Paksi vétó: Ausztria az Európai Bírósághoz fordul

Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.

Semmisítse meg az Európai Bíróság a paksi atomerőmű építésének állami támogatásáról hozott Európai bizottsági határozatot! A bécsi környezetvédelmi minisztérium evégett pert indít – jelentette be Elisabeth Köstinger miniszter szóvivője.

Az előző években az unió parlamentjében képviselőként dolgozó Köstinger szerint az elmúlt hetekben a minisztériumban alapos vizsgálat alá vették a tervezett beruházást, s arra a következtetésre jutottak, hogy bőséges érv szól az építés ellen, ezért február 25-ig, ameddig a bizottsági határozat támadható, Luxembourghoz fordulnak. „Az atomerőmű nem minősíthető az energiatermelés fenntartható formájának, s a klímaváltozásra sem ad választ” - így a miniszter, aki szerint kimondottan rossz üzenet, ha a brüsszeli bizottság az atomerőművek építésének szubvencionálását nem tartja kifogásolhatónak.

A bécsi Der Standard értesülése szerint az osztrák környezetvédelmi minisztérium azzal a felvetéssel indítja el majd a pert, hogy az építkezés támogatása vajon közösségi érdeket szolgál-e? Ez indokolná ugyanis egyedül az építkezés szubvencionálását. A közösségi érdek azonban megkérdőjeleződik, ha tekintetbe veszi a bíróság, hogy az unió számos tagállama nem termel atomenergiát illetve kiszállt az atomiparból.

Bécsnek a bizottsággal ellentétben az a véleménye, hogy Magyarország más energiaforrásból is fedezni tudná energiaszükségletét. Problematikusnak minősíti a bécsi minisztérium azt is, hogy a szerződés odaítéléséről nem tartottak érdemi versenytárgyalást. Köstingernek nem tetszik, hogy a bizottság tavaly, egy éves vizsgálat után leállította az állami támogatásról folytatott vizsgálatot, 2016-ban pedig azzal a szerződésszegési eljárással hagyott fel, amelyet amiatt indított hogy a magyarok a milliárdos üzlettel egy orosz állami céget bíztak meg.

Az osztrák közvélemény vegyes érzelmekkel fogadta a minisztérium bejelentését, volt, aki teljesen reménytelennek ítélte a kezdeményezést, ami csak a külföld fejcsóválását idézheti elő, volt, aki az atomlobbi újbóli megerősödését érzékeli, volt, aki szerint az atom még mindig jobb, mintha a magyarok újra a szénhez nyúlnának.