis Network) társelnöke.  Korábban  oktatott és kutatott az ELTE társadalomtudományi karán, volt vendégtanár a Közép-Európai Egyetemen és külső munkatárs a  Budapest Szakpolitiai Intézetben.    

2018.07.16 20:00
Frissítve: 2018.07.16 20:00

„Közbiztonsági érdekből” záratják be az Aurórát és a Corvin Clubot

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:43
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Az Auróra régóta szúrja a józsefvárosi vezetés szemét. A szórakozóhely azt közölte: ők nem kaptak hivatalos értesítést, a szokásos nyári nyitva tartás szerint üzemelnek.
Hétfőn a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását – közölte honlapján a józsefvárosi önkormányzat. Mint írják, Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalának Jegyzője még 2017. június 28-án rendelte el „a lakosság által rendszeresen és folyamatosan panaszolt Auróra 9-11. szám alatt üzemelő Auróra Kioszk és Auróra Kert bezáratását. A Kioszk esetében a nyomozó hatóság kezdeményezésére közbiztonsági érdekből, a Kert esetében pedig kereskedelmi tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó engedély hiányában.”  A Marom Klub Kft. a döntések ellen fellebbezett, ezeket azonban „a bíróság és a kormányhivatal – a Marom Klub Kft rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította”. A közlemény szerint a jegyző utasítására a hatóság hétfőn felszólította a Kft.-t, hogy az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét igazolja érvényes szerződéssel, ennek megtörténtéig pedig az üzleteket bezáratta. Amennyiben az igazolás nem történik meg, a helyeknek végleg be kell zárniuk, ha pedig új szerződést mutatnak be, az egyben új kereskedelmi bejelentést is szükségessé tesz – ebben az esetben a hatályos helyi rendeletnek megfelelően a jövőben kizárólag 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. „A bírósági végzésből kiderült, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette, mivel kérelmei beterjesztésekor nem volt jogosult eljárni. Az ügyben egyébként tekintettel a hatóság félretájékoztatására, a hivatal feljelentést tett”.
Azt is közölték, hogy az Auróra Kert vonatkozásában – Budapest Főváros Kormányhivatala jogerős döntése miatt – a kertben létesített, kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló építményeket az üzemeltetőnek el kell bontania, mivel engedély nélkül építette. Amennyiben ezt nem teljesíti, hatósági intézkedésekre kerül sor. A jegyző utasítására a hatóság hétfőn elrendelte a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett, Blaha Lujza tér 1-2. Corvin Áruház IV. emeleti szintjén és az áruház tetőteraszán lévő, „Corvin Club” elnevezésű üzletének bezárását is. „A 2018. június 21-én a hajnali órákban a helyszínen végzett rendőrségi ellenőrzés következtében több személy esetében a rendőrség kábítószer birtoklása, valamint kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt bűntető eljárást folytat. Mindezekre tekintettel a rendőrség hivatkozással a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény 5-6. §-ában foglaltakra kezdeményezte a fenti üzlet ideiglenes bezárását. A jegyző a törvényben foglaltaknak megfelelően közbiztonsági érdekből az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezáratta” – olvasható a közleményben.

Az Auróra nem tud erről

Az Auróra holnaptól a szokásos nyári nyitva tartás szerint 4-től üzemel – közölte a Facebook-oldalán az Auróra, hozzátéve, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az önkormányzattól. „Önkormányzati honlapokat és sajtóhíreket nem tudunk kommentálni, mert ezeknek nincsen jogi hatása. A Józsefvárosi Sajtóiroda nem adott további tájékoztatást, a Jegyzőiroda és a Hatósági osztály pedig jelenleg nem elérhető” – írták.
2018.07.16 17:43
Frissítve: 2018.07.16 17:52