Diplomáciai mélyponton

Publikálás dátuma
2018.01.13 06:05

Fotó: /
Nagy belpolitikai vihart kavart Mihai Tudose román kormányfő kijelentése a székely autonómiatörekvésekkel kapcsolatban, Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken Románia budapesti nagykövetét is bekérette. Az erdélyi magyar pártok hétfőn írtak alá közös állásfoglalást az autonómia elképzelések összehangolásáról, Tudose erről úgy nyilatkozott egy szerda esti tévéinterjúban: "ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is".

Teljes mértékben elfogadhatatlan, az európai értékekhez és a XXI. századhoz méltatlan a román miniszterelnök nyilatkozata, amit nyelvtani magyarázatokkal próbál tompítani - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormány ezt nem nyelvtani kérdésnek tekinti, ezért elvárják Románia miniszterelnökétől és kormányától, ezt a helyzetet sürgősen tisztázza.

Felháborodtak a pártok is: az MSZP szerint Tudose hátat fordított a közös európai értékeinknek és szavai minden magyart, minden európait megsértettek. A Fidesz megbocsáthatatlannak nevezte Tudose nyilatkozatát, az LMP felszólította a külügyminisztert, vegyen igénybe minden diplomáciai eszközt azért, hogy a román miniszterelnök haladéktalanul bocsánatot kérjen. A Párbeszéd szerint a legsötétebb középkort idézi a román miniszterelnök székelyekre vonatkozó kijelentése. Hasonlóképpen reagált az Együtt, a párt szerint az elfogadhatatlan kijelentés a történelem legsötétebb korszakait idézi, mely nem megoldja, hanem tovább élezi a feszültségeket. A KDNP jelezte, ha nem marad más hátra, akkor EP-képviselőjükön keresztül uniós szinten is szeretnék az esetre ráirányítani a figyelmet. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is elítélte a román miniszterelnök szavait, barbárnak és embertelennek nevezve a kijelentést.

Tény, még a magyarfóbiájáról elhíresült volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar sem fenyegette meg akasztással az erdélyi magyarokat. A kijelentés otromba durvaságán túlmenően azért is döbbenetes, mert az RMDSZ a Tudose kormány partnere, nem tagja ugyan a kormánykoalíciónak, de parlamenti támogatást nyújt számára. Kelemen Hunor RMDSZ elnök azonnal jelezte, az Európai Unióban nem maradhat funkcióban az a miniszterelnök, aki Tudoséhoz hasonló kijelentéseket tesz, a kabinetvezető kijelentései elfogadhatatlanok, az eset nem maradhat következmények nélkül. Kelemen Hunor a Radio France Internationale-nak úgy fogalmazott: sokkolta Tudose előzmények nélküli nyilatkozata. Ami szintén zavarja, hogy a román politikai pártok vezetőtől sem érkezett elhatárolódás.

A bukaresti külügyminisztérium azzal reagált a felháborodásra, hogy Mihai Tudose kormányfő a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alkotmány betartásának szükségességére, a helyi és a központi hatóságok felelősségére hívta fel a figyelmet, de nyilatkozatának nem volt etnikai vonatkozása, és nem volt magyarellenes.

Szerző
2018.01.13 06:05

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45