Megfejtették a Voynich-kéziratot?

Két kanadai kutató azt állítja, hogy mesterséges intelligencia segítségével megfejthető minden idők egyik legrejtélyesebb lelete, a Voynich-kézirat.

Az ismeretlen írásjelekkel írt könyvet, mely a kódfejtőknek és a nyelvészeknek is feladta a leckét, 1912-ben fedezték fel. A Voynich-kézirat néven ismert, ma mintegy 240 oldalas, valószínűleg már akkor is hiányos művet ekkor vásárolta meg az a lengyel könyvkereskedő, akinek a nevét ma viseli. Borjúbőr pergamenre, balról jobbra tartó, titkos, egyéni jelekkel írt szöveget, valamint különleges ábrákat tartalmaz, amelyek az elmúlt évszázadokban minden értelmezési kísérletnek ellenálltak.

Radiokarbon és hagyományos vizsgálatok szerint a kézirat a 15. század első évtizedeiben íródott, Észak-Itáliában. Szerzőségét többeknek tulajdonítják, teljes bizonyosság nincs. A könyv tulajdonosainak listája az 1500-as évek végétől követhető folyamatosan nyomon. 1969 óta a Yale egyetem könyvtárának ritka kéziratokat őrző részlegében található, és az interneten hozzáférhető.

Sokan próbálták megfejteni miről lehet benne szó, de még a képek sem igazán érthetők. Ezek alapján lehet herbárium, asztronómiai, asztrológiai, alkímiai kézikönyv, a fürdőző meztelen női ábrák sokasága alapján azt is sejteni vélik, legalább részben női betegségekkel foglakozik. Mivel eddig mindenféle megközelítési kísérletnek ellenállt, többen azt is felvetették, teljesen értelmetlen: korabeli hoaxszal, beugratással állunk szemben, vagy későbbi hamisítvánnyal.

Most viszont Greg Kondrak, az Albertai Egyetem komputertudósa és Bradley Hauer, a tanítványa korunk csodafegyverét a mesterséges intelligenciát (MI) küldte harcba a titkos jelek ellen, eljárásukat a Gizmodo ismertette. Első körben azt kellett kideríteniük, milyen nyelven íródott a szöveg. Az MI először áttanulmányozta az Emberi Jogok nyilatkozatát mind a 380 nyelven, amelyre lefordították. A szavak mintázata alapján nagy bizonyossággal megállapította, a Voynich-kéziratot héber nyelven jegyezték le.

Azt már eddig is többen felvetették, a szerző a kódoláshoz az alfagramma eljárást használta, azaz a szavak betűit ABC sorrendbe rendezte át. (Például ablak helyett aabkl áll.) A két ismeret birtokában második körben az algoritmus létező héber szavakat mutatott ki a szövegben. „Kiderült, hogy a szavak 80 százaléka megtalálható a héber szótárban, de nem tudtuk egymás mellett állva mit jelentenek” – mondta Kondrak. Végül a Google fordítóprogramja adta a megfejtést: „Ő (nőnemben) javaslatokat tett a papnak, a ház emberének és nekem és az embereknek”. Ez így furcsának tűnhet egy 240 oldalas könyv nyitányaként, de értelmes lehet egy olyan szöveg elején, amely gyógynövényekről szól. Kondrak és társa szerint a telje szöveg majd csak akkor lesz folyamatosan olvasható, ha a héber nyelv egy jó ismerője, aki történelmi ismeretekkel is bír, beszáll az értelmezési munkába.