bontás;gettó;nyomor;Hős utca;

2018-02-03 06:05:00

Gettóspekulánsok a Hős utcában

Alighanem az állami kártalanításra utazva "befektetők" bukkantak fel a kőbányai szegregátumban, miután a kormány bejelentette, hogy elbontja a házakat.

Továbbra sem tudják a fővárosi Hős utcai családok, hogy mi lesz a sorsuk azután, hogy a X. kerületi önkormányzat lebontja a gettószerű körülmények között lévő 15 A és B épületeket. A dózerolás híre már évek óta kering a környéken, ám igazán akkor bolydult fel a mintegy 600 fős lakóközösség, amikor a kormány december végén bejelentette: 2,1 milliárd forinttal támogatja a szanálást.

A lakók elmondása szerint a bizonytalanság beindította a spekulánsok fantáziáját, és néhány családnak már ajánlatot is tettek a lakásukra. Ezt alátámasztja, hogy a földhivatali papírok szerint van, aki a szörnyű körülmények és a bontásról szóló hírek ellenére még tavaly decemberben is vett egy lakást a házban. Sőt, lapunk olyan tulajdonost is talált, aki az elmúlt években sorra vette a lakásokat, így a nevén – a január végi állapotok szerint – már öt ingatlan is van.

Azt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy mennyit érhet egy dózerolás előtt lévő lakás, de a lakók elmondása szerint a korábbi években 2-5 millió forintos ajánlatokat kaptak az önkormányzattól. A 2,1 milliárd forintból ennél több, akár 7-8 millió forint is juthat egy lakásra, de a helyiek szerint sokkal valószínűbb, hogy ennek csak a töredékét ajánlják majd fel nekik. Ebből a pénzből viszont nem tudnak másik lakást venni, legfeljebb néhány évig albérletet fizetni, így sokakra hajléktalanság várhat. A földhivatali lapokból ráadásul az is kiderült, hogy a lakók közül többen is 8-10 milliós devizahitelt vettek fel a lakásra. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy valaki úgy válik hajléktalanná, hogy a bank felé még további 4-5 milliós tartozása lesz.

Az is kérdés, hogy az önkormányzat – amikor külön-külön vételi ajánlatot tesz a mintegy 150 tulajdonosnak –, hogyan számolja be a tetemes tartozásokat. A két háznak összesen 210 millió forintos adóssága keletkezett, azt viszont mindenki csak találgatja, hogyan hagyhatták a hatóságok, hogy évekig nem fizet valaki. A legnagyobb tartozások ugyanis egy szűkebb körhöz köthetők, a körülmények ellenére pedig sokan továbbra is rendesen fizettek. A családok mindenesetre olyannyira menekülnének, hogy néhányan már abba is beleegyeznének, ha saját ingatlanukért cserébe kapnának egy megfelelő önkormányzati bérlakást.

Vannak azonban, akik még reménykednek, hogy végül jobban járnak, abban pedig szinte mindenki egyetért, hogy el kell bontani a két épületet.

– Gyűlölöm az egészet, ha az állam nem bontja le, akkor én robbantom fel a palackommal – mondta egy házban élő idős asszony, aki betegsége miatt oxigénpalackot használ. Elmondása szerint a két épületben mindenki azt szeretné, ha végre elbontanák a házakat, a kialakult állapotok ugyanis elviselhetetlenek.

– Mindenhol patkányok vannak, a csótányok és a poloskák jönnek fel a vezetékeken, az irtás teljesen hatástalan. Sokan használnak valamilyen szert, az unokáimat nem merik idehozni a gyerekeim, mert félnek. Este hét óra után nem lehet kijönni a lakásból, mert nincs villany, ráadásul egy ideje takarítás sincs – sorolta a problémákat. Azt is sérelmezte, hogy 25-30 ezer forintot fizetnek a lakhatásért, miközben a legtöbb lakás rossz állapotban van és mindössze 30-35 négyzetméteres. Nyugdíjasként egyébként ő számít az egyik legidősebbnek a két házban, a felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az ott élők 38 százaléka – bőven az országos átlag felett – gyerek.

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban élő mintegy 50 családnak egyébként csak abban az esetben jár cserelakás-ajánlat, ha nincs tartozásuk, valamint ha határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek. Néhány tucatnyian már elköltöztek onnan, ám a kapott lakások gyakran ugyanúgy szegregátumban vannak, mint a Hős utcai épületek. Gyakori célpont például a Tárna utca és a Szállás utca, sőt lapunk információi szerint a szintén lebontás előtt álló Bihari utcai bérházba is költöztettek át embereket. Sokkal jobb körülmények közé került viszont az a hét család, amelyik a Pongrác telepre került. Nekik az előítéletekkel kell megküzdeniük, a fogadó helyek ugyanis attól tartanak, hogy tömegesen telepítik majd át a Hős utcaiakat.

Áthelyezett nyomor
Azzal, hogy ledózerolják ezt a két tömböt, nem szűnnek meg a problémák, csak áthelyeződnek térben máshová – jelentette ki a Kontúr Közhasznú Egyesület rendezvényén Jelinek Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa. Álláspontja szerint 1989 óta nincs olyan egységes lakáspolitikai koncepció, amely figyelembe venné a társadalmi egyenlőtlenségeket, így a lakáspolitikai intézkedések a felső középosztályt, a középosztályt, valamint a magántulajdon szerzését segítették.
Azt is megjegyezte, hogy nem szokott az állam akkora összeget telepfelszámolásra adni, mint a Hős utca esetében. – Ezt el lehetne költeni jól is, de fennáll a veszélye annak, hogy csak szimbolikusan kiemelnek egy témát. Amikor VIII.-IX. kerületben sétálunk és azt látjuk, milyen szépen felújították a házakat, akkor jusson eszünkbe: sokan kiszorultak onnan a renoválás miatt, egy részük pedig a Hős utcában kötött ki. Abban a programban például sokan nagyon kevés pénzt kaptak a lakásukért, ezért vagy eladósodtak vagy olyan helyre kerültek ami sokkal rosszabb – fogalmazott.