Drágul az élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.01.13 06:23
Illusztráció/Shutterstock
Fotó: /
Még messzinek tűnik a 3 százalékos inflációs cél. A napi vásárlások során ennél jóval nagyobb egyedi áremelkedésekkel találkozhatunk.

Az elmúlt hónapban lelassult az infláció növekedésének üteme, még ha a boltokban másképp is érzik az emberek. A KSH tegnap közölt adatai szerint decemberben 2,1 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő pénzromlás üteme, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. (Novemberben még 2,5 százalékos inflációt mértek.) A fogyasztóiár-­index ezt figyelembe véve 2017-ben átlagosan 2,4 százalékkal növekedett. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ezért úgy véli, hogy az idei év elején – az adólépések miatt – 2 százalék alatt lehet a mutató, majd jöhet az év végéig vagy azon túl is tartó gyorsulás.

A decemberi kedvezőnek mondható számok annak tudhatók be, hogy egy esztendővel korábban magasak voltak az üzemanyagárak, míg az elmúlt hónapban 1,2 százalékkal mérséklődtek. A szakember azt is elmondta, hogy a hatósági árak, a változékony energia- és élelmiszer­árak nélkül számított, a tényleges inflációs folyamatokat reálisabban bemutató úgynevezett maginfláció decemberben 2,6 százalékos volt. Feltűnő, hogy az árak még mindig nem tükrözik a 2016–2017-ben folyamatosan növekvő bérköltségek hatását. Németh Dávid erről a Népszavának úgy vélekedett, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezhet: abban az esetben, amikor a bérinfláció olyan mértékű lesz, hogy a termelők és szolgáltatók már nem kívánják elviselni, árat emelnek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 3,5 százalékkal növekedtek, a szeszes italok és a dohányáruk pedig átlagosan 6,8 százalékkal, ugyanakkor a ruházati termékek alig észrevehetően, a tartós fogyasztási cikkekért pedig kismértékben még kevesebbet is kellett fizetni – legalábbis a KSH fogyasztói kosara szerint. Decemberben csak az év végi akciók miatt torpant meg az élelmiszerárak emelkedése, januárban viszont mindent bepótoltak az áruházak. A Privátbankár arról ír, hogy közel 7 éve, 2011 májusa óta nem mértek akkora éves áremelkedést felméréseik során, mint idei első árkosárkörképükben – ebben az is benne van, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentések már nem torzítják tovább a statisztikát.

A portál 11 esztendeje 30 élelmiszerből álló saját kosarat állított össze, s rendszeres felméréseiket a három legnagyobb, magyarországi áruházláncnál végzik. Sommás megállapításuk szerint: ismét történelmi csúcsra ért a nagybevásárlás ára. Míg novemberben kiugróan magas áremelkedést mértek a hipermarketekben, ezt decemberben komolyabb árcsökkenés követte, vélhetően a sok akció miatt. A januári – 12 hónapra visszatekintő – kiugróan magas áremelkedés oka az is, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentések (baromfihús, tojás, tej) hatása most fut ki. Mindezt figyelembe véve a Privátbankár kosara decemberhez képest átlagosan 5,4, tavaly januárhoz képest pedig 11,4 százalékkal magasabb árat mutatott, mint egy esztendeje – ugyan­azon árucikkeknél.

Ami a kellemesebb: az előző hónaphoz képest egyes felvágottaknál 10 százalékot meghaladó árcsökkenést tapasztaltak. Egy év alatt – és ez lehet, hogy sokak számára meglepő – a krumpli több mint negye­dével, a cukor pedig 16 százalékkal lett olcsóbb. Az alapvető árucikkek közül ugyanakkor decemberhez képest a liszt ára ugrott a legnagyobbat, bő 30 százalékot, de 10 százalékot meghaladóan drágult a banán, a kávé, a tészta, a májas és egyes tömény szeszes italok.

Tavaly januárhoz képest egyébként – mint azt mindenki tapasztalhatta – a tojás drágult a legnagyobbat, most már 77 százaléknál jár az áremelkedés. Nagymértékben, 55 százalékkal drágult egy év alatt az alma, közel ennyivel a liszt is, harmadával az UHT tej, 20 százalékot meghaladó mértékben a csirkemell. (Tavaly jelentős áfacsökkentés volt a baromfihúsoknál.) Legalább 10 százalékos áremelést mértek a teá­nál, a gyümölcsjoghurtnál és az ásványvíznél.

Idén az üzletláncok reklámjaiban kiemelt helyen szerepel, hogy 27 százalékról 5 százalékra csökkent a Magyarországon leginkább az ünnepek alatt fogyasztott hal, illetve a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékei és a belsőségek áfája. Látva az egyéb, korábban áfacsökkentésen átesett termékek éves árváltozását, érdemes lesz a fogyasztásra ösztönző reklámok hatásának múltával ismét feljegyezni az árakat.

2018.01.13 06:23

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09

Mirelitmizéria: a lázat, hányást, okozó baktérium a hűtőben is vígan szaporodik

Publikálás dátuma
2018.07.19 07:50

Fotó: Shutterstock/
Nagyon tülekednek a konkurens cégek, hogy a listeria-fertőzés gyanúja miatt a hűtőpultokból eltávolított Greenyard termékek pótolhassák. Az újabb megbetegedések ellenszere a forralás.
Biztonságos beszerzési forrás után néznek a kiskereskedelemi üzletláncok azt követően, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megtalálta egy 2015 óta zajló, öt országot érintő ételmérgezés forrását, mégpedig a Greenyard Hungary Kft. bajai üzemében. Mint közismert a fertőzés okozója a Listeria monocytogenes nevű baktérium volt, amely 47 embert betegített meg, s kilencen bele is haltak a fertőzésbe. Az érintett országok egyébként Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság voltak.
73 ezer tonna
gyorsfagyasztott terméket exportálnak a gyártók
Bár magyarországi fertőzésről nem tudunk, mégis a Nébih úgy rendelkezett, hogy valamennyi hazai üzletből ki kell vonni a bajai cégnek ebben az időszakban gyártott gyorsfagyasztott termékeit. Ennek hatására megugrott az érdeklődés az albertirsai székhelyű Mirelitte Mirsa Zrt. termékek iránt is - mondta Losó József, a társaság igazgatóságának elnöke és tulajdonosa. Hasonló mértékű élelmiszer-termék visszahívásra az utóbbi években nem volt példa. A 2003 óta teljesen magyar kézben lévő Mirelitte Mirsa Zrt. három gyárában Albertirsán, Miskolcon és Domoszlón állít elő gyorsfagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket, félkész és kész tésztás, valamint húsos termékeket. (A ceglédi üzemükben ősszel indul be a termelés.) Losó József a Népszavának elmondta, hogy a korszerű technológiának köszönhetően üzemeik - főidényben folyamatos, hét napos termelés mellett - mindössze 220-300 fővel termelnek. Megtudtuk, hogy a vállalatcsoport árbevétele tavaly meghaladta a 4,6 milliárd forintot.
A Mirelitte Mirsa tulajdonosa elmondta, hogy a Listeria monocytogenes baktérium a hűtő  hőmérsékletén (4-10 Celsius-fokon) is képes elszaporodni, ezért minden 5 napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer elfogyasztása kockázatos lehet, ha annak összetétele támogatja a baktérium szaporodását. A panaszok kialakulásának ideje általában a fogyasztást követő 1 nap és 1 hét közé tehető. A fertőzés jellemző tünetei a láz, hányás, hasmenés, fejfájás, de találtak olyan fogyasztót is, akin csak a megfertőződés 90. napján észlelték a betegség tüneteit.
Mivel a listeria általában a földben, a trágyában tenyészik, ezt felismerve a Mirellitte Mirsa a zöldségnek csak a legszükségesebb részét szállítják be az üzem területére, az emberi fogyasztásra alkalmatlan leveleket, zöld részeket már azon kívül eltávolítják. Egészséges emberekben sokszor semmilyen tünetet nem vált ki a listeriával szennyezett élelmiszer fogyasztása - hívta fel a figyelmet a szakember. Várandós nőknél, idős, valamint legyengült immunrendszerű embereknél (alkoholisták, cukorbetegek, kemoterápiás kezelés alatt állók, AIDS-esek, egyéb krónikus betegek) azonban az élelmiszer alacsonyabb szennyezettsége is okozhat megbetegedést.
Azt nem lehet tudni, hogy most milyen mennyiségű gyorsfagyasztott terméket vontak vissza az üzletláncok polcairól, mert azt is titokként kezelik. Ami ismert: a Greenyard 2016-tól 2018 közepéig gyártott, Magyarországon értékesített, és most visszavonásra ítélt termékei 29 ezer tonnát tettek ki. Azt nem tudni mennyi a valóban begyűjtött mennyiség. Ugyanakkor egy iparági szakértő lapunknak elmondta, hogy nyugtalanító, hogy az európai hatóság 2015 óta tartó vizsgálata nyomán csak idén márciusban jutottak el a bajai céghez, minderről pedig csak hónapok után tájékoztatták a fogyasztókat, és csak júliusban történtek meg az első termékvisszahívások. Furcsa az is, hogy a csemegekukorica a "bűnös", amely termőfölddel, mint közismert, nem érintkezik. Arra sincs bizonyíték, hogy egyes országokban a fagyasztott kukoricát felengedés után nyersen ennék. Mivel a tapasztalatok szerint a 75 Celsius fokos főzés után az Listéria elpusztul, kötelezővé kellene tenni, hogy a gyorsfagyasztott termékek csomagolásán erre kiemelten felhívják a figyelmet - tette hozzá..

Főként exportra termelnek

A fagyasztott zöldségek tavalyi kivitele bőven többletes volt, ugyanis a 85,5 millió eurós, 118 ezer tonnás fagyasztott zöldségexporttal szemben 24,2 millió eurós, 37 ezer tonnás import állt. Kivitelünkben meghatározó termék a csemegekukorica és a zöldborsó - írta a Kertészet és Szőlészet. A szaklap adatai szerint az összes fagyasztott zöldség exportárbevétele lényegében szinten maradt tavaly, hiszen az 52 millió eurós kiviteli érték mindössze pár százezer euróval maradt el az előző éviétől. A 73 ezer tonnás kiszállított mennyiség nagyságrendje szintén alig változott. A behozott fagyasztott csemegekukorica értéke és mennyisége viszont a felére zuhant, a nagyságrendje pedig az exportnak még a 2 százalékát se éri el. Arról még nem érkeztek hírek - az adatokat a gyártók gyakran titkolják is -, hogy a mostani fertőzésmizéria hogyan hatott a kivitelre.

2018.07.19 07:50
Frissítve: 2018.07.19 07:50