Hirdetések;nyugdíjasok;idősgondozás;

2018-01-25 06:00:00

Kampány van, hiába - Fontosak lettek az idősek

A választásra készülő valamennyi párt próbálja megszerezni a nyugdíjas szavazók voksait, a legtöbb munkát ebbe az MSZP fektette bele. Másodszor ül ma össze az Országos Nyugdíjas Parlament.

Még a környékét is elkerülték a kormánypárti képviselők a parlament felsőházi termének, amikor az MSZP nyugdíjas tagozatának kezdeményezésére tavaly májusban ott tartották az első Országos Nyugdíjas Parlamentet. A mai, második ilyen találkozóra azonban már előre bejelentkezett Kósa Lajos miniszter, a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény hivatalos kezdeményezője, de fel akart szólalni a rendezvényen a DK és az LMP elnöke is. Kampány van, hiába. Fontosak lettek az idősek, 2,7 millió potenciális szavazó megszólítását egyetlen induló párt sem akarja kihagyni. Pláne egy ilyen alkalommal, amikor több mint 400 – a saját településén hangadó nyugdíjasszervezeti vezetőt és médialehetőséget kínál fel nekik a szocialista gyökerű Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület. A szervezők úgy akadályozták meg, hogy pártelnöki kampányshow-vá alakuljon a találkozó, hogy csak a politikai szereplők népszerűségi listáját vezető Karácsony Gergelynek, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének adnak lehetőséget a megszólalásra a megyék és a főváros képviselői, valamint szakértői előadások mellett.

Az ellenzéki politikus egyébként a küldöttek egy részével már találkozhatott a hallgatóság soraiban a Választás 2018 című kampánykörút valamelyik állomásán. Az MSZP és a Párbeszéd közös programját ismertető valamennyi találkozón szóba kerülnek a nyugdíjasokat foglalkoztató kérdések, mert az ellenzéki összefogás „középosztály-programjának” egyik alappillére az igazságosabb adó- és nyugdíjrendszer. Kedden, a nyíregyházi rendezvényen Karácsony Gergely reményét fejezte ki, hogy a mostaninál nagyobb támogatottságot is kap a program, az ellenzéki szövetség kibővül a jövőben és aki "félig a szövetségesünk, az talán egészen azzá válik".

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

A 2017-ben megyénként megrendezett nyugdíjas parlamentek tapasztalatai és az első országos találkozón összegzett vélemények alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a szocialisták elég alapos társadalomképpel rendelkeznek a 60 év feletti korosztály helyzetéről, legfontosabb gondjairól és elvárásairól. Ez azért lényeges kérdés, mert ennek alapján fogalmazták meg a nyugdíjrendszerrel és idős korosztály ellátásával kapcsolatok követeléseket, amikor az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület koordinálásával 11 ellenzéki párt is jóváhagyta az elvárásokat tartalmazó csomagot tavaly decemberben. Az összegzés pikantériája, hogy a tapasztalati alapon elkészült társadalomrajzhoz most próbál felzárkózni a Fidesz-kormány, hiszen közbeszerzést írt ki nemrég egy olyan kutatás megvalósítására, amely felrajzolná az időskorúk jövőképét, összegyűjtené problémáikat és segítene meghatározni, hogy mi a szerepe az idős emberek életében a családnak, magának az egyénnek és az államnak. A pályázatra február elejéig lehet jelentkezni, ami azt üzeni a nyugdíjasoknak, hogy az Orbán-kormány a folytatásra készül.

A nyugdíjasok és szervezeteik egyik legfontosabb követelése - ami találkozik a szakszervezetek kérésével is – a 2012-ben teljesen merevvé tett nyugdíjba vonulási rendszer oldása, egy rugalmasabb feltételrendszer kidolgozása, amely mellett a korhatár előtt pár évvel, valamivel alacsonyabb nyugdíjjal, de elmehetne pihenni, akinek a körülményei ezt megkívánnák. A továbbdolgozás lehetősége elvileg ma is adott. A korengedményes nyugdíjakról és a veszélyes munkahelyen dolgozók korkedvezményes lehetőségeiről annak ellenére nem volt hajlandó tárgyalni az utóbbi években a Fidesz-kormány, hogy senki nem a 2012 előtti, sokat kifogásolt rendszert akarná visszaállítani. Sokatmondó, hogy a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségéről folytatott tárgyalások megkezdésére vonatkozó kérdés elől tegnap reggel is kitért Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára a Heti Tv Pirkadat című reggeli műsorában.

Kormánypárti nézőpont
Általános elvárásuk az időseknek, hogy állítsák vissza a minden évben esedékes nyugdíjemelés svájci indexálását, vagyis a kizárólag az adott év várható infl ációjának megfelelő mostani emelés helyett ismét vegyék fi gyelembe a nettó reálbéremeléseket is. A felvetésre nemrég a KDNP népjóléti kabinetjének tanácsadója, Zentai László úgy reagált, hogy egy újabb gazdasági válság esetén a kormány biztosan lépne, hogy meg lehessen őrizni a nyugdíjak reálértékét, de szerinte ez a kérdés most nem aktuális. A kereszténydemokrata szakértő szerint a nyugdíjas- társadalom kettészakadása viszont lényeges szempont a jövő nyugdíjrendszerének tervezésekor, mert ma a legnagyobb baj az indulásnál van. Teljesen más jövő vár arra, akinek 300 ezer forintos bruttó bér után állapítják meg az ellátását, mint aki rokkantjáradékból kénytelen nyugdíjba vonulni.

Általános elvárása az időseknek, hogy állítsák vissza a minden évben esedékes nyugdíjemelés svájci indexálását, vagyis a kizárólag az adott év várható inflációjának megfelelő mostani emelés helyett ismét vegyék figyelembe a nettó reálbéremeléseket is. A felvetésre nemrég a KDNP népjóléti kabinetjének tanácsadója, Zentai László úgy reagált, hogy egy újabb gazdasági válság esetén a kormány biztosan lépne, hogy meg lehessen őrizni a nyugdíjak reálértékét, de szerinte ez a kérdés most nem aktuális. A kereszténydemokrata szakértő szerint a nyugdíjas társadalom kettészakadása viszont lényeges szempont a jövő nyugdíjrendszerének tervezésekor, mert ma a legnagyobb baj az indulásnál van. Teljesen más jövő vár arra, akinek 300 ezer forintos bruttó bér után állapítják meg az ellátását, mint aki rokkantjáradékból kénytelen nyugdíjba vonulni.

Az idős nemzedék és a nyugdíjba készülők érdekében szükséges intézkedésekről 11 ellenzéki párt aláírásával szentesített megállapodást a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület. A hosszas egyeztetések végén a szöveget a DK, az Együtt, a Jobbik, az LMP, a Lendülettel Magyarországért, a Magyar Liberális Párt, az MSZP, a MoMa, a Momentum, a Nyugdíjasok Pártja 50+ és a Párbeszéd képviselői írták alá. A dokumentum rögzíti, hogy a nyugdíjas közösségeknek és politikai pártoknak közös céljuk az idős nemzedék méltóságának biztosítása, kiszolgáltatottságának csökkentése. Ez jelenti egyrészt azt, hogy legyen lehetőségük társadalmi kapcsolataik fenntartására, garantálná anyagi biztonságukat, segítene egészségi állapotuk javításában, kiszolgáltatottságuk csökkentésében.

Az egyetértés a nyugdíjak értékállóságának garantálása mellett kiterjed arra is, hogy fel kell emelni a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumot, bár mindenki tudja, hogy ez legalább harmincféle, ehhez az összeghez kapcsolt szociális ellátás összegét is megemelné, ami együtt már jelentős költségvetési tételt eredményezne. Abban is egyetért az ellenzék, hogy át kell alakítani a rokkantnyugdíj-felülvizsgálati rendszert, mert ma sokszor megélhetés nélkül maradnak megromlott egészségű, munkavállalásra képtelen emberek. A csomag szerint támogatni kell az üres háziorvosi körzetek betöltését, emelni kell a gondozó családtagok pénzét, javítani kell a kistelepülések közlekedését és az idősek biztonságérzetét, a hiányzó szolgáltatásokat mobil formában kell pótolni.

Mindezekre a kérdésekre a mai Országos Nyugdíjas Parlamenten a szervezők és a több száz küldött reményei szerint konkrét javaslatok is elhangzanak majd. Szóba kerülhet az is, hogy honnan teremtené elő az ellenzék a nyugdíjrendezések fedezetét, amit Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a lapunkban megjelent – a nyugdíjas szervezetek körében komoly felháborodást kiváltó legutóbbi jegyzetében hiányolt.

Mi a legfontosabb a nyugdíjasoknak?

Összefügg egymással az ápolásra szoruló 80 év fölötti korosztály ellátásának gondja, a nyugdíj előtt álló, munka nélkül maradt emberek kiszolgáltatottsága és a fiatalabbak felkészítése a nyugdíjas évekre. Rengeteg megválaszolatlan kérdés gyűlt össze a nyugdíjas szervezetek találkozóin – mondta el lapunknak Hegyesiné Orsós Éva. Az Életet az Éveknek Országos Szervezet elnöke tagja lett Karácsony Gergely szakértői tanácsának is, de erről a munkáról a jövő hétfőre tervezett alakuló ülés előtt nem kívánt nyilatkozni.

- Miben kérnek a legtöbben megoldási javaslatokat a nyugdíjas korosztályból?
- Egyre nő azok száma, akik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt 2-3 évvel veszítik el a munkájukat. Nekik nincs esélyük új munkaviszonyt találni és ez befolyásolja a következő életüket, a későbbi nyugdíjuk összegét. Ha évekig nincs jövedelmük, nagyon kevés pénzt kapnak majd idős korukban és nem értik, miért zavarták el őket, ha most a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül sok idős társukat alkalmazzák a régi munkahelyükön. Ezért erősödik az igény olyan megoldások kidolgozására, amelyek munkáltatókat abban segítenék, hogy megtarthassák a korhatár előtti tapasztalt dolgozóikat. Ma viszont nincs átgondolt foglalkoztatáspolitika, ami ösztönözné ezt.
- Egy rugalmasabb nyugdíjba vonulás visszaállítását kérik?
- Mindenképpen, de ennek indoklására hadd mondjak egy eddig ritkán felmerült érvet: ahogy nő a 80 év fölötti korosztály létszáma, egyre fontosabb lesz az ő gondozásuk és ápolásuk. A nyugdíjkorhatár előtt álló gyermekeik ezt nehezen tudják megoldani, sokan közülük ezért esnek ki a munkából.
- Az intézményrendszer fejlesztését várják?
- A házi gondozás és házi ápolás feltételeit is javítani kellene, mert ha az állam megfizetné ezt az időszakot az ápolást végző családtagnak és ha több segítséget kapna a család az otthoni ápoláshoz, azzal mindenki, még az állam is jobban járna. Kétségtelen viszont, hogy mind a szociális, mind az egészségügyi ellátást javítani kellene emellett.
- Erősen megindultak a reálbérek, a nyugdíjak fokozatosan lemaradnak. Milyen megoldásokat javasolnak a nyugdíjas szervezetek, hogy megálljon a társadalom kettészakadása?
- 2009 óta a nyugdíjemelés csak inflációkövető, és a kormány annak ellenére nem hajlandó erről tárgyalni, hogy már régen túl vagyunk a gazdasági válságon, ami ezt a lépést kikényszerítette. Beszélni kellene a módszertanról, hogy hogyan lehet a nettó bérkiáramlás magas szintje mellett a nyugdíjakat elmozdítani. A kettészakadás másik eleme, hogy nő a sok százezres, milliós nyugdíjak száma is, amit kifogásolnak az alacsony nyugdíjjal rendelkezők.
- Mindezek alapján komplex gazdasági tárgyalássorozatot kellene kezdeni?
- Erről évek óta tárgyalni kellett volna. A nyugdíjasok helyzete nem választható el a társadalom egészétől, a mindenkori kormányok társadalompolitikájától. Ha valakinek nagyon alacsony a nyugdíja, az sokszor a rossz foglalkoztatáspolitika következménye, amely a fekete munkát ösztönzi. Ma hiányzik a fiatalabb korosztályok felkészítése idős korukra, pedig ez az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézni mindenkinek. Nagyon komoly feladat lesz ennek a munkának a megszervezése.