Nonstop zeneoktatás Grúziában

Publikálás dátuma
2018.02.05 06:46
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Luka Okros zongoraművész a Zeneakadémián adott koncertet. Egyike azoknak a fiatal grúz művészeknek, akik sorra tűnnek fel a világ hangversenytermeiben, jelentős sikereket aratva. Katia Buniatishvili, a zongorista vagy Nino Machaidze szopránénekesnő neve nálunk is sokak számára lehet ismerős. A titok valószínűleg az oktatási rendszerben keresendő.

Luka Okros a délutáni próba közben szakított időt arra, hogy beszélgessen velünk. A kör bezárult, vetettem fel nyitó gondolatként, hiszen most itt játszik Budapesten a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémián, ahol londoni tanárnőjének, Norma Fischernek a tanárnője, Kabos Ilona, valaha Liszt egyik tanítványától, Szendy Árpádtól tanult. „Igen, de már hamarabb kapcsolatba kerültem Liszttel, hiszen a moszkvai Csajkovszkij konzervatóriumban a tanárom, Szergej Dorenszkij többek között szintén egy Liszt tanítvány, Ziloti növendéke volt" – jegyzi meg Okros.

Grúzia klasszikuszenei hagyományai a régmúltra nyúlnak vissza, a nagy orosz zeneművészek, zongoristák gyakran látogattak az országba: Csajkovszkij, a Rubinstejn fivérek, valamint Rachmaninov is többször járt náluk. A tbiliszi konzervatóriumot 1924-ben alapították, a grúz zenetanítás magas színvonalú, hiszen sok tanár a híres orosz intézmények valamelyikében szerezte diplomáját. Az oktatás már kisgyermek kortól egészen a konzervatóriumi, azaz a főiskolai szintig olyan iskolákban folyik, amelyekben a hangsúly a zenei tárgyakon van, non stop.

„Én is nagyon korán, már ötévesen zenei iskolában kezdtem, de tizenhárom éves koromban már Moszkvába kerültem. Éppen akkor alakították át a grúz rendszert, közelítették az európaihoz, most tizenegy-tizenkét éves tanulás után lehet négy évig valamelyik konzervatóriumban tanulni, és bachelor fokozatot szerezni, majd újabb két év után master fokozatot. Ennek persze megvannak a hátrányai is, hiszen ismerek olyanokat, akikről kiderült 18 éves korukra, nem szeretnének zenészek lenni. Másrészt, aki tényleg zenész akar lenni, kisgyermekkorától minden erejét erre fordíthatja" – gondolkodik el Okros. Bár az orosz zongoristaképzés igen magas színvonalú, Luka Okros mégis Londonban tanult tovább, a masters fokozatot már ott szerezte meg.

„Ennek az volt az oka, hogy egy meghallgatás révén elnyertem egy ösztöndíjat, amellyel a Royal College of Music hallgatója lehettem. Akkor már vagy tíz éve tanultam Moszkvában, és úgy éreztem, az orosz iskolától megalapozott tudást kaptam. Szerencsét akartam próbálni Londonban is, hiszen az a világ egyik zenei centruma, és esélyt kaptam, hogy a világ egyik legjobb egyetemén tanuljak, Norma Fischernél, akit még Moszkvában ajánlott figyelmembe egy társam" – meséli a fiatalember. Okros ma már névjegye szerint is Londonban letelepedett zongoraművész, és így jól látja, mi a különbség az ottani és az orosz zongoraiskola között. Nem meglepő: az orosz megközelítési mód érzelmi alapú, Londonban viszont arra tanították, sokkal pragmatikusabb legyen, kapcsolja össze, amit a szív és az ész tud. Az oroszoktól az érzékeny, meleg hangzás előállításának mesterségét tanulta meg, az angoloktól azt, hogy hideg fejjel, józanul építse fel a zenei struktúrát; a kettő ötvözésével magasabb szintre jutott.

Okros a romantikus zeneszerzők műveinek társaságában érzi legjobban magát, Chopin, Schumann, Liszt, Rachmaninov a kedvencei, a kortárs zene távol áll tőle. Jó néhány versenyen indult, fél tucat első helyezést gyűjtött be, ugyanakkor a versenyekről kritikusan gondolkodik. Kiváló lehetőség különböző műveket, akár zenekarral is előadni sokféle közönség előtt, ugyanakkor az, hogy művészek versenyeznek nem túl jó gondolat, mert a szerencsén múlik, ki hogyan tud egy adott pillanatban teljesíteni, és nagyon szubjektív, hogyan ítéli meg produkcióját a zsűri. „De nagyon jó alapokat lehet szerezni a versenyeken, ritka az olyan, aki e nélkül tud karriert kezdeni."

Szereti az utazást, Magyarország a harmincegyedik ország, ahová huszonhat éves korára eljutott, és bár könnyűnek tűnik, nehéz a zongorista élete, mondja. Különösen az ázsiai közönség lelkesedése ragadta meg, úgy látja, ott rejlik a komolyzene jövője. A kínai Lang Lang vagy Yuja Wang hazájukban igazi idolok, előbbi nevét minden gyerek ismeri, sokan kezdenek hatásukra muzsikát tanulni. Luka Okros budapesti koncertjére a zongorairodalom legismertebb alkotásaiból válogatott: „Nagyon fontos számomra, hogy a nézőtéren ülők olyan gyönyörű műveket halljanak, amelyek érzelmileg megindítják őket" – fejezi be a beszélgetést a fiatal művész.

2018.02.05 06:46

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Hatvan év után került elő Stanley Kubrick elveszett forgatókönyve

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:14
Stanley Kubrick
Fotó: AFP/ Peregrine / Hawk Films / Warner / Collection ChristopheL
Tudták, hogy meg akarta csinálni Stefan Zweig kisregényének adaptációját, de senki nem gondolta, hogy megvan a szkript.
Hatvan év után került elő Stanley Kubrick egy elveszett forgatókönyve: a Burning Secret címet viselő szkript, amelynek a rendező társ-forgatókönyvírója volt, szinte forgatásra kész – írja az MTI a The Guardian beszámolója alapján. Az Égő titok (német eredetiben: Brennendes Geheimnis) Stefan Zweig egy 1913-ban született kisregényének adaptációja. Kubrick házasságtörésről és szenvedélyről szóló forgatókönyve egy fürdőhelyen játszódik, ahol egy harmincas éveiben járó, sármos nőcsábász összebarátkozik egy 10 éves fiúval, hogy elcsábítsa az anyját. Kubrick 1956-ban írta a forgatókönyvet Calder Willingham regényíróval, akivel A dicsőség ösvényei című háborús filmjén is dolgozott. A forgatókönyvet Nathan Abrams, a Bangor Egyetem professzora, ismert Kubrick-szakértő találta meg. Akkor bukkant rá a forgatókönyvre, amikor következő, Kubrickről szóló könyvéhez gyűjtött anyagot. „Alig hittem el. Annyira izgalmas. Abban a hitben voltam, hogy elveszett” – mesélte, hozzátéve: a Kubrick-rajongók tudják, hogy meg akarta csinálni a filmet, de azt senki sem gondolta, hogy a forgatókönyv elkészült. Most azonban van belőle egy példány, ami bizonyítja. A forgatókönyv Kubrick egy korábbi munkatársa fiának tulajdona.  Kubrick pályafutása alatt csak 13 filmet készített, de munkásságával a filmművészet legnagyobb mesterei közé került. Az 1928-ban született filmes négy és fél évtized alatt rendezett művei mind meghatározóak a háború utáni amerikai filmtörténetben. Az 1999-ben, 70 évesen elhunyt művész nevéhez fűződik egyebek között a Spartacus, a Lolita, a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás és a Tágra zárt szemek. A Guardian cikke szerint a Burning Secret forgatókönyvén szerepel az MGM filmstúdió forgatókönyves részlegének pecsétje. A dokumentumon szereplő dátum 1956. október 24. Ekkor Kubrick nevét még kevesen ismerték, abban az évben mutatták be Gyilkosság című film-noir-ját. A szakértők úgy vélik, az MGM visszavonta a megbízást, miután megtudták, hogy Kubrick közben már A dicsőség ösvényein dolgozik, amivel – úgy tűnik – szerződést szegett. Egy másik feljegyzés szerint az MGM azt közölte James B. Harrisszel, Kubrick produkciós partnerével, hogy nem látnak elegendő filmes potenciált a forgatókönyvben. Abrams azonban úgy gondolja, a stúdió számára a „házasságtörő történet, amibe egy gyerek is belekeveredik” morálisan túl kockázatos lehetett. A szakértő a Lolita fordítottjaként írta le a Burning Secretet. „A Burning Sercretben a főszereplő összebarátkozik a fiúval, hogy megkapja az anyját. A Lolitában elveszi az anyát, hogy megkapja a lányát” – magyarázta hozzátéve, hogy az 1956-os hollywoodi produkciós kódex szerint ez rizikós történet lett volna, ugyanakkor a Lolitát Kubricknek mégis sikerült 1962-ben megrendeznie. Abrams szerint a forgatókönyv több mint 100 gépelt oldalból áll. „Egy kész forgatókönyv, akár le is lehetne forgatni” – hangsúlyozta.  Zweig eredeti írásában anya és fia zsidók és a történet Ausztriában játszódik. Kubrick forgatókönyvében a szereplők amerikai nevet kaptak és a kortárs Amerikába helyezte a cselekményt. A Zweig-novellából, egy másik forgatókönyv alapján Kubrick egykori asszisztense, Andrew Birkin készített filmet 1988-ban. Fél évszázaddal korábban, 1933 márciusában került az első megfilmesítés, de a mű címe alkalmat adott a gúnyolódásra – tekintettel a Reichstag-fegyujtására –, ezért Joseph Goebbels náci propagandaminiszter betiltotta a filmet, majd Zweig összes könyvét.
2018.07.15 19:14
Frissítve: 2018.07.15 19:26