Amerikai kényszerszünet

Átmenetileg kiürült a washingtoni kormányzat költségvetési kerete, így hétfőtől valószínűleg zárva maradnak azok a szövetségi hivatalok és intézmények, amelyek folyamatos működése nem létfontosságú. A mostani kényszerszünet kezdete pontosan egybeesik Donald Trump elnök hivatalba lépésének első évfordulójával.

Az Egyesült Államokban nem példátlan az ilyen részleges leállás: utoljára 2013-ban fordult elő, akkor 16 napig tartott. A leghosszabb, 21 napig tartó kényszerszünet 1995 és 96 fordulóján volt. Akkor áll elő ilyen helyzet, amikor a kormányzat eléri az eladósodás törvényben megszabott felső határát, a törvényhozásban pedig nem jutnak megállapodásra egymással a pótköltségvetés ügyében. Ehhez nem kell több, mint az, hogy viszonylag kiegyenlítettek legyenek az erőviszonyok a kongresszus legalább egyik házában, valamint, hogy éles konfliktus legyen a kormányoldal és az ellenzék között. Most mindkét feltétel adott, miközben a pótköltségvetés elfogadásának a határideje péntek éjfél volt.

A republikánusok a képviselőházon ugyan át tudták erőltetni a pótköltségvetési tervezetet, ám a szenátusban csak 51-49 a republikánusok és a demokraták aránya, ráadásul a súlyos beteg John McCain republikánus szenátor tartós távollétével kell számolni, miközben ennél a szavazásnál 60 igenlő voksra lett volna szükség. Érdekes módon ugyanúgy 50-49 volt a szavazási arány, mint ha minden szenátor párthovatartozás szerint voksolt volna, ám nem ez történt, hanem öt republikánus és öt demokrata saját pártjának többségével ellentétesen foglalt állást.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi csoportjának a vezetője, valamint Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivő egyaránt a demokratákat hibáztatta a kudarcért. McConnell szerint a tervezetben semmi olyan nem volt, amiről ne lehetett volna megegyezni, ezért a maga részéről tovább szorgalmazza a közös álláspont kialakítását. Sanders azt mondta, hogy a demokraták a pártpolitikát a nemzet biztonságának a szempontjai elé helyezték.

Charles Schumer, a szenátusi demokrata csoport vezetője azonban Donald Trumpot tartja felelősnek a történtekért: azt mondta, az elnök kétszer is elutasította a pártközi egyeztetésen már kimunkált javaslat támogatását.

A nyilatkozatokból az olvasható ki, hogy a demokraták hajlandóak lettek volna igennel szavazni – és egyben biztosítani a mexikói határon létesítendő fal építési költségeit is –, ha Trump garantálja, hogy továbbra sem toloncolják ki az Egyesült Államokból azokat a fiatal, zömmel karibi, illetve közép- vagy dél-amerikai származású felnőtteket, akiket gyerekként illegálisan hoztak be a szüleik, és akik Amerikában járták ki az iskolát, majd vállaltak munkát, illetve járnak ma is felsőoktatási intézménybe.

A leállás miatt mintegy 800 ezer amerikai szövetségi közalkalmazottat küldenek – fizetés nélküli vagy fizetett – kényszerszabadságra, vagy éppenséggel köteleznek munkára úgy, hogy egyelőre nem fizetnek nekik. A katonák, a rendőrök, a titkosszolgálatok, a közlekedésbiztonságiak természetesen teszik tovább a dolgukat, az egészségügyi hálózatot illetően egyelőre nem teljesen világos a helyzet, de például a szövetségi fenntartású múzeumok, szabadidőközpontok, kulturális létesítmények nagy valószínűséggel zárva maradnak.