Diktátor a barátom

Vajon meddig tudta volna vezetni Észak-Koreát Kim Ir Szen, ha nem találkozik a Szatmár megyei Nyírcsaholyból származó Szilágyi-Herman Erzsébettel? A „Barátom Kim Ir Szen” című könyv társszerzője, Bod Péter számos alkalommal játszik el ezzel a gondolattal, hiszen a nyirokmasszázs módszerének egyik legelismertebb szakembere, a Svájcba emigrált magyar nő volt az, aki – szó szerint – talpra állította az igen rossz egészségi állapotban lévő észak-koreai diktátort. Pedig a természetgyógyász eleinte azt sem tudta, hogy kit kezel.

A ’80-as években, Lausanne-ban környékezte meg egy észak-koreai diplomata, hogy tartson kurzust az elszigetelt rezsimben. A nem sokkal korábban megözvegyült specialista egy ideig fontolgatta a szokatlan kérést, de vágyott a gyászt feledtető kalandra, és a svájci viszonyok között is kiemelkedőnek számító jövedelemre.

Phenjanban derült csak ki, hogy az oktatás mellett egy „idős urat” kellene kezelni. Az internet térhódítása előtt járunk egy évtizeddel – 1987-ben – így nem is annyira furcsa, hogy a masszázságyon fekvő betegben nem ismerte fel a 20. század egyik legmeghatározóbb diktátorát. Később, a televízióból derült ki számára, hogy az „idős úr” a Nagy Vezér.

A páciensből lassan barát lett – így írta le a kettőjük kialakult kapcsolatot Kim Ir Szen. Ezt állítja legalábbis Szilágyi-Herman Erzsébet, aki 1987 és 2002 között tíz alkalommal járt Észak-Korában, s ez idő alatt mintegy két évet töltött az országban. Saját bevallása szerint bizalmas viszony alakult ki közöttük, s ennek köszönhetően nemcsak a helyi elit életébe nyert bepillantást, de azt is megtudta, hogy mit gondol a vezető a két Korea egyesítéséről és a kelet-közép-európai rendszerváltásokról. Az elnyomásból, az éhínségből, a kegyetlen diktatúrából azonban semmit sem tapasztalt, noha karnyújtásnyira volt tőle. Aranykalitkában élt, ahol Kim Ir Szen csupán egy derűs idős úr volt.

Infó: Szilágyi Erzsébet - Bod Péter: Barátom Kim Ir Szen, Szépmíves Kiadó