Vidékre tartó e-boltok

Publikálás dátuma
2018.02.22 06:20

Fotó: /
Szakosodással "támadnának" az online boltok, de az új adatvédelmi előírások körüli kérdőjelek nehezítik helyzetüket.

Bár a hagyományos kiskereskedelemhez képest továbbra is háromszoros sebességgel bővül a hazai online értékesítés, a vásárlói kör úgy tűnik, már elérte plafonját. Jelenleg mintegy 3 millió magyar vásárol több-kevesebb rendszerességgel a webáruházakban, számuk azonban az utóbbi években már csupán néhány százezer fővel bővült. Ők ugyanakkor egyre többször és egyre nagyobb értékben vásárolnak: ez magyarázza, hogy az online kereskedelem forgalma tavaly már átlépte a 360 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedést jelent. Összességében a webáruházak 83 százaléka is sikeresebb évet zárhatott, mint egy évvel korábban.

Mindebben a már hazánkban is meghonosodott Black Friday erőteljes piacalakító hatással bír: a tavaly november 24-re eső akciónap nettó 27 milliárd forint forgalmat generált. A kampányba minden eddiginél több e-kereskedő szállt be, igazán profitálni azonban csak a nagyobb webáruházak tudtak belőle. A kisebbek számára a Black Friday inkább egyfajta kényszerpályát jelent. Aki ugyanis kimarad, az vásárlót veszít, hiszen a rendkívül árérzékeny magyar vásárlókat leginkább az akciókkal lehet megfogni.

Nem véletlen tehát, hogy a 2017-es évet a nagy webáruházak egymásra licitáló leárazási dömpingje határozta meg, amivel a kisebbek egyáltalán nem, de még a közepes e-boltok is csak erőn felül, profitrátájuk nagymértékű beáldozásával tudtak lépést tartani. Az erős árverseny ennek ellenére 2018-ban is az online szektor fő jellemzője marad, hiszen ezzel lehet a legnagyobb mértékben piacot szerezni és növelni a vásárlási gyakoriságot – mondja Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője. Megjegyezte: a kisebb kereskedők számára sem teljesen reménytelen azonban a helyzet. Számukra az egyik kitörési pont a specializálódás lehet, hiszen a rétegtermékekre nagy a kereslet. Az olyan árucikkeknél mint például a szaniter, a bútor, az építőanyag, az autó-motor, a sportszerek vagy a kreatív hobbi, a vásárlók keresik a többletinformációkat, ezért ezen termékek árusításánál gyors és látványos forgalombővülést lehet elérni, ha nem csupán kilistázza a webáruház a termékeket, hanem a jól célzott tartalommarketing eszközével is él.

Ehhez persze nem árt ismerni a lehetséges vevőket. Az alacsonyabb jövedelmű megyékben például teljesen más vásárlói preferenciákkal és szokásokkal találkozhatunk, mint Pest megyében vagy Budapesten – mutatott rá Madar Norbert. Márpedig az online vásárlások tekintetében egyáltalán nem olyan vízfejű az ország, mint sok más szempontból: Budapesten mindössze az online vásárlók 25 százaléka él, és a forgalomnak is alig több, mint harmadát adja csak a főváros, így komoly növekedési potenciál rejlik a vidéki vásárlókban. A célzott kampányokhoz ugyanakkor a webáruházaknak a korábbiaknál részletesebb adatokra lenne szükségük. Ezek beszerzése és felhasználása azonban korántsem lesz egyszerű a közeljövőben.

Az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR ugyanis részben éppen a vásárlói adatok korlátlan gyűjtésének és felhasználásának szabna gátat, ezért az egész unióban egységes szigorú követelményeket ír elő a személyes adatok kezelésére és tárolására, valamint komoly – akár 20 millió eurós - büntetési tételeket helyez kilátásba azok megsértése esetén. A fő problémát azonban nem ez jelenti, hiszen a magyar jogszabályok már eddig is szigorú előírásokat tartalmaztak. Néhányat - jellemzően az ágazati szabályokat - azonban még hozzá kellene igazítani a május 25-én életbe lépő uniós irányelvekhez, ezekkel azonban mindeddig adós maradt a kormány. A webáruházak így most tanácstalanok: hiszen nem tudják, nem is tudhatják biztosan, vajon megfelelnek-e az új előírásoknak, vagy sem.

Kelet-Közép-Európában egyébként a magyarországi vállalkozások vannak a leginkább lemaradva a GDPR-ra való felkészülésben. Bár az új előírások nem csupán a webáruházakra, hanem az összes vállalkozásra, intézményre vonatkoznak, a Microsoft régiós kutatása szerint a hazai cégek harmada még csak nem is hallott a GDPR-ről. Döntő többségük azt sem tudja, vonatkoznak-e rá ezek az előírások, és semmiféle terve nincs is arra vonatkozóan, hogyan feleljen meg a szabályoknak. Összehasonlításul: a régióban mindössze a cégek 12 százaléka nyilatkozott így.

2018.02.22 06:20

Milliókkal drágulnak az új otthonok - egy kormányintézkedés miatt

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:11

Fotó: Népszava/
Egy 80-100 négyzetméteres épületet legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni.
Az áfaked­vezmény kivezetése többmilliós áremeléssel fenyegeti a zömmel CSOK-os vásárlói kört - írja a Világgazdaság. Egy átlagos méretű, 80-100 négyzetméteres épületet a mostaninál legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni, ha újból a 27 százalékos áfát kell alkalmazni.
A teljes újlakás-piacinál 50 százalék fölött van a CSOK-os vásárlók aránya.
Az 5 százalékos áfa megszűnése csak tovább rontja az újlakás-piaci helyzetet, ahol egyébként is drágulás várható: 2020-tól csak a közel nulla energiaigényű épületekre fognak használatbevételi engedélyt adni. Márpedig az ilyenek építése áfakulcstól függetlenül is milliókkal kerül majd többe a mostaniaknál. Kész-házas árfolyamon ez azt jelenti, hogy a mostani 300 ezer forint körüli négyzetméterárak pusztán attól 350 ezerre emelkednek, hogy megújuló energiaforrásokkal – hőszivattyúval, napelemekkel és egyéb innovatív, környezetbarát megoldásokkal – kell az épületeket felszerelni.
A 300-350 ezer forintos négyzetméterenkénti ár a fővárosi újlakás-áraknak még így is csak a felét teszi ki.
2018.07.16 08:11

Nőhetnek a törlesztőrészletek, megindult a kamatemelés

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:00
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Rég nem látott emelkedésbe kezdtek a lakáshitel kamatok, aminek kellemetlen következménye, hogy több százezer adós fizethet többet.
A romló világgazdasági hangulat, valamint az Európa-szerte beindult kamatemelés rányomja a bélyegét a hazai bankok egymás közötti hitelezésére: drágábban, magasabb kamattal adják egymásnak a hiteleket. Emiatt emelkedik a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), ez pedig különösen a változó kamatozású lakáshiteleseknek rossz hír. Ez a kölcsön ugyanis a BUBOR-hoz van kötve, így ha ez a referenciakamat emelkedik, a bank kénytelen a növekedést átvezetni a lakossági kölcsönökbe is. Emiatt a hónap elején több banknál is rég nem látott emelkedésnek indultak a lakáshitelek törlesztőrészletei. Június elejéhez képest a kölcsön költségét meghatározó másik összetevő, a kamatfelár változatlansága mellett is 0,14-0,85 százalékponttal emelkedtek a lakáshitelek kamatai, ami akár több ezer forinttal is drágítja a havi törlesztőrészleteket.  Az óvatos kamatemelés már az év eleje óta tart a változó kamatozású kölcsönöknél, de egyre több fix kamatozású terméknél is érzékelhető a növekedés - utóbbira az elmúlt hónapokban nem igazán volt példa. Ez ugyanakkor a már korábban megkötött fix kamatozású hitelszerződéseket nem érinti, hiszen a fixálás lényege éppen az, hogy történjék bármi a magyar és a nemzetközi gazdaságban, az adott hitel kamata és törlesztőrészlete a választott 3, 5 vagy 10 éves periódus végéig változatlan marad. Azoknak viszont, akik most szeretnének ilyen kölcsönt fölvenni, a korábbiakhoz képest már magasabb törlesztőrészletekkel kell számolniuk.  A kamatemelés persze leginkább azok számára lesz fájdalmas, akiknek változó kamatozású hitelük van, és éppen mostanában van a periódusváltás (amikor a bank újra megszabja az aktuális kamatot és törlesztőrészletet). Bár a kamatok még csupán 1 százalékpont alatti mértékben emelkedtek, a törlesztőrészletekre nézve ez akár több ezer forintos növekedést is jelenthet – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. 
Konkrét példákon bemutatva: az egyik pénzintézet 15 millió forintos, 12 havi BUBOR-hoz kötött, 20 éves futamidejű hitele esetén 2,7 százalékkal, a múlt havi 89 976 forintról 92 466 forintra nőtt a törlesztőrészlet. Egy szintén 15 millió forintos, de a 10 éves futamidőre végig rögzített kamatozású hitelnél a havi törlesztőrészlet 4 413 forinttal lett több: 168 310 forintról 172 723 forintra nőtt, ami 2,6 százalékos növekedést jelent. Ugyanez a hitel csupán 5 évre fixált kamatperiódusnál 5495 forinttal, 3,4 százalékkal lett drágább: 156 182 forint helyett 161 677 forintot kell most fizetni. Mindez azt jelenti, hogy a kamatok még ilyen kis léptékű emelése is összességében több mint félmillió forinttal drágítja meg a hitelt: előbbi kölcsönnél a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 529 560 forinttal, utóbbinál 659 400 forinttal lesz több, ha valaki a múlt hónap helyett csak most veszi föl ezt a hitelt.  Veres Patrik megjegyezte: konstrukciótól és banktól függően változó, hogy mennyivel emelkedtek a törlesztőrészletek. Van olyan bank, amelyik még nem is emelt kamatot, vagy nem minden terméke esetében, és van, ahol csak néhány 100 forintra rúg a törlesztőrészletek növekedése. Arra azonban szerinte mindenképpen fel kell készülni, hogy az elkövetkező időszakban folyamatosan emelkedni fognak a kamatok és a törlesztőrészletek, ezért ajánlott a kicsit drágább, de kiszámítható fix kamatozású kölcsönt fölvenni, vagy a meglévő hitelt arra átváltani.  Az MNB jó ideje igyekszik is a lakosságot a fix kamatozású hitelek felé terelni: ezért is vezette be tavaly nyáron a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel "márkát”. Nemrégiben pedig szigorította a változó kamatozású lakáshitelekre vonatkozó jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályt, amely miatt októbertől kevesebb kölcsönhöz juthatnak a nem fix kamatozást választók. Az erőteljes kommunikációval is megtámogatott folyamat sikeresnek látszik, hiszen márciusban már az új lakáshitel-szerződések 76 százaléka fix kamatozással köttetett meg. Ezen belül a legnépszerűbb konstrukció az 5 évre rögzített kamat: a fix hitelek több mint felét így vették fel, de a 10 éves kamatperiódusú hitelek is már 25 százalékot tesznek ki.  A mostani kamatemelési hullám ezzel együtt több százezer hitelesnek okozhat fejfájást, hiszen korábban még nem voltak ilyen népszerűek a fix hitelek. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján tavaly év végén már csaknem egymillió lakáshitelszerződéssel rendelkeztek a magyar háztartások. Az MNB lapunknak küldött tájékoztatása szerint ezek 62 százaléka legfeljebb 1 éves fixálású vagy változó kamatozású volt.

Egyre erősödik a lakosság hiteléhsége

Rekordösszegű, csaknem 44 milliárd forintnyi személyi hitelt vett fel májusban a lakosság: amióta vezeti a jegybank a statisztikáit, ekkora összegben nem folyósítottak személyi kölcsönt. Miközben 2013-ban egész évben 89 milliárd forint személyi hitelt folyósítottak a bankok, addig 2018 első 5 hónapjában már majdnem 172,2 milliárd forintot. A Bankmonitor szerint a lakosság hiteléhségének az is oka, hogy a lakáshitel felvétele után egyre többen szorulnak rá az ingatlannal kapcsolatos kiadások személyi kölcsönből való fedezésére. Ugyanakkor a személyi kölcsönök feltételei is kedvezőek: néhány év alatt feleződött a kamatuk, így átlagos jövedelemmel már 10 százalékos hiteldíjmutatóval elérhetőek. Jellemzően fix kamatozással, azaz kiszámítható törlesztőrészlettel kínálják a bankok, nincs szükség ingatlanfedezetre, alacsonyabbak a kezdeti költségek, és gyorsabb a folyósítás is.  

2018.07.16 08:00
Frissítve: 2018.07.16 08:00