Vonós gesztusok

Kortárs amerikai mű, XX. századi ritkaság és jól ismert klasszikus Baráti Kristóf és a Pannon Filharmonikusok műsorán.

Az utóbbi időben a világban egyik leghíresebb magyar hegedűművészeként számon tartott Baráti Kristóf, a magyar származású karmester Gilbert Varga, a Pannon Filharmonikusok és egy ritkán játszott mű, Samuel Barber Hegedűversenye találkozásának lehetnek tanúi péntek este a Müpában.

Gilbert Varga, a koncerten vezénylő karmester hegedűsnek indult, édesapja Varga Tibor világhírű hegedűművész volt. A szólózenész karrier helyett a vezénylést választotta, de vajon le tudja-e, és egyáltalán le kell-e tagadnia vonós mivoltát – kérdezte lapunk Baráti Kristóf hegedűművészt. - Érezhető annak különbözősége, hogy egy-egy karmester milyen hangszeren tanult zenélni. Akaratlanul is megjelennek azok a jegyek, amelyeket a hangszerrel gyerekkorától magába szív, vezénylés közben látszik, hogy inkább vonós vagy ütős gesztusai vannak. Gilbert Varga nagyon kiegyensúlyozott gesztusrendszerrel dolgozik – osztja meg tapasztalatait Baráti Kristóf.

Általában egy próba és egy főpróba, most kivételesen két próba és egy főpróba és a ritkán játszott mű miatt a zenekar hosszabb előkészítése előzi meg a hangversenyt. - A karmester akkor látja el jól a feladatát, ha nem csupán a szólistára reagál, nem közvetítő fogaskerékként működik a zenekar és a szólista között, hanem egyfajta kamarazenekart alkotnak úgy, hogy eközben képes a hangszeres szólista koncepcióját értelmezni és magáévá tenni. Ez nem karmesteri vagy hangszeres szólista aspektusból érdekes, hanem a zene egészének szempontjából, leginkább annak a próbája, hogy mennyire organikusan kapcsolja össze a szereplőket és a műveket – mutatja be az ideális karmestert a hegedűművész.

Általában nem Baráti Kristóf alakítja ki a koncertprogramot, de arra mindenképp próbál figyelni, hogy egy szezonon belül ne bővítse túl a repertoárját. Samuel Barber művét nagyon szívesen játssza. - Rendkívül ritka a XX. századi muzsikák között az ennyire lágy, nyílt és felszabadult hangulatú zene, mint Barber 1939-ben Svájcban megírt Hegedűversenye – magyarázza az okot.

- A hegedűrepertoár nem annyira gigantikus, hogy szerzőket vagy korokat preferáljak, rengeteg a remekmű, és őszintén tudok kapcsolódni mindegyikhez – válaszolja Baráti Kristóf a kedvencről szóló kérdésre. - Brahms, Beethoven, Csajkovszkij és Paganini első hegedűversenye a kor csúcsa, de nem szeretek hierarchiát felállítani sem művekre, sem szerzőkre vonatkozóan. Amikor készülök, akkor az adott mű a kedvencem – mesél viszonyulásáról Baráti Kristóf hegedűművész.

Névjegy

Baráti Kristóf Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész. 1979-ben született Budapesten. Zenész családból származik, így első hegedűtanára édesanyja, Kákonyi Borbála volt. 2 és 12 éves kora között Venezuelában élt, nyolcévesen itt adta első zenekari kíséretes koncertjét. A Zeneakadémia Kiemelt Tehetségek Osztályában Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos voltak tanárai. Számos versenyt nyert meg, köztük a hegedűsök Oscarjaként is emlegetett „Paganini” Nemzetközi Verseny - első díját 2010-ben Moszkvában.

Infó: Pannon Filharmonikusok E.ON koncertsorozat:

Kontinenseken át

John Adams: Short Ride in a Fast Machine

Samuel Barber: Hegedűverseny

Szergej Szergejevics Prokofjev: Rómeó és Júlia – részletek az I. és II. szvitből

Közreműködik: Baráti Kristóf – hegedű

Vezényel: Gilbert Varga

Február 23. 19.30, Müpa

Baráti Kristóf hazai koncertjei a közeljövőben

Március 8-án a MÁV Szimfonikusokkal és Várdai István csellistával, március 26-án a Budapesti Vonósokkal és szintén Várdai Istvánnal lép fel. Április 14-én, 15-én és 16-án a Zeneakadémián a Prágai Filharmónia kamarazenekarával Mozart összes versenyművét adják elő.