EP- választás - Javaslat az időpontra

Az Európai Unió 27 tagállamában 2019. május 23-26. között tartsák az európai parlamenti választásokat — kezdeményezi a képviselőtestület vezetősége. A javaslatra még a tagállamok döntéshozó testületének, a Tanácsnak is rá kell bólintania, hogy a voksolásra az adott időben sor kerülhessen.

A képviselőket az EU országaiban választják meg, a képviselői helyeket a tagállamok lakosságának a száma alapján osztják el. Magyarországnak 21 képviselője van. Az EP jelenleg 751 tagot számlál 28 tagországból. Az összeurópai voksolás idején, 2019. májusában az Egyesült Királyság előreláthatólag már nem lesz az Európai Unió tagja, ami azt jelenti, hogy üresen marad 73 képviselői hely. Az elmúlt időszakban több elképzelés született a mandátumok sorsáról, de döntés még nincs. Parlamenti képviselők jelezték, hogy csökkenteni kéne a képviselőtestület létszámát, illetve növelni a tagországoknak jutó parlamenti helyeket. Sokan lelkes hívei annak, hogy néhány tucat mandátum sorsa ne nemzeti, hanem összeurópai listán dőljön el. De legalább ennyien ellenzik is az ötletet. Egy biztos: a Brexit utáni EP létszámáról minél előbb dűlőre kell jutniuk a képviselőknek.

A parlamenti képviselőcsoportok nem nemzeti alapon szerveződnek, hanem pártok szerint. A jelenlegi képviselőtestületben a kereszténydemokrata Európai Néppárt alkotja a legnagyobb frakciót, a szocialisták, a brit és lengyel euroszkeptikusokat tömörítő konzervatívok és a liberálisok előtt. A 2014-es választásokon megerősödtek az EP-ben az EU-ellenes és szélsőséges erők, és félő, hogy 2019-ben tovább gyarapodhatnak. A parlamenti erőviszonyok jelentős befolyást gyakorolnak az uniós jogszabály-alkotásra, és a többi EU-s intézmény irányítására is. Az Európai Bizottság elnökét és tagjait a képviselőtestület hagyja jóvá.

2018.01.12 22:32

Nem lesz népszavazás Kalifornia felosztásáról

Publikálás dátuma
2018.07.19 07:50

Fotó: AFP/ Cultura Creative/Alyson Aliano
A felosztásról szóló referendumot egy milliárdos beruházási bankár kezdeményezte.
Mégsem lesz népszavazás Kalifornia felosztásáról – erről döntött helyi idő szerint szerda este Kalifornia legfelsőbb bírósága. Az MTI összefoglalója szerint a bírák úgy határoztak, hogy az őszi, úgynevezett félidős választásokon – amikor újraválasztják a szövetségi képviselőház egészét és a szenátus harmadát – nem szerepelhet népszavazási kérdésként a javaslat. Döntését a legfelsőbb bíróság azzal indokolta, hogy a népszavazás kezdeményezését illetően komoly fenntartások merültek fel. A bíróság leszögezte: a kérdés népszavazásra bocsátása „potenciálisan nagyobb kárt jelentene, mint elhalasztása egy következő választásra”. A Sacramento Bee című helyi lap információi szerint egy környezetvédő szervezet és ügyészek érveltek amellett, hogy az állam felosztásáról történő népszavazás a kaliforniai alkotmány „revízióját” jelentené és az alkotmánymódosításhoz a kaliforniai törvényhozás kétharmados többséggel meghozott támogató döntése szükséges.

Összegyűjtötte az aláírásokat

A Kalifornia három részre osztásáról szóló referendumot Tim Draper milliárdos beruházási bankár kezdeményezte korábban már többször is, ám az idén sikerült először megfelelő számú aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy javaslatát népszavazásra lehessen bocsátani. Draper mintegy 1,7 millió dollárt költött a felosztást népszerűsítő kampányra, és azzal érvelt, hogy három kisebb állam három kormányzata jobban és hatékonyabban képviselhetné az egyetlen óriási államban élők érdekeit. Mind a Republikánus, mind a Demokrata Párt helyi vezetői elutasították a javaslatot. „Vannak komoly problémáink ebben az államban, de megoldásukhoz jobb képviselőket kell választanunk, az állam három részre szakítása nem oldana meg semmit” – idézte a Sacramento Bee című lap Harmeet Dhillont, a Republikánus Országos Bizottság és a kaliforniai Republikánus Párt vezetőségi tagját. Nem támogatta a népszavazás ötletét sem John Cox, a republikánusok, sem Gavin Newsom, a demokraták kormányzójelöltje. Newsom azt nyilatkozta, hogy a javaslat – amely jogi és alkotmányos problémákat is felvet – csak egymás ellen fordítaná a Kalifornia északi és déli részén élőket. Az Egyesült Államokban utoljára 1863-ban döntöttek egy szövetségi állam felosztásáról: akkor Virginia állam vált ketté, és a döntést mind a virginiai, mind a szövetségi törvényhozásnak jóvá kellett hagynia. Akkoriban a népszavazás még nem volt gyakorlat.
2018.07.19 07:50
Frissítve: 2018.07.19 09:15

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53