Nyugdíj - Magas hozammal zártak a magánpénztárak

Minden jel arra mutat, hogy rosszul jártak azok, akik 2011-ben a magánpénztárakból visszaléptek a társadalombiztosítási rendszerbe. A pénztárak ugyanis 2017-ban átlagosan 7–11 százalékos hozamot írtak jóvá a tagok számláin – írta az Azénpénzem.hu. A pénzügyi oldal szerint egy átlagos tagnak 2016 végén négymillió forint volt a számláján annál a három magánpénztárnál, amely képes volt még talpon maradni.

A portál számításai azt mutatják, hogy a pénztárak döntő többségének államosítása, illetve a tagok állami rendszerbe visszaerőltetése óta, vagyis az elmúlt hat évben átlagosan 70 százalékkal nőtt a pénztártagok vagyona. Ez azért is kiugróan magas hozam, mert 2011 óta az infláció mindössze 10,18 százalékos volt. A legjobban teljesítő portfólió hat év alatt 81 százalékos vagyongyarapodást ért el, de a növekedési és a kiegyensúlyozott portfólió átlaga is elérte a 70 százalékot. A leggyengébb teljesítményt a klasszikus portfóliók hozták, de még azok átlaga is 20-30 százalékos hasznot írt jóvá ezen idő alatt, vagyis kétszeresen-háromszorosan múlták felül hozamaik az inflációt.

Jól teljesítettek az önkéntes pénztárak is. A Portfolio összegzése szerint bőven 10 százalék felett lehetett keresni egy részvénytúlsúlyos pénztári portfólióval tavaly, de a hozamok nullától közel 16 százalékig is szóródtak attól függően, hogy ki milyen önkéntes pénztári portfóliót választott magának.

Az MNB minapi közlemény szerint a 2010 utáni reformintézkedések - mint a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása és a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása - összességében nemcsak a nyugdíjrendszer korábbi pénzügyi hiányát csökkentették, hanem jelentősen javították a rendszer fenntarthatóságát és a költségvetés helyzetét is. Az új nyugdíjpillérből visszalépőknek, az egyéni (nyugdíj)számlavezetés megteremtésére tett ígéret teljesítésével máig adós Orbán Viktor kormányfő.

Szerző
2018.01.13 06:25

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19