Felkészül: Montenegró, Szerbia

Publikálás dátuma
2018.02.07 06:34
Inkább exportálna stabilitást, semmint hogy importálja az instabilitást Fotó: AFP/Mustafa Oztruk/Anadolu Agency
Fotó: /

Montenegró és Szerbia 2025-ben elérkezhet az európai uniós tagság küszöbére, ha addig teljesítik a felvétel minden kritériumát — szögezi le az EU és a hat nyugat-balkáni ország kapcsolatainak jövőjét felvázoló dokumentum, amelyet kedden tett közzé az Európai Bizottság.

“Vagy stabilitást exportálunk a régióba, vagy importáljuk onnan az instabilitást” — magyarázta sajtótájékoztatóján Johannes Hahn bővítésért felelős biztos, miért fontos az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatainak szorosabbra fűzése, a térségnek felkínált “európai perspektíva” megerősítése. A brüsszeli nyitást indokolja, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb gazdasági és politikai befolyásra törekszik a térség országaiban.

Az Európai Bizottság nem tűz ki céldátumot a csatlakozásra, de teljesíthetőnek ítéli, hogy a felkészült államok akár már hét év múlva a közösség tagjává váljanak. Jelenleg a csatlakozási tárgyalásokat folytató Montenegró és Szerbia tűnik esélyesnek a 2025-ös tagfelvételre, bár mindkét ország előtt kolosszális feladatok állnak, mindenekelőtt a jogállam, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és a korrupció elleni harc terén.

Az uniós intézmény közleményében megerősíti, hogy Szerbia és Koszovó addig nem reménykedhet az EU-tagságban, amíg kapcsolataikat nem normalizálják egy átfogó, jogi erővel bíró megállapodásban. Minden bizonnyal a horvát-szlovén határvita keserű tapasztalatai alapján figyelmezteti a brüsszeli testület a nyugat-balkáni államokat arra, hogy két- és többoldalú nézeteltéréseiket — különös tekintettel a határvitáikra — jóval a csatlakozásuk előtt rendezniük kell.

A hatok EU-tagságra való felkészülését az eddiginél hatékonyabb és célzottabb támogatással kívánja ösztönözni az Európai Bizottság, amely egyebek között szakértőket, befektetéseket, digitális fejlesztéseket, szorosabb energetikai együttműködést, a diákcsere program jelentős kibővítését ígéri az elkövetkező két évre. A jelenlegi költségvetési ciklusban a régió országai számára elkülönített EU-források nagysága ugyan nem változik, de a brüsszeli testület a források gyorsabb és emelkedő összegű átutalását helyezi kilátásba.

2018.02.07 06:34

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23