13 százalékkal nőttek a bruttó bérek

Novemberben is éreztette hatását a múlt év eleji minimálbér és garantált bérminimum 15-25 százalékos emelése, ugyanis a várakozásokat felülmúlva 13 százalékkal nőttek a bruttó bérek. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 700 forintra becsülhető a KSH szerint.

A versenyszférában 11,2 százalékos, míg a közszférában 17,5 százalékos bérnövekedési ütemet tapasztalhattunk novemberben. Az állami szférában regisztrált erős dinamika főképpen a nem havi rendszerességű juttatások közel 50 százalékos növekedésének köszönhető - értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Mindemellett általában elmondható, hogy az eddigi hónapokhoz hasonlóan a bővülések mögött továbbra is az egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak - tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az országon belül jelentős egyenlőtlenségek vannak. A múlt év első kilenc hónapjában csak a budapesti 246 ezer forintos és a Győr-Moson-Sopron megyei 199 ezer forintos átlagos nettó fizetés haladta meg a 193 ezer forintos országos átlagot. A többi megyében alacsonyabb volt az összeg, Szabolcsban például mindössze 135 ezer forintot tett ki.

A béremelkedések az inflációt is fűthetik. Bár egyelőre nem látszik komolyabb nyomás, a cégek a növekvő bértömeg miatt előbb-utóbb áremelésre kényszerülhetnek, ez pedig felpörgetheti az inflációt.

A munkaerő iránti keresletet tekintve a trendek kedvezőek, az elsődleges munkaerőpiacon 79 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 48 ezer fővel, 152 ezerre csökkent előző év azonos időszakához képest.

A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások - egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése.

A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható 2018-ban is - tette hozzá Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője. A szakember 9 százalékos átlagos bérnövekedést vár a szakemberhiány, illetve a bérminimum-emelés okán. Ez a várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedést jelent. más elemzők szerint a nettó keresetek növekedése megközelítheti a 10 százalékot, a reálbérek pedig 8 százalék körül várhatók.