Elúszott az olcsóbb hal

Idén januártól a halak áfája is csökkent 27 százalékról 5 százalékra. Ez az árakon nemigen látszik.

Akár 22 százalékponttal is olcsóbb lehetett volna januártól az édesvízi hal, ha a 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa teljes mértékben érvényesül a kereskedelmi forgalomban. Ez pedig nem csekélység, hiszen például az őshonos szürke harcsa szeletelve, vagyis a filé kilogrammja 5-5,5 ezer forint, de a legkeresettebb pontyszeletből is 1,8-2,1 ezer forintba kerül egy kilogramm.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tavaly még az évi 6 kilogrammos halfogyasztás – ami az európai átlag egyharmada - megkétszereződését várta az idei áfa csökkentéstől. Ez valószínűleg nem teljesül, mert a legnépszerűbb halat, a ponty kilója is átlagosan alig 5,4 százalékkal kerül kevesebbe, mint tavaly ilyenkor.

Az érdemi árzuhanást - egyebek mellett - a 2017-ben Európa több országában is pusztító halherpesz megbetegedés akadályozta meg, amely az állomány mintegy 20 százalékát elpusztította, és így halhiányt okozott. A magyar termelőknek ezzel szemben sikerült lokalizálniuk a fertőzést, ennek köszönhetően az európai keresleti piacon a hazai 13-15 ezer tonnás termelésből mintegy 5 ezer tonnát jó áron exportálhattak a hazai tógazdaságok, ami itthon viszont csökkentette az árualapot - nyilatkozta a Népszavának Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Ez nem kedvezett az árcsökkentésnek. Ráadásul a gabonatermés is elmaradt a várakozásoktól, így a kevesebb takarmányért többet kellett fizetniük a tógazdaságoknak is.

A vízdíjakat a kormányzat - egy uniós jogszabályra hivatkozva - felemelte, de olyan mértéket szabtak meg az eredeti tervezetben, ami padlóra küldte volna az ágazatot. Öt éves átlagban évi 13 milliárd forintos (4,2 százalék) a tógazdasági szegmens nyeresége, amivel a díj több mint 8 százalékkal emelkedett volna. A vízdíj egyik eleménél, a vízkészlet-járuléknál a szakma elérte, hogy olyan kvótákat állapítottak meg a vízkivételnél, hogy a legtöbb halgazdaság mentesült ennek a befizetésétől. A víz eljuttatása a tavakhoz és más költségek viszont magasak. Az ágazat szereplői azt szeretnék elérni, hogy a kormányzat állapítson meg egy hektáronkénti 1500 forintos (mintegy 5 euró) díjat. (A régióban vagy egyáltalán nem kell ilyen díjat fizetni, vagy még ennél az 5 eurónál is kevesebbet.) A szakma abban bízik, hogy a téli szezon végére, vagyis márciusra sikerül elérni a rendeletmódosítást. Ez 26 ezer hektárnyi halastavat érintene Ha sikerülne elérni a módosítást, az mérsékelhetné a termelési költségeket, így az átadási és a fogyasztói árakat is.

Ezek a költségek összeadódtak, ráadásul tavasszal amúgy is magasabbak 10-12 százalékkal az átadási árak az őszieknél. Erre jó példa, hogy 2016 őszén a ponty kilójának 550 forint volt az átlagos átadási ára, ami 2017. tavaszára 600 forintra kúszott fel, majd karácsonyra már 650-700 forintnál tartottak a termelői árak. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a ponty 3 éves korára válik piacképessé. Igaz, a globális felmelegedés okozta klímaváltozás miatt ez az idő lerövidült, viszont több takarmány fogy, mert a halak már nem vermelnek el októberben, mint korábban, s ezért tovább kell etetni őket, ami megint csak növeli a költségeket - jegyezte meg a szakember. A közúti szállításoknál az egy tengelyre jutó terheléskorlátozás is a termelőkön csattant. A halszállító teherautókba az eddigieknél kevesebb vizet tölthetnek be a termelők, s így kevesebb halat tudnak egy fuvarral a piacokra, üzletekbe juttatni.

"Ledolgozták" az áfacsökkentést

Más termékeknél hasonló a helyzet. A 2016-ban szintén 27 százalékról 5 százalékra mérsékelt sertéshúsárak a kezdeti jelentős csökkenés után mára visszakapaszkodtak az áfacsökkentés előtti szintre. A tojás még rosszabbul járt, mert tavaly januárban ugyan a kedvező áfakörbe sorolták, de a madárinfluenza miatt a tojóállomány alaposan megritkult és emiatt a termék ára egy év alatt átlagosan 40 százalékkal drágult. Hasonlóképpen a friss tej és a tejtermékek ára is emelkedett, mert egyebek mellett alaposan megnövekedett a kínai fogyasztás, és ez "kiszívta" Európából a tejkészítményeket.

Az élelmiszerárakat nagymértékben mozgatják az alapanyagárak, valamint egyedi piaci hatások is, mint amilyen a madárinfluenza volt - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Azt meg lehet állapítani, hogy az áfacsökkentések visszaszorították a feketegazdaságot, enélkül még magasabbak lennének az élelmiszerárak. A mezőgazdaság jellegéből következik, hogy az alapanyag árak is hullámzóan változnak, amit némi késéssel, követnek a fogyasztói árak is.