Uniós pénzek - Jogállami normák betartásához kötnék a támogatást

Az Európai Bizottság nem zárja ki, hogy legyen valamiféle összefüggés a jogállami normák tiszteletben tartása és az európai támogatások odaítélése között.

Tegyék függővé az uniós pénzek felhasználását az alapvető jogok tiszteletben tartásától. Ezt a lehetőséget is felveti a közlemény, amit az Európai Bizottság fog letenni a jövő hét végén összeülő állam- és kormányfők asztalára. Az informális brüsszeli csúcs résztvevői az EU 2021-ben kezdődő hosszútávú költségvetéséről és a közösség küszöbönálló intézményi reformjáról tárgyalnak majd. E két témát olyan fontosnak ítélte az uniós ellenőrző és végrehajtó testület, hogy szerdán az elnökét, Jean-Claude Junckert küldte a sajtóterembe, hogy tájékoztassa az újságírókat.

Az Európai Bizottság nem pontos javaslatokkal áll elő, hanem választási lehetőségeket kínál fel a tagállami vezetőknek a következő büdzsé kiadásairól és bevételeiről. Közleményében pontos számításokat tesz közzé arról, hogy mit hozna a konyhára, ha a döntéshozók a büdzsé növeléséről határoznának. De feketén-fehéren bemutatja azt is, hogy milyen veszteségekkel járna az EU teljes GDP-jének 1 százalékát kitevő uniós költségvetés lefaragása. Különösen azután, hogy az egyik legnagyobb nettó befizető ország, az Egyesült Királyság várhatóan 2019. március végén elhagyja a közösséget. A brüsszeli testület világossá teszi: lehet csökkenteni a befizetéseket és kiadásokat, de akkor senki se csodálkozzon a kellemetlen következményeken.

A közlemény leszögezi: ha a tagállami vezetők beváltanák azt az ígéretüket, hogy megerősítik az EU külső határainak a védelmét, akkor ez hét év alatt 20-25 milliárd euróba kerülne, de a teljes határigazgatás költsége elérné a 150 milliárdot. A védelmi unió létrehozása, a diákcsere kibővítése, a digitális transzformáció, a kutatás és innováció mind-mind pénzbe kerülnek. Az Erasmus+ programnak köszönhetően jelenleg az európai diákok 4 százaléka kaphat támogatást külföldi tanulmányaihoz. Ha a résztvevők számát megkétszereznék, az arányosan jelentősebb kiadással járna.

Pontos „árcédulát” ragaszt az Európai Bizottság a fejlesztési pénzek felhasználására vonatkozó javaslataira is. Lehetőségként vázolja fel, hogy a jövőben csak a legelmaradottabb régiók jussanak pénzügyi támogatásokhoz. Ez azzal járna, hogy Ausztria, Belgium vagy Németország egyáltalán nem kapna uniós juttatásokat, de például a közép-magyarországi térség is elbúcsúzhatna az EU felzárkóztatási alapjaitól.

A brüsszeli testület nem zárja ki, hogy legyen valamiféle összefüggés a jogállami normák tiszteletben tartása és az európai támogatások odaítélése között. Ennek a kapcsolatnak azonban átláthatónak, arányosnak és jogilag teljesen védhetőnek kell lennie. Leszögezi, hogy a majdani döntés során tekintetbe kell venni, hogy a támogatás-megvonásnak azok is kárvallottjai lehetnek — például kutatók, civil szervezetek — akik, illetve amelyek nem felelősek azért, ha egy tagállamban megsértik az uniós értékeket. Az illetékes szolgálatok már dolgoznak az erre vonatkozó indítványon, előbb azonban pontosan meg akarják ismerni a tagállamok és az Európai Parlament véleményét — közölte Günther Oettinger költségvetési biztos.

Az Európai Bizottság május 2-án hagyja jóvá az EU következő költségvetésére vonatkozó pontos javaslatait. A büdzsét a kormányoknak egyhangúan kell jóváhagyniuk, majd megszerezniük hozzá az EP hozzájárulását.

Megosztó a Sptizenkandidaten-rendszer

A tisztségéből jövő ősszel távozó Jean-Claude Juncker egyértelműen letette a voksot amellett, hogy az Európai Bizottság következő elnökének a megválasztását kössék össze az európai parlamenti választások eredményével.

Juncker maga is az úgynevezett Sptizenkandidaten rendszernek köszönheti a posztját. 2014-ben a kereszténydemokrata Európai Néppárt csúcsjelöltjeként kampányolt az EP-választásokon. A rendszert a tagállamok jó része ellenzi, mert kiveszi a kezükből a bizottsági elnök jelölésének a jogát.