Húszezerből három: a kormánynak fogalma sincs, kit enged be az országba

Mindössze három külföldi magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági kifogás miatt a 2013 és 2017 között zajló letelepedési kötvényprogram fennállása alatt a kelet-ázsiai térségből – derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) által a Magyar Nemzet közérdekűadat-igénylésére küldött válaszából.

A hivatal szerint az érintett személyek mindannyian kínai állampolgárságúak voltak. A lap egy korábban magas rangban lévő diplomáciai forrása szerint egyes kelet-ázsiai magyar külképviseletek erősen kockázatos gyakorlatot folytattak a letelepedési kötvényekért folyamodók nemzetbiztonsági szűrésében.

A közel négy évig húzódó, tavaly márciusban lezárult kötvényprogram keretében – illetve a hozzá kapcsolódó családegyesítés által – összesen 19 865 külföldi állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon.Többségük mintegy 15 ezer ember kínai állampolgár volt. A kötvényigénylők 300 ezer euró (az első időszakban 250 ezer euró), ötéves futamidejű kölcsönt nyújtottak a magyar államnak, cserébe ők és családjuk korlátlan ideig szóló letelepedési engedélyhez jutottak, amellyel az Európai Unió területén is szabadon mozoghatnak.

A kötvényeket kizárólag az Országgyűlés – a fideszes Rogán Antal által vezetett – gazdasági bizottságában kijelölt, tisztázatlan tulajdonosi háttérrel bíró cégek értékesíthették a vevőknek, de a letelepedési engedély kérelmezési folyamata a magyar nagykövetségeken, konzulátusokon zajlott. Az engedélykérőkkel szemben meghatározott ellenőrzésekre került sor, amelyekben a BMH felkérésére részt vett a magyar rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is.

A nemzetbiztonsági szűrés fontos része volt a kérelmezőkkel folytatott elbeszélgetés. Csakhogy a lap értesülései szerint sok érintett külképviseleten nem volt olyan magyar diplomata, aki birtokában lett volna az ehhez szükséges nyelvtudásnak. Így a kötvényigénylők meghallgatása és mondandójuk megfelelő lefordítása is problémát jelentett, hiszen az igénylők többsége – szinte kivétel nélkül kínai állampolgárok – nem beszélt a sajátján kívül más nyelven.

Ezt helyi tolmácsok alkalmazásával akarták megoldani, ők azonban nem estek át olyan szintű ellenőrzéseken, mint a magyar diplomaták. Egy konkrét esetben például egy kínai család minden tagja ugyanazzal a névvel regisztrált.

Megírtuk: Három nemzetközi szervezet — a Transparency International, a brit Global Wittness és a tényfeltáró újságírói projekteket koordináló OCCPR — képviselői hétfőn találkoztak az Európai Bizottság bel- és igazságügyi főigazgatóságának munkatársaival, hogy felhívják a figyelmüket az úgynevezett arany vízum programoknak az EU-n belüli mozgás szabadságát és a belső piaci normákat fenyegető hatásaira.

A találkozót megelőzően a három NGO (non-governmental organization - kormánytól független szervezet )munkatársai Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertették több mint féléve tartó kutatómunkájuk eredményét. A szervezetek nyolc európai uniós tagállamban — Ausztriában, Bulgáriában, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán és Portugáliában — vizsgálódtak. Munkájuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a befektetésért letelepedést és állampolgárságot kínáló programok mindenütt visszaélésekre adnak lehetőséget és szabad utat engednek a korrupciónak. A kedvezményeket kínáló országok titkolóznak a kedvezményezettek kilétéről és befektetéseik nagyságáról. Nem ellenőrzik megfelelően a vízumot igénylő személyeket, sem a pénzük eredetét. Társadalmi kontroll híján a programok lehetőséget adnak az illegálisan szerzett jövedelmek elrejtésére, és a felelősségre vonás elkerülésére. Mint elhangzott, a programokkal bűnözők és bűnös úton szerzett jövedelmek érkezhetnek az EU területére. (Halmai Katalin)

“Az aranyvízumok mindenütt kockázatokat rejtenek magukban"

“Az aranyvízumok mindenütt kockázatokat rejtenek magukban, de valamennyi célja, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba. A magyarországi letelepedési államkötvény kirí a többi közül, mert nettó veszteséget termel a költségvetésnek. Viszont az üzleten 59-60 milliárd forintot kerestek a homályos hátterű közvetítő cégek, amelyek a kötvényekkel kereskedtek ” — mondta kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi szervezetének jogi vezetője, aki részt vett a brüsszeli tájékoztatón. A jogász közölte azt is, hogy a letelepedési kötvénnyel kapcsolatban január végén tett feljelentésük átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre.