Hadat üzen Macron a rágalmazóknak

Publikálás dátuma
2018.01.13 06:31
Fotó: AFP/Andreas Solaro
Fotó: /
Olyan törvényt helyezett kilátásba a francia elnök, amely választási kampány idején megtiltaná a rágalmazó, gyűlöletkeltő újságcikkeket.

Emmanuel Macron azt ígéri, még az idén a parlament elé terjeszti a tervezetet, amely súlyos büntetéssel sújtaná a tilalmat megszegő szerkesztőségeket.

Sajtóértekezletén az államfő az angol „fake news” (hamis hír) kifejezést használta, és ostorozta az ilyesmiket terjesztő, bulvárjellegű orgánumokat, amelyek könnyedén túlteszik magukat a hitelesség követelményén és a politikai elegancián, durva hangnemet használnak, és a nekik nem tetsző pártokat igyekeznek elütni a parlamenti képviselettől, vagy legalábbis megpróbálják jelentéktelenné zsugorítani azokat.

Elsőként az Egyesült Államokban, illetve bizonyos mértékig Nagy-Britanniában figyeltek fel erre a jelenségre és a megfelelő szabályozás szükségességére – arra, hogy a média gyakran alkalmaz a szavazókat félrevezető módszereket, és botrányokat is gerjeszt egy-egy döntő választás kapcsán. Ezt lehetett tapasztalni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során, amikor egyes médiumok nagyon sokat tettek Hillary Clinton demokrata párti jelölt lejáratása érdekében.

Történtek hasonló esetek Franciaországban is, bár kevésbé gyakran, mint például Amerikában, hiszen a nyugat-európai hagyományok kifinomultabbak, de éppen ezért eddig a franciák kevésbé ügyeltek a „gonoszkodó sajtóra”.

Emmanuel Macront most alighanem az motiválja, hogy az elmúlt esztendőkben váratlanul előretörtek a szélsőjobboldali, illetve a vadul demagóg ultrabaloldali mozgalmak, torzítván a parlamenti erőviszonyokat. Szerencséjére éppen ő volt az, akinek valamennyire sikerült visszaszorítania a Le Pen familia és a demagóg ellenzéki szocialisták mozgalmait.

A Le Monde-nál ugyanakkor a Le Figaróval csaknem teljes összhangban indokoltnak tartják a sajtószabadság védelmét. Alberto Alemanno, az európai jog professzora kifejtette, hogy Macron ötletét nem olyan egyszerű megvalósítani.

Az államfő úgy véli, hogy a korábbi jogszabályban megszabott 45 ezer eurós büntetés nem eléggé elrettentő a médiagarázdálkodás megfékezésére, a Facebook révén pedig túl sok lehetőség nyílik a korlátozások megkerülésére. Macron ezért előírná, hogy a hírforrások kötelezhetők legyenek a cikkírók nevének a feltüntetésére, és ezek a szerzők elérhetők legyenek a kiszabott büntetések behajtása érdekében is. A lehetőségek azonban korlátozottak. A külföldi magánkézben levő tévéhálózatok, ha jogilag éppen nem is elérhetetlenek, de úgyszólván semmire sem kötelezhetők.

A dublini rendszer reformját sürgeti a francia államfő
Meg kell szüntetni a dublini egyezmény miatt Európában kialakult "szűk keresztmetszetet" - mondta Emmanuel Macron Rómában az olasz kormányfővel, Paolo Gentilonival közösen tartott sajtótájékoztatóján. A dublini rendszer értelmében annak az országnak kell elbírálnia a menedékkérelmet, ahol az illető először belépett az Európai Unió területére. A francia köztársasági elnök méltatta Olaszország annak érdekében tett lépéseit, hogy korlátozza az Európát elérő migránsok számát. "Minden tiszteletem Olaszországé az elvégzett munkáért" - fogalmazott Macron, hozzátéve, hogy Itáliának tavaly sikerült stabilizálnia egy különösen válságos helyzetet.Olaszország a líbiai hatóságokkal, illetve milíciákkal kötött megállapodásainak köszönhetően csökkenteni tudta az olasz partokat a Földközi-tengeren keresztül elérő illegális bevándorlók számát.

2018.01.13 06:31

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15