Rekordpénz Kósa államtitkárának

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:02
Két év alatt 497 millió forint támogatást ítélt meg az uniós források elosztását irányító Miniszterelnökség az államtitkár feles
Fotó: /
A Tiborcz-ügyben is érintett egykori szekszárdi polgármester, Horváth István feleségének agrárcége vitte el a legtöbb uniós mezőgazdasági támogatást Tolnában.

"Ne mi kapjuk a legtöbbet" – intett visszafogottságra hosszú évekkel ezelőtt Orbán Viktor, amikor a családi érdekeltségük állami támogatásairól esett szó. Ennek a "mértékletességnek" ma már nyoma sincs, amire – egyebek mellett – jó példa az: lapunk összesítése szerint az elmúlt két évben egész Tolna megyében Kósa Lajos miniszter jobbkeze, Horváth István államtitkár angoltanár feleségének az agrárcége vitte el a legtöbb uniós, mezőgazdasági pályázati támogatást.

A megyében több száz mezőgazdasági vállalkozó igényelt valamilyen uniós forrást. A legtöbben jobbára néhány tízmillió forintot kaptak területalapú kifizetésként vagy fejlesztésre, de volt, akinek semmi sem jutott. Néhány nagyobb vállalkozás kapott 400 milliót elérő vagy meghaladó összeget. A Széchenyi 2020 pályázati adatbázisának tanúsága szerint a csúcstartó Horváth, 2011-ben az angoltanár felesége nevén alapított érdekeltsége lett, amelynek két év alatt összesen 497 millió forint támogatást ítélt meg az uniós források elosztását irányító Miniszterelnökség.

Az államtitkár ügye kapcsán érdemes felidézni: a 24.hu által ismertetett OLAF-jelentés tényként kezeli, hogy a szekszárdi polgármester fél évvel a közvilágítási közbeszerzések kiírása előtt már tárgyalt a miniszterelnök, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios képviselőjével a pályázatokról. Ezek után – kevéssé meglepő módon – Tiborcz cége kapta meg a 748 millió forintos megrendelést a várostól. A szekszárdi polgármester akkor Horváth István volt – és ő volt az is, aki a helyi trafikmutyi miatt került reflektorfénybe.

Horváthék agrárcégéről korábban is megírtuk, hogy egy valóságos „agrárcsoda”. A hárommillió forintos alaptőkével gründolt vállalkozás az alapítás után évekig szinte csak vegetált, majd 2015-től hirtelen ömleni kezdett a tőke a cégbe – 2016-ra már combos bankhitelre utaló, 393 milliós kötelezettségállomány jelent meg a cég mérlegében – a cég vagyona pedig két év alatt tizenkétszeresére nőtt. Ezzel együtt megindult az uniós pénzeső, azaz az eddig ismert hitelállománnyal együtt már egymilliárdhoz közelítő összeg került a kis agrárcéghez.

A Horváth-féle cég sikerszériájának a furcsasága az, hogy míg a jobbára néhány tízmillió forintos támogatást kapott környékbeli vállalkozók régi, ismert mezőgazdászok, az államtitkár a közelmúltig inkább ruházati és egyéb kereskedelemben utazott, a feleségéről is inkább csak annyi hírlik, hogy a nagydorogi általános iskola angoltanárja volt.

A nagyközségben járva, ha szóba hoztuk a pályázatipénz-rekorder telepet, mindenki magától értetődően mondta, hogy az Horváth Istváné. Tény, hogy a cég, benne a telep vagyonelemeivel – gépekkel, állatokkal – a feleség nevén van, ám földhivatali adatbázisból az is kiderül: a telep területét adó két külterületi parcellára az államtitkárnak van holtig tartó haszonélvezeti joga.

„Kedves, közvetlen ember a sertésnagykövet úr” – fogalmazott Nagydorogon el helybeli, alighanem arra utalva, hogy Horváth a közelmúltig miniszteri megbízottként a kormány sertésprogramjának felügyelője is volt, jelenleg pedig a kormánybarát Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) az elnöke.

Nagydorogon a megkérdezettek, állították, nem tudták, hogy hitelek és pályázati pénzek formájában milyen nagy összegek áramlanak a pici, a szomszédos Bikács határában lévő állattelepre. (A cég telephelye Nagydorogon van, maga a telep a szomszédos Bikácson.) „Nem azzal foglalkoznak az itteniek, hogy a pályázati honlapot böngésszék” – magyarázta egy helyi mezőgazda, aki szintén pályázott fejlesztésre, ám egy fillért sem kapott. Szerinte ugyanakkor igencsak gyanús, hogy arra kis terület egyáltalán elbír-e akkora gazdaságot, mint ami a sok pályázatból felsejlik.

Egyelőre a bikácsi telepen sem látszanak meg az uniós százmilliók. A gazdaság – noha úgyszólván minden jogcímre kapott pályázati pénzt, így például húsüzemre, „sertéságazat fejlesztésre”, trágyatárolóra – inkább a múltat idézi: lehangoló volt a régi téeszépületek, rozsdás kerítések látványa. Ottjártunkkor ötven-hatvan tehenet, szürkemarhát láttunk álldogálni a sárban – a telep kapott 26 milliót védett, őshonos állatfajták tartására is.

2018.02.13 06:02

A Törvényszék dönti el, hogy lecsatolható-e a nyomkövető Gyárfásról

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:51

Fotó: Népszava/ Vajda József
A médiavállalkozó a Nap TV székházának eladásából kapott összegből fedezheti a rekordösszegű, 100 milliós óvadékot.
A Fővárosi Törvényszék határozatától függ, hogy jogerőssé válik-e a döntés, miszerint Magyarországon példátlanul magas, 100 millió forintos óvadék fejében lekerülhet Gyárfás Tamás médiavállalkozóról a nyomkövető, illetve elhagyhatja lakhelyét. Úgy tudni, a Törvényszék egyelőre nem tűzött ki az ügyben tárgyalást. Mint ismeret korábbi magyar úszószövetségi elnökkel, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagjával, médiavállalkozóval szemben áprilisban rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat a Budai Központi Kerületi Bíróság. Hogy Gyárfás valóban otthon marad-e, azt nyomkövető eszközzel ellenőrizték. (A kényszerintézkedés oka: a médiavállalkozót 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölésben való részességgel vádolja az ügyészség. Gyárfás Tamás kezdetektől tagadja, hogy bármi köze lett volna Fenyő János meggyilkolásához.) A jogszabályok módot adnak rá, hogy a kényszerintézkedést enyhítsék. Az óvadékot Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János kezdeményezte a bíróságnál, ám úgy tudni: az említett 100 milliónál kisebb összeget ajánlottak fel. Az óvadék nagyságát a hatóság határozza meg, ezt a summát első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság szabta ki. Gyárfás Tamás a 24.-hu-nak azt nyilatkozta: a NapTV székház eladásából jelentős bevételhez jutott, ki tudja fizetni az óvadékot. Mint ismeretes, tavaly adta el Mészáros Lőrincnek a székházat és piaci hírek szerint milliárdos nagyságrendű lehetett a vételár. A Fővárosi Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezett. Az ügyészségen elmondták: a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék megállapítása mellett sem indokolt. Mint az ügyészségen elmondták: a fellebbezés halasztó hatályú, azaz Gyárfás Tamás akkor tud élni a lehetőséggel, ha a Fővárosi Törvényszékítéletében helyben hagyja a Budai Központi kerületi bíróság döntését. Gyárfás Tamásnak igen fontos lett volna így is, hogy elhagyhassa a lakhelyét: mint az index.hu-nak elmondta: azért adták be július 6.-án az óvadéki kérelmet, hogy eleget tehessen a tehessen a Nemzetközi (FINA)- és az Európai Úszó Szövetségben (LEN) betöltött tisztségeivel járó kötelezettségeinek. A FINA szabályai szerint, ha egy elnökségi tag két alkalommal nem tud részt venni az ülésen úgy elveszítheti a tagságát. Esetében, a július 17-én Lausanne-ban zajló FINA végreható bizottsági ülés sorozatban a negyedik volt. Ugyanakkor úgy tudni, hog a FINA és a LEN az ártatlanság vélelme alapján, még mindig bizalmat szavaz neki.
2018.07.19 13:51
Frissítve: 2018.07.19 13:51

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:22

Fotó: Népszava/ Vajda József
Most a Fidesz dönthet, hogy a családok mellé áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán – mondta Szakács László.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be sajtótájékoztatón az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MTI tudósítása szerint Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – tette hozzá. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt a bankok tisztességtelenül beszedtek tőlük. Megjegyezte, hogy Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet. Az ellenzéki politikus közölte: most a Fidesz dönthet, hogy a családok oldalára áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán. Szakács László elmondta, hogy csak tavaly majd 700 milliárd forintot „kaszáltak” a bankok a magyar családokon, és közben folyamatosak voltak a végrehajtások és a kilakoltatások a devizahiteles ügyekben. Hozzátette, hogy a bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Szabó József, a Hiteles Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy nincs Magyarországon olyan ítélet, amely kimondaná, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban becsapták az állampolgárokat. Ezt a kormány, illetve a bankszövetség megrendelése nyomán született kúriai jogegységi határozatokkal magyarázta. Szükségesnek tartja, hogy az EU vizsgálja meg a devizahiteleseket ért jogállami sérelmeket. Ravasz László, az Adóskamara képviselője is az igazságszolgáltatás működését kifogásolta. A korábbi bíró közölte, hogy hatvan éve nincs független igazságszolgáltatás és független ítélkezés Magyarországon. Ez az – folytatta –, ami meghatározza, hogy nem lehet ma Magyarországon devizahiteles pert megnyerni, a bírák bármikor, bármilyen ítéletet meghozhatnak. A bíróknak a nemzetközi ítéletek után vállalniuk kell a morális, az anyagi és a fegyelmi felelősséget a devizahiteles ügyekben ezt követően hozott ítéleteik miatt – mondta. 
2018.07.19 13:22
Frissítve: 2018.07.19 13:22