Theresa May Brexit-jövőképe

A brit kormányfő harmadik nagyszabású programbeszédében elismerte, a tárgyalások során elképzelhetetlen a „kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad” brit politikája.

Theresa May kormányfő a londoni Lancaster House-ban, majd Firenzében elhangzott tavalyi felszólalása után péntek délután a Mansion House-ban, a City polgármestere, a Lord Mayor hivatalos rezidenciáján tartotta meg óriási felhajtással megelőzött harmadik Brexit-programbeszédét. A „mérföldkőként” értékelt összefoglalóra a kilépési tárgyalások szempontjából sűrű és nehéz napok után került sor, ráadásul a súlyos fennakadásokat okozott hideghullám miatt le kellett mondani az eredetileg tervezett észak-kelet-angliai helyszínről. A héten először egy potenciális következő kormányfő, Jeremy Corbyn, majd May a Downing Street 10. két korábbi lakója, a konzervatív John Major és a munkáspárti Tony Blair fejtette ki hangzatosan nézeteit.

Az ellenzék vezére a vámunió folytatása mellett kardoskodott, míg Major és Blair egyenesen a kilépés visszafordításáért emelt szót. Miközben a három választást nyert Blair reformokat remél Brüsszeltől, Theresa May beszédét közvetlenül megelőzve hozta nyilvánosságra az Európai Unió a kilépésre vonatkozó jogi szövegtervezetét, mely szerint ha a két fél nem jut megállapodásra, Észak-Írországnak az akadálymentes határ érdekében az EU toldalékává kellene válnia. Ahogy előbb a parlamentben, kormányfő csütörtökön a Donald Tuskkal, az Európa Tanács elnökével a Downing Street 10.-ben folytatott megbeszélésén is rögzítette, ez elfogadhatatlan számára, mert aláásná az Egyesült Királyság közös piacát és alkotmányos egységét.

Mindezen előzmények után és a Brexit-tárgyalások még ebben a hónapban megkezdődő újabb fordulója előtt Theresa May a világ legátfogóbb, minden szabadkereskedelmi megállapodásnál teljesebb együttműködés megvalósítására szólította fel pénteken az EU-t, felvetve annak veszélyét, hogy ellenkező esetben a kapcsolatok káoszba sodródnak. A „rugalmas divergencia” jegyében Nagy-Britannia a kereskedelem egyes területein „tükrözni” fogja az európai szabályokat, másokon többé-kevésbé elszakad majd azoktól.

A kormányfő kötelezettséget vállalt a szigetországra háruló feladatok teljesítésére, ugyanakkor öt feltétel állandó teljesüléséhez kötötte a megegyezést. A megállapodásnak kötelező érvényűnek kell lennie, nem sérülhet a népszavazás eredménye, meg kell védeni a munkahelyeket és az emberek biztonságát, tiszteletben kell tartani a toleráns, nyílt demokrácia alapelveit és nem gyengülhetnek az Egyesült Királyságot összekötő szálak. A beszéd lényegi eleme volt egy olyan mechanizmus kiépítésének igénye, mely lehetővé teszi a kereskedelmi szerződés érvényesülését a kezdetben közös, majd folyamatosan eltávolodó, végeredményben teljesen függetlenné váló két jogi rendszer között.

Míg korábbi beszédek azt a benyomást keltették, hogy a szabályozási béklyóktól megszabadulva a szigetország továbbra is élvezi majd az európai egységes piac előnyeit, Theresa May a XVIII. századi patinás épületben elismerte, hogy „nem lesz minden tökéletes”, tudomásul kell venni „kemény igazságokat”, azaz ellentétben Boris Johnson külügyminiszter egyik korábbi frappáns kijelentésével, „olyan nincs, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”.

Beszéde végén Theresa May megígérte: „akármilyen megállapodás is születik, az Egyesült Királyságra fényes jövő vár. Ha a szigetország el is hagyja az Európai Uniót, a britek továbbra is európaiak maradnak”.