Választás 2018;ellenzék;2018-as választás;Szakszervezetek Együttműködés Fóruma;Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés;SZEF-ÉSZT Akadémia;

2018-01-28 18:54:00

Az ellenzék a sötétbe ugrik

A jobboldal egy évszázada nem hisz a politikai válógazdálkodásban, a választók passzívak és tájékozatlanok, az ellenzék „kreatív nyomorban” szenved. Szakszervezeti akadémiát szerveztek a választásról.

Biztos, hogy az utolsó két hétben dől el az idei parlamenti választás kimenetele. Ezt a Szakszervezetek Együttműködés Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) közéleti akadémiájának szombati találkozóján jelentette ki több előadó is, elsőként Balázs Péter volt külügyminiszter. A V18 néven korábbi kormánytagokból szerveződött csoport vezetője szerint még a választók, de az induló pártok sem találták meg a kormánypártoknak kedvező módon egyfordulóssá változtatott voksolás ellenszereit. A felmérések azt mutatják, a lakosság nem kis része passzivitással reagál, az ellenzék pártjai pedig néha átláthatatlan megoldásokkal próbálnak helyezkedni a legjobb pozíció eléréséért, mert számukra a mostani keretek egyet kínálnak: „ugrást a sötétbe”.

Az egykori diplomata nemzetközi példák alapján is fontosnak nevezte a politikai váltógazdálkodást, mondván, az még a hatalomból átmenetileg kieső pártnak is jó. Minél tovább áll egyetlen személy egy tömörülés élén, annál nehezebb megtalálni az utódját az elkerülhetetlen bukás után – érvelt Balázs Péter. Ez önmagában is jó ok lenne Orbán leváltására, de ennél fontosabb, hogy az ő vezetése alatt nem jó irányba mennek az ország ügyei. A választóknak például tudniuk kell, hogy az utóbbi évek kedvező nemzetközi feltételeivel egyáltalán nem tudott élni a mostani koalíció. Ha csak a fogyasztás alakulását nézzük egy szűk körben, a V4 országcsoporton belül, azonnal kiderül, hogy mennyire rossz a jelenlegi gazdaságpolitikánk. A magyar fogyasztás ugyanis 2002 óta mindössze 25 százalékkal nőtt, míg a cseheké 45, a szlovákoké 52, a lengyeleké pedig 68 százalékkal! Az utóbbi nyolc évben tragikus méretűvé vált a kivándorlás az országból, a torz elosztási rendszer miatt a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek, miközben a kormánypártok tagjai „pancsolnak a közpénzekben” - sorolta a V18 vezetője az érveket, hogy miért szorul rá Magyarország a politikai irányvonal változására. Ráadásul az Orbán-kormánynak megint nincs programja – tette hozzá Balázs Péter -, mert a „jó napot kívánok, boldog karácsonyt, oszt jónapot” szintű beszólásokból nem lesz jövőkép.

Kapcsolódva az iménti gondolatokhoz, a politikai váltógazdálkodást a demokrácia alapjának nevezte Hubai László választástörténész, de mindjárt hozzátette: a jobboldal nálunk száz éve azt hiszi, hogy csak ő hivatott a magyar érdekek képviseletére, a baloldal nem. Fontos történelmi üzenet ugyanakkor az is, hogy amikor a nemzetközi döntések hatására mégis baloldali irányítás alatt állt az ország, vezetői ugyanolyan eszközöket alkalmaztak a hatalom megtartására, mint a jobboldali kormányok.

Egy tévhitre hívta fel a figyelmet előadásában Tóta W. Árpád. A HVG munkatársa szerint a Fidesz-kormány sikertelen a sajtóviszonyok átalakításában, bár mindent elkövetett az utóbbi években, hogy leradírozza a térképről az ellenzéki médiumokat. Tömegeket akart elérni, de a nézők és olvasók száma zuhan, ezek az eszközök nem hatékonyak. Azért érezzük mégis, hogy a semleges vagy baloldali sajtót elnyomják, mert nagyon erősen lecsökkent a lakosság tájékozódási igénye, az írott sajtó példányszáma alacsony és nincsenek olyan ötletek, amelyek eladnák a lapokat vagy az ellenzék megjelenéseit a közösségi médiában. Az ellenzéket „kreatív nyomor” jellemzi a publicista szerint.

A hírfogyasztói tábor bővítése mellett a választási hajlandóságot is növelni kellene. Závecz Tibor közvélemény-kutató legutóbbi felméréseik adataiból azt emelte ki, hogy januárban a választókorú lakosság 34 százaléka még mindig nem tudta, melyik pártra voksoljon, és mindössze 45 százalék volt biztos benne, hogy elmegy szavazni. Minden 60 százalék alatti részvételi arány Orbánéknak kedvez – tette hozzá. A közvélemény-kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozta a SZEF-ÉSZT Akadémia szombati előadásán, hogy ma átlagosan 6 ezer embert kell megszólítaniuk ahhoz, hogy ezertől válaszokat kapjanak, az emberek még névtelenül is félnek elmondani véleményüket. Másrészt tudják, hogy a Fideszre végül kevesebben szavaznak majd, mint ahányan most ezt mondják, de megsaccolni sem lehet, hogy mekkora lesz az eltérés.