N. Kósa Judit: Reggeltől estig a magyar sajtószabadság születésnapján

Publikálás dátuma
2018.03.10 08:25

Fotó: /
Arról a 170 évvel ezelőtti napról mindent tudni vélünk, iskolai ünnepségek sora véste emlékezetünkbe a történéseit. De hogy volt valójában?

A forradalom hajnali derengésben kezdődött egy pesti ház ebédlő szobájában. Petőfiék Jókaival közösen béreltek lakást a nagy árvíz után újjáépült Dohány utcai Schiller-ház emeletén, birodalmuk egy-egy szobából, a hozzájuk kapcsolódó hálófülkéből és egy közös ebédlőből állt. Egy macskaugrásnyira volt ez az épület a tulajdonképpeni Pest szélétől, a rég lebontott városfaltól és a Hatvani kaputól, mégis külvárosnak számított. Pár lépésre volt tőle a terjedelmes Huszár-ház, akárcsak az a telek, ahol majd egy évtized múlva felépül a nagy zsinagóga. Nos, ide rontott be pirkadatkor Vasvári Pál és Bulyovszki Gyula, és a négy férfi hamarosan átdolgozta a Tizenkét pont előző este kikristályosodott szövegét. A követelésekhez nem nyúltak, azonban a korábbi felvezetést elhagyták, és kiáltványként véglegesítették a pontok listáját.

Még akkor is kora reggel volt, amikor Petőfiék – bizonyára a várost behálózó átjáróházak udvarrengetegén át – törzshelyükre, a Pilvax kávéházba siettek. A kor szokása szerint a kávé mellett italokat és meleg ételeket is kínáló, biliárdasztalokkal felszerelt helyiség a pesti Úri utca (a mai Petőfi Sándor utca) mentén, a Libasinszky-házban volt. A kávéházat 1842-ben bérelte ki az osztrák Pilvax Károly, aki Döblingből, ebből a később gyászos hírt szerző városkából települt át Pestre. A tágas, egyszerű oszlopokkal tagolt teremben alakították meg 1846-ban a későbbi márciusi ifjak a Tízek Társaságát. A nevezetes március 15-e után pedig át is keresztelték: Szabadság Csarnoka – hirdette a nemzetiszín tábla az új nevet. Arra a tényre, hogy Petőfi itt szavalta el először a Nemzeti dalt, ma is márványtábla emlékeztet. A tömböt azonban 1913-ban lebontották, s a kávéház nevét sem őrzi már más, csak a helyén nyitott Pilvax köz.

Szerda lévén a könnyűszerrel fellelkesíthető ifjúság ezen a reggelen az egyetemeken tartózkodott. Petőfiék először a Hatvani utca és az Újvilág utca sarkán álló régi jezsuita rendházhoz szaladtak a zuhogó esőben: itt, a „régi, sötét és szennyes” épületben képezték az orvosokat. A forradalmárok szavaltak, felolvastak, s közben bizonyára a szemközti Arany Sas fogadóból is mindenki csatlakozott hozzájuk. Leszámítva Áldásy Ignácot, aki már tíz éve élt önkéntes száműzetésben a szálló egyik emeleti szobájában. 1889 szeptemberében kísérik majd utolsó útjára innen anélkül, hogy valaha kitette volna a lábát a rozoga, vén fogadóból.

Az Egyetem téri fakultásokról távozva már kétezres volt a tömeg, amely hamarosan beszippantotta az utcák népét is: a Hatvani és a Szép utca sarkán álló Horváth-házhoz már vagy ötezren érkeztek meg fél tizenegy körül. Gyakorlati érvényt kívántak itt szerezni a sajtószabadság a Tizenkét pontba is belefoglalt követelésének. Landerer Lajos nyomdász, akit amúgy széles körben rendőrspiclinek tartottak, a krónikások szerint maga súgta oda Petőfinek, hogy a cenzúra engedélye hiányában foglalja le a sajtót. (A könyvkiadó társ, Heckenast Gusztáv aznap távol maradt a nyomdától.) Miután ez megtörtént, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont még nedves példányait az ablakon adogatták ki a várakozó tömegnek. A Horváth-ház áprilisban már Batthyány Lajos miniszterelnöki munkahelye volt; a Landerer-nyomda gépei közül pedig kettőt – mindkettő amerikai fejlesztésű, úgynevezett Columbia kézisajtó – ma a Budapesti Történeti Múzeumban, illetve Kiscellben őriznek.

A sajtószabadság életbe léptetése után a tömeg feloszlott, a polgárok hazamentek ebédelni. Délután háromkor azonban már tízezren gyülekeztek a kitartóan szemerkélő esőben a Nemzeti Múzeum előtt – a város minden tizedik lakosa ott volt. A múzeum az év januárjában nyílt csak meg a látogatók előtt, de valójában még sem kívülről, sem belülről nem volt készen. Hiányoztak róla a Pollack Mihály által elképzelt monumentális szobordíszek, akárcsak a belső freskók (ezek húsz évvel később aztán megvalósultak), a szegényes kiállítások pedig szinte lötyögtek a hatalmas épületben. Mivel rendes tárlóknak is híján volt az intézmény, csak kísérővel lehetett látogatni, hétköznap délelőttönként. A forradalmárokat persze mindez nem zavarta: Irányi Dániel javaslatára itt határozták el, hogy a Városházához, majd a Helytartótanácshoz fordulnak követeléseikkel, szószólójukul pedig megválasztottak egy hattagú bizottmányt.

A pesti városházát hat évvel korábban húzták fel az árvízkor megsérült elődje helyén, a belvárosi templom mögött. Kasselik Ferenc kétemeletes házat tervezett, karcsú óratoronnyal, tanácstermekkel, hivatali helyiségekkel és fogdákkal. (Még fél évszázadig állt, aztán az Erzsébet híd építésére készülve lebontották.) A városi tanács és a közgyűlés aznap már jó ideje ülésezett, mikor az immár 15-16 ezres tömeg a Városháza térre ért. S miután pár száz ember benyomult a terembe, köztük olyan ismert reformerek is, mint Nyáry Pál Pest megyei másodalispán és Klauzál Gábor képviselő, az ellenséges indulat hirtelen forradalmi lelkesedésbe csapott át. Kimondták, hogy a Tizenkét ponttal egy küldöttség utazzék Pozsonyba, az országgyűlésre; majd forradalmi választmányt állítottak fel, hogy alakítsa meg a nemzetőrséget, illetve hogy az intézkedések tudomásul vétele végett még aznap keresse fel a Helytartótanácsot.

A Helytartótanács csak a tizenhárom fős választmányt várta, viszont húszezer ember dübörgött át a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca végétől induló hajóhídon – nem messze már épült a Lánchíd. Az irdatlan sokaság felkapaszkodott a Vár déli kapujához, onnan hömpölyögtek a Helytartótanács elé. Miközben odakint, fél hat lévén kezdett szürkülni, az egykori kolostori épületegyüttesben – itt ítélték el két emberöltővel korábban Martinovicsékat – rövid és eredményes tárgyalás zajlott: Nyáry, Klauzál és Pest alpolgármestere, Rottenbiller Lipót előterjesztésére a Helytartótanács eltörölte a cenzúrát, beleegyezett a nemzetőrség felállításába, és úgy határozott, hogy szabadon engedi Táncsicsot. (Legutóbb az Akadémia Régészeti Intézetének tanácsterméül szolgált a nevezetes helyiség, az érvényes tervek szerint azonban újra a Belügyminisztériumé lesz.)

A 2014 óta ismét magyar állami tulajdonban lévő Táncsics Mihály utca 9. az északkeletre néző Erdélyi bástyára támaszkodik. Az ódon ház udvara egy zord küllemű, szürke kövekből rótt, vastag falú börtönépítményt rejt. A sajtóvétség és izgatás vádjával letartóztatott író azonban nem itt raboskodott, hanem a főépület egy utcára nyíló, földszinti szobájában. Viszonylag könnyen kiszabadította tehát a forrongó tömeg, amely magát fogta a hintó elé, melyben a kivilágított hajóhídon át Pestre vitte. A majd’ ötven éves férfiúnak a Váci utcához érve lett elege az ünneplésből: feleségével együtt elfogadta Hauer József fogadós invitálását, hogy vendégeként az éjszakát a fényes Nádorban töltse.

Az ünneplő tömeg azonban ment tovább, vissza a Kerepesi (Rákóczi) út és az Országút (Múzeum körút) sarkán 1837 augusztusában megnyitott, 1840 óta Nemzetinek hívott színházhoz. Ott már délután elhatározták a műsorváltozást: bár eredetileg a Két anya gyermeke című, franciából fordított darabot adták volna – immár ötödször –, a forradalmi események hatására átváltottak a Bánk bánra. Este hétkor kezdődött az előadás, de a boldog tömeg hamarosan betódult a világítógázzal üzemelő lámpáktól félhomályos, viszont orrfacsaróan büdös nézőtérre. Egressy Gábor végül megkérdezte, mit játsszanak, aztán a színészek Erkel intésére rákezdtek a Meghalt a cselszövőre. Elhangzott még a Himnusz, a Marseillaise, a Szózat és a Rákóczi induló, a társulat ünnepelt színésznője, Laborfalvi Róza pedig kokárdát tűzött Jókai keblére. Nyolc évvel volt idősebb nála, de pár hétre rá már karonfogva sétáltak Budán.

Szerző
2018.03.10 08:25

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33