A Kodály-módszer az egész világon beválik

Publikálás dátuma
2018.02.17 06:46
FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ
Fotó: /
A Cziffra Fesztivál nyitókoncertjén lép fel Gwendolyn Masin fiatal holland hegedűművésznő, akinek a koncertezés mellett a tanítás is fontos helyet foglal el életében.

Ha valakinek a nagymamamája zenetanárnő volt, szülei hegedűsök, hegedűtanárok, akkor vajon van-e más út előtte, minthogy maga is zenésszé váljon? Gwendolyn Masin válasza tán kissé meglepő: hogyne lett volna! Hiszen annyi mindenben lelte örömét kisgyermekkorában, és az iskolában is jól tanult. Mindennek ellenére az, hogy hegedülni tanuljon, tisztán adta magát. Igaz, a családi hagyományoknak az is megfelelt volna, ha zongorista válik belőle, hiszen nagymamája Juhász Klára volt, aki egész életében ezt a hangszert tanította Budapesten. Úgy képzeljük, a zenetanuló gyerekek élete, főleg ha tehetségesek, beszűkül kissé, hiszen amikor társaik játszani mennek, nekik hangszerüket kell kezükbe venniük – vagy leülniük mellé –, és hosszú órákon át gyakorolni. Ugyanakkor a zene szabadságot is ad: Gwendolyn családja élt Dél-Afrikában, Hollandiában, Írországban – szülei ma is ott laknak –, s ezen kívül is sokfelé utaztak, így Gwendolyn már gyermekkorában felfedezhetett izgalmas helyeket magának a világban.

FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ

FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ

Kezdetben szülei tanították hegedülni. „Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem, ha a szülők tanítanak, hiszen instrukciókat kell adniuk, elvárni, hogy a gyerekük teljesítsen Mindesetre speciális a viszony, ami ilyenkor létrejön közöttük. De a tanulás során sokat voltunk együtt, és így nagyon szorossá vált a kapcsolatunk” – árulja el a művésznő. Nem véletlen, hogy írt egy könyvet a hegedűtanításról. Ennek egyik oka éppen az volt, hogy tanítványainak szüleit nagyon érdekelte, miként tanít, és szerették volna jobban megérteni a folyamatot. A másik ok: tizenkét év zenetanulás után szeretett volna tisztába jönni azzal, mit tanult meg, rendet akart teremteni a gondolataiban, és erre jó módszer volt egy könyvben feldolgozni azokat. A Michaela zeneháza, a hegedű varázsa című tankönyvet huszonegy évesen kezdte el írni, kilenc éve kapható. A képzeletet megmozgató rajzokban gazdag mű főhőse egy négyéves kislány, aki a hegedűtechnika alapjait játékos formában sajátítja el. „A maga nemében egyedülálló, mert egyszerre szól a szülőkhöz és a gyerekekhez. Márpedig a hangszeriskolák eddig kifejezetten a tanároknak íródtak” – mondja Gwendolyn. A hegedűművésznő számára természetesen a zene a legelső, és a tanítás során is az a legfontosabb tényező. A technika roppant fontos, de el kell jönnie az időnek, amikor a zene válik uralkodóvá, szögezi le. Magyar gyökerekkel bír, jól ismeri a Kodály-módszert. Vajon felhasználható a hangszeres oktatás során is? – kérdeztük. „Nagyon-nagyon helyeselnem kell a használatát” – kapjuk a választ. – A Kodály-módszer a legjobb a világon a belső hallás fejlesztésére, hangozzon ez bármilyen erős állításnak, de igazolják a tapasztalataik: a magyar tanítványaink sokkal jobban hallják magukban a zenét. Én magam több mint húsz éve, édesanyámtól négy évtizede oktat a Kodály-módszer segítségével, és kiválóak az eredményeink. A metódus működik Svájcban, Írországban, Hollandiában, gyerekek és felnőttek esetében is. A legnagyobb erénye, hogy nagyon barátságos: nem emelkedik követhetetlen intellektuális magasságokba.”

Gwendolyn Masin azt mondja, nehéz megmondania, melyek a hozzá legközelebb álló korszakok, szerzők, hiszen minden érdekli. Játszik Bachot, mutatja be kortárs szerzők számára írt műveit. Sok még élő pályatársát tiszteli, a nagy hegedűs elődök közül Ojsztrahot, Szigetit csodálja. „Gyönyörűen, feszültségek nélkül, nyugodtan játszanak. De a hegedűjáték folyamatosan változik, másképp közelítjük meg a műveket, korunk ideái szerint interpretáljuk őket, és másként próbálunk hatni a közönségre, ezért nyitottan kell gondolkodnunk, olvasnunk, kutatnunk, alaposan végiggondolnunk, mit, miért teszünk" – fejti ki. A Cziffra Fesztiválon Bloch Nigunja és Sarasate Tzigane-ja szerepel műsorán. Ezek különös kedvencei a sok másik között, lemezein is hallhatók, amelyek az utóbbi egy-két évben jelentek meg.

Infó:

Cziffra Fesztivál

Február 19-27.

MOMKult, Zeneakadémia, Müpa

Gwendolyn Masin február 19-én 19:30-kor lép fel a MOMKultban.

Hétfőn kezdődik a Cziffra Fesztivál
Hétfőn kezdődik az idén már egy hétig, február 27-ig tartó Cziffra Fesztivál. A Cziffra György zongoraművész emlékére alapított rendezvénysorozaton a műfaji nyitottság jegyében a klasszikus zenei világhírességek mellett más műfajok kiemelkedő képviselői is bemutatkoznak. A szervezők emelett külön figyelmet fordítunk a fiatalokra, gyerekekre: szombaton és vasárnap délelőtt is lesz nekik szóló koncert. A vasárnap esti gálaesten a Zeneakadémián átadják a Cziffra Fesztivál díjait is.
Két Grammy-díjas zongoraművész is fellép: Arcadi Volodos a Müpában, Pierre Laurent Aimard a Zeneakadémián ad koncertet. A sorozatot Gwendolyn Masin mellett Darko Brlek szlovén klarinétművész, Balázs János zongoraművész és a Cziffra Fesztivál Kamarazenekara nyitja meg. Különleges este lesz Miklósa Erika és Balázs János ZongOpera koncertje is. A gálaesten Vásáry Tamás és Cosima Soulez Larivière hegedűművész, a 2017-es Bartók Világverseny győztesét hallhatjuk. 

2018.02.17 06:46

Hatvan év után került elő Stanley Kubrick elveszett forgatókönyve

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:14
Stanley Kubrick
Fotó: AFP/ Peregrine / Hawk Films / Warner / Collection ChristopheL
Tudták, hogy meg akarta csinálni Stefan Zweig kisregényének adaptációját, de senki nem gondolta, hogy megvan a szkript.
Hatvan év után került elő Stanley Kubrick egy elveszett forgatókönyve: a Burning Secret címet viselő szkript, amelynek a rendező társ-forgatókönyvírója volt, szinte forgatásra kész – írja az MTI a The Guardian beszámolója alapján. Az Égő titok (német eredetiben: Brennendes Geheimnis) Stefan Zweig egy 1913-ban született kisregényének adaptációja. Kubrick házasságtörésről és szenvedélyről szóló forgatókönyve egy fürdőhelyen játszódik, ahol egy harmincas éveiben járó, sármos nőcsábász összebarátkozik egy 10 éves fiúval, hogy elcsábítsa az anyját. Kubrick 1956-ban írta a forgatókönyvet Calder Willingham regényíróval, akivel A dicsőség ösvényei című háborús filmjén is dolgozott. A forgatókönyvet Nathan Abrams, a Bangor Egyetem professzora, ismert Kubrick-szakértő találta meg. Akkor bukkant rá a forgatókönyvre, amikor következő, Kubrickről szóló könyvéhez gyűjtött anyagot. „Alig hittem el. Annyira izgalmas. Abban a hitben voltam, hogy elveszett” – mesélte, hozzátéve: a Kubrick-rajongók tudják, hogy meg akarta csinálni a filmet, de azt senki sem gondolta, hogy a forgatókönyv elkészült. Most azonban van belőle egy példány, ami bizonyítja. A forgatókönyv Kubrick egy korábbi munkatársa fiának tulajdona.  Kubrick pályafutása alatt csak 13 filmet készített, de munkásságával a filmművészet legnagyobb mesterei közé került. Az 1928-ban született filmes négy és fél évtized alatt rendezett művei mind meghatározóak a háború utáni amerikai filmtörténetben. Az 1999-ben, 70 évesen elhunyt művész nevéhez fűződik egyebek között a Spartacus, a Lolita, a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás és a Tágra zárt szemek. A Guardian cikke szerint a Burning Secret forgatókönyvén szerepel az MGM filmstúdió forgatókönyves részlegének pecsétje. A dokumentumon szereplő dátum 1956. október 24. Ekkor Kubrick nevét még kevesen ismerték, abban az évben mutatták be Gyilkosság című film-noir-ját. A szakértők úgy vélik, az MGM visszavonta a megbízást, miután megtudták, hogy Kubrick közben már A dicsőség ösvényein dolgozik, amivel – úgy tűnik – szerződést szegett. Egy másik feljegyzés szerint az MGM azt közölte James B. Harrisszel, Kubrick produkciós partnerével, hogy nem látnak elegendő filmes potenciált a forgatókönyvben. Abrams azonban úgy gondolja, a stúdió számára a „házasságtörő történet, amibe egy gyerek is belekeveredik” morálisan túl kockázatos lehetett. A szakértő a Lolita fordítottjaként írta le a Burning Secretet. „A Burning Sercretben a főszereplő összebarátkozik a fiúval, hogy megkapja az anyját. A Lolitában elveszi az anyát, hogy megkapja a lányát” – magyarázta hozzátéve, hogy az 1956-os hollywoodi produkciós kódex szerint ez rizikós történet lett volna, ugyanakkor a Lolitát Kubricknek mégis sikerült 1962-ben megrendeznie. Abrams szerint a forgatókönyv több mint 100 gépelt oldalból áll. „Egy kész forgatókönyv, akár le is lehetne forgatni” – hangsúlyozta.  Zweig eredeti írásában anya és fia zsidók és a történet Ausztriában játszódik. Kubrick forgatókönyvében a szereplők amerikai nevet kaptak és a kortárs Amerikába helyezte a cselekményt. A Zweig-novellából, egy másik forgatókönyv alapján Kubrick egykori asszisztense, Andrew Birkin készített filmet 1988-ban. Fél évszázaddal korábban, 1933 márciusában került az első megfilmesítés, de a mű címe alkalmat adott a gúnyolódásra – tekintettel a Reichstag-fegyujtására –, ezért Joseph Goebbels náci propagandaminiszter betiltotta a filmet, majd Zweig összes könyvét.
2018.07.15 19:14
Frissítve: 2018.07.15 19:26

Magyarországon forgathat Denis Villeneuve

Publikálás dátuma
2018.07.15 13:13
Denis Villeneuve
Fotó: AFP/ ALBERTO PIZZOLI
Állítólag a Dűne új változata miatt térne vissza a rendező.
Denis Villeneuve visszatérhet az etyeki Origo filmstúdióba, ahol legutóbbi filmjét, a Szárnyas Fejvadász 2049-et is forgatta, hogy leforgassa a Dűne új változatát – tudta meg az Omega Underground, a hírt a 444.hu szúrta ki.   A Screen Rant szerint a forgatás 2019 februárjában kezdődhet, bár még se a szereplőválogatásról, se a tervezett bemutatóról nincsenek hírek. 
Témák
forgatás
2018.07.15 13:13
Frissítve: 2018.07.15 13:13