"Ez a helyzet már 1988-ra emlékeztet"

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:06
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Remélem, hogy észhez térnek a politikai szereplők, s képesek belátni az evidenciákat – mondja Elek István, az MDF és az LMP egyik alapítója, Orbán Viktor hajdani tanácsadója.

- Öt éve felhagyott a politizálással, most biogazdálkodó, néhány hete mégis megszólalt ellenzéki összefogást sürgetve. Vissza a természetből?

- Mindig volt egyfajta vonzása ennek az életformának. Harminc éve költöztünk Kerecsendre, a felségem szülőfalujába, mikor még semmi jele nem volt a rendszerváltásnak, s nem láttam esélyét, hogy a gondolataimat a nagy nyilvánosságban terjeszthetem. Maradt a biokertészet, és a szamizdat-irodalom. Kaptam egy éves Soros-ösztöndíjat, megjelent az első könyvem a JAK-füzetek sorozatban, anyagilag tehát nem a semmibe ugrottunk fejest. Talán épp a villanyvezeték helyét véstem ki az épülő házunk falán 1987 nyarán, amikor Csengey Dénes bekopogott, hogy Lakitelken megszervezik azt a bizonyos első összejövetelt, menjek.

- Látszólag most sincs előjele a változásnak.

- Pedig sok tekintetben van hasonlóság. A feszültség egyre erőteljesebben érezhető, miközben mozdíthatatlannak látszanak a hatalom állásai, jórészt az ellenzéki pártok és a véleményformáló értelmiség szerencsétlenkedései miatt. Lehet azt gondolni, hogy ez még évtizedekig így megy előre egyfajta önkényuralmi rendszer stabilizálódása felé, ugyanakkor azt is – s ebben a tekintetben ez a helyzet már 1988-ra emlékeztet engem – hogy akár hónapokon belül történhet valami.

- Mi ez a "valami"? Simicska Lajos előhúzza a nyuszit a kalapjából?

- Elemzőként egyetlen válaszom lehet erre: az, hogy észhez térnek a politikai szereplők, a pártok szűk vezetői köre, a környezetükben lévő tanácsadók, s képesek belátni az evidenciákat. Vagyis, hogy próbálkoztak, ki-ki megmutathatta, mire képes, volt idejük – négy vagy nyolc év –, hogy népszerűséget szerezzenek, s ennyire jutottak. Nem 1989-ben vagyunk, nem is 1994-ben: nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs tapasztalatunk a magyar társadalom viselkedéséről. Nem fog már egyik párt sem hirtelen "kiugrani", előretörni a kormánypárt egyetlen erős kihívójaként, maga mögé utasítva a többi versenytársat az ellenzéki térfélen. Ha így folytatják, néhány százalékot esetleg elorozhatnak még egymás elől, ám képtelenek lesznek megszólítani és cselekvésre késztetni a kormányban csalódott, de egyelőre passzív tömeget.

- Vagyis mit kellene tenniük?

- Alkalmazkodni a nagyon aránytalan választási rendszer kényszereihez. Az első nagyon sokat visz, de az nincs előírva, hogy csak a Fidesz lehet első, még ebben a választási rendszerben sem. A kormánypártnak az az előnye, hogy a jobboldali térfél nagy részét lefedi, míg vele szemben egy nagyon megosztott ellenzék áll. Ha ez a megosztott ellenzék létre tud hozni olyan konkrét választási együttműködést, amelynek eredményeként az egyéni választókerületek mindegyikében, vagy legalább 79 helyen egyetlen ellenzéki jelölt marad a színen, akkor még azt is megengedhetik maguknak, hogy több országos lista versenyezzen. Ha 79 kerületben csak egyetlen ellenzéki egyéni jelölt indulna, akkor még mindig maradna 27 kerület, az ellenzéki szempontból 27 "leggyengébb", ahol viszont mindenki állíthatna jelöltet, aki meg akarja szerezni az önálló országos lista indításának jogát.

- Tehát létezik egy térkép, rajta a gyenge és erős körzetekkel, s most efölött sakkoznak az ellenzéki pártok. Ha egyáltalán sakkoznak...

- Az egy százalék fölötti támogatottsággal bíró pártoknak – ismerve az utolsó negyedéves közvélemény kutatási eredményeket – az erőviszonyok alapján kellene megállapodniuk a 79 indulási lehetőség felosztásáról. Minden kerületben egy ellenzéki jelölt – a Jobbikot is ideértve –, akit a többiek is támogatnak, a saját apparátusukkal, aktivistáikkal. Nem muszáj szeretniük egymást, és elég, ha az együttműködés csak egy-másfél évre szól, amíg lefektetik újra egy normális demokrácia alapköveit, s kiírnak egy új, arányos választást, ahol már mindenki önállóan indulhatna. A minimumprogramokban, az új választási rendszerben, oktatásban, egészségügyben, már körvonalazódik a megállapodás lehetősége. Ahhoz, hogy a teóriám működjön, a választók minél nagyobb mozgósítására van szükség, s hetven százalék fölé kellene tornászni a részvételt. Volt már ilyen, 2002-ben, amikor mindkét oldal hatalmasnak látta a tétet és bevetette a meggyőző erejét.

- De emlékszünk 2014-re is: akkor is volt egyfajta választási együttműködés az ellenzék pártjai között, s nem nagyon jött be.

- Ma nem ugyanaz a helyzet. Az akkori ellenzék és a Jobbik viszonya 2014-ben kizárt egy szélesebb körű összefogást mindkét oldalról. Ebben radikális változás következett be. Meghallgattam Vona Gábor kampánynyitó beszédét, s azt mondom: aki ódzkodik a velük való együttműködéstől, hallgassa meg ezt a beszédet. Egy közép-jobb felé erőteljesen orientálódó politikust hallottam, aki nem hirdette ugyan zászlókkal a liberális demokráciát, de amiről ő beszélt, nagyjából lefedi, amit e fogalom alatt értünk. A hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszere a legtermészetesebben következik abból, amit mondott. Ráadásul épp eleget szorongatják most a Jobbikot ahhoz, hogy belássa, az elemi összegfogás az ő érdeke is. Máskülönben az lesz a sorsa, mint a többieknek: statisztaszerep a következő parlamentben is.

- A víziója azt is feltételezi, hogy Orbán Viktor mindeközben béna kacsaként végignézi, amint az ellenzék összefog és legyőzi őt...

- Persze, neki is megvannak az eszközei, és ma már sok mindent el tudok képzelni, amit korábban lehetetlennek tartottam. Azt is feltételezem, hogy egy ilyen széles körű összefogás láttán akár az utolsó pillanatban is képesek lennének megváltoztatni a választási törvényt, ha az érdekeik úgy diktálnák. Szerencsére ehhez már nincs meg a kellő erejük, mert időközben elvesztették a kétharmadukat. Ennek az ellenzéki összefogásnak az a lényege, hogy alkalmazkodunk a választási rendszer kényszereihez: ha lép egyet a kormánykoalíció, lép egyet az ellenzék is.

- Nem taktikusabb kivárni az utolsó pillanatig egy ilyen együttműködés bejelentését?

- Sajnos már nagyon kevés az idő. Vannak politikai lélektani előfeltételei is e szövetségnek: például nem a pártelnökök, hanem a testületeik döntenek, s van menetrendje ezek összehívásának. A választóknak is időt kell hagyni, hogy megszeressék, de legalábbis elfogadják a gondolatot, hogy adott esetben a fogukat szívva kell egy jelölt mellé behúzniuk az ikszet. Az MSZP eddig nem beszélt arról, hogy a Jobbikot be kellene vonni ebbe az együttműködésbe, a DK még távolabb áll a gondolattól, de csak így lenne esély a győzelemre, miként az LMP-nek, az Együttnek és a Momentumnak is oda kéne állnia. Az elmúlt három hónap közvéleménykutatási adatai alapján, az erőviszonyokat tekintve, számításaim szerint a megnyerhető 79 körzetben 22 helyen indulhatna jobbikos, 20 helyen szocialista, 13 helyen DK-s, ugyanennyi körzetben LMP-s, az Együttnek 5, a Momentumnak pedig 4 hely jutna, plusz a két, részben már közösen támogatott független jelölt.

- Kitől várja az elmozdulást?

- A momentán legerősebbtől. Tervezem, hogy nyílt levelet írok Vona Gábornak, mert az ő mozdulatától függ a legtöbb, és ő van legtávolabb az összefogás gondolatától e pillanatban még. Nekik a legnehezebb leküzdeni azt a kísértést, hogy aki viszonylagosan jobb helyzetben van a versenyzők között, azzal áltathatja magát, hogy az ellenzéki szavazók többsége rászavaz majd. Nem tagadom, hogy van ilyen mechanizmus. Ez hozhat néhány mandátumot, de annyit nem fog hozni, hogy a Jobbik megverje a Fideszt. Nem történne változás, maradna a statiszta szerep. Ellenben ha összefognak, matematikailag még az is elképzelhető, hogy az ellenzék szerezne kétharmadot.

- Hány kecskéjét tenné fel erre a fogadásra?

Nem kockáztatok ebben a lélektani helyzetben. Azt mondom, ami a meggyőződésem, s amit szuggerálni szeretnék az ellenzéknek: az érdekeket egyeztetni kell, bizonyos önkorlátozást mindenkinek muszáj vállalni, de az eredmény hatalmas lehet. Ehhez persze, nem kétséges, államférfiakra lenne szükség.

Névjegy
Elek István, az MDF és az LMP egyik alapítója, Orbán Viktor hajdani tanácsadója, volt MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselő, közíró. Öt éve, az LMP kettészakadása után visszavonult a közélettől, s a Heves megyei Kerecsend magányát választotta. Biogazdálkodó lett, kecskéket tart, családi vállalkozásban kézműves sajtot, szörpöt és lekvárt készít.
Néhány hete nagy feltűnést keltett azzal, hogy újból "kilépett a fényre", s több írásában is a széleskörű összegfogásra buzdította a teljes ellenzéket. Öt gyermeke van, két fiú és három lány, felesége a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjeként dolgozik.

2018.02.13 06:06

Mészáros gúnyájába bújhat három NBI-es csapat

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:05
Mészáros Lőrinc egy 2014-es sporteseményen. Hamarosan cége öltöztetheti az NB I-es játékosokat is
Fotó: Népszava/
A Haladás, a Felcsút és a Diósgyőr játékosainak mezén is ott feszülhet majd a Mészáros Lőrinc madara.
Sejthető volt, hogy az NB I. rajtjával együtt Mészáros Lőrinc sportmárkája, a 2RULE is szárnyra kell, a jelek szerint pedig több Mészáros közeli csapat is viselni fogja a madáremblémás mezeket, írja az Index
A portál szerint  a Felcsút és a szintén Mészáros-közeli Haladás döntéshozói várhatóan lecserélik az eddigi Adidas-mezeket. A Csakfoci.hu mintegy kiegészíti ezt az értesülést, a információik szerint egy harmadik csapat is csatlakozik a fentiekhez: ez pedig a Diósgyőr. A lap úgy tudja, hogy a diósgyőriek és a felcsútiak esetében csak később mutatják be a kollekciót, viszont a Haladás játékosai már az idény első bajnokiján madaras mezben diktálhatják a focidivatot. 
A 2RULE védjegyet is jegyző Magyar Sportmárka Zrt.százalékos tulajdonosa Mészárosék Talentis Group nevű vállalkozása, a maradék 30 százalék pedig a cég ügyvezetőjéé, aki Szélesi Zoltán volt szövetségi edző volt felesége.  A legutóbbi, 2017-es mérleg szerint ő az egyedüli alkalmazottja a vállalkozásnak.  
2018.07.18 20:05

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50