Kácsor Zsolt: Szemüktől a levegő fekete

Publikálás dátuma
2018.03.10 08:20
Torsa Mátyás grafikája
Fotó: /

Kíváncsi volnék, hogy március idusának közeledtével vajon miféle politikai karrierről álmodoznak ellenzéki pártjaink ifjai. Nem, hangsúlyozottan nem az állampárt ifjúságának álmaira vagyok kíváncsi, hiszen azok 2010 óta már beteljesültek: látjuk, hogy a Keresztapa és a családja által irányított közbeszerzéseken mily sokan meggazdagodtak. S különben is, miféle szemétdombra való vágyak lehetnek azok, amelyeket csak egy despota teljesíthet? Saját testőrség, saját megye, saját kastély, saját újság, saját cégbirodalom, saját tévé, saját show-műsor. Ugyan. Hát ezek ahhoz képest semmiségek, hogy a magyar Keresztapa új moszkvai barátja újabban mát saját világháborút akar. A kis magyar álmokra a mi despotánk ásítva csak legyint: jó, legyen, hiszen úgyis mindenki csak annyit ér, amennyit ellophat.

Na de mi a helyzet az ellenzéki ifjak álmaival? Most, ezekben a feszült napokban, a nemzeti parlamenti választás előtt alig pár héttel, a magyar ellenzék befolyásosabb tagjainak fejében biztosan megfordult már, hogy mi lesz belőlük az esetleges győzelem után. Biztos van köztük olyan, aki a szíve mélyén házelnök akar lenni, és gyakran elképzeli magát a pulpituson, a kezében azzal a patinás csengővel, amint éppen csenget. Hiszen ha a győzelem másnapján felhívja az embert az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és megkérdezi tőle, hogy mi akarsz lenni, barátom, az emberünk nem mondhatja mámoros szemmel, hogy űrhajós. Inkább mondja azt, hogy miniszter. Vagy akarjon az ember legalább államtitkár lenni. Na jó, helyettes. Jól hangzik az is. Tudom, a magyar haza minden előtt, de másodsorban az sem árt, ha államtitkárságunk ablakai a Dunára néznek. Vagy ha nem jutna hely valamelyik bársonyszékben, akkor egy törekvő, igyekvő, okos ember megcélozhat egy jó kis nagyköveti posztot is, lehetőleg a világ végén, Tűzföldön vagy Új-Zélandon, hogy ne túl gyakran rendeljék haza. Nincsen az efféle ábrándozásban semmi rossz, nem azért mondom, sőt. Ha választáson indul az ember, hát legyen benne legalább szemernyi ambíció, s legalább írja össze magának, hogy miről van papírja. Hiszen a Hódmezővásárhely óta föllelkesült magyar ellenzéknek föl kell készülnie a legrosszabbra: még a végén győzni fog.

Mindez csak azért jutott eszembe, mert az 1848. március 15-i legendás pesti ifjúságnak sok minden járhatott a fejében a forradalom napján (amelyet egy évvel később Kossuth Lajos e szavakkal nem javasolt emléknapként megülni: 1848. március 15-én nem történt más, csak egy „kis pesti lárma”), de a márciusi ifjak arra egészen bizonyosan nem szőttek terveket, hogy győztes forradalom esetén őbelőlük mi lesz. Ha alaposabban megnézzük, hogy a márciusi ifjak személyesen mit is nyertek az ideig-óráig kivívott győzelemmel, azt kell látnunk, hogy „a kis pesti lárma” után komolyabb posztot, rangot, címet, pénzt egyik sem kapott. Nem azért, mintha nem érdemelték volna meg, hanem azért, mert nem a pozíció érdekelte őket, hanem a szent ügy – márpedig a szóban forgó szent ügyet egy kiállhatatlanul kellemetlen és rettenetesen nagyképű ember, egy bizonyos Petőfi Sándor nem átallotta „világszabadságnak” nevezni, amin a korabeli konzervatív jobboldal (semmiben sem azonos a maival) már akkor is jókat derült. Ez a „világszabadság” ma olyasmi volna, mint az „általános emberi egyenlőség” származásra, nemre, születésre, bőrszínre, vallásra, szexuális identitásra való tekintet nélkül – amin a mai szélsőségesen konzervatív jobboldal (semmiben sem azonos a régivel) ma is jókat derül.

Ha a társadalmi előmenetelt nézzük, a Pilvax kávéházban rendszeresen együtt biliárdozó társaságból a forradalom után az a pár ember vitte a legtöbbre, aki szerény hivatalnoki munkát kapott valamelyik új miniszter alatt. Szegény Vasvári Pál néhány hónapra miniszteri titkár lett Kossuth Lajos mellett – hogy aztán 22 évesen agyonverjék egy erdélyi szorosban –, ám a Pilvaxban összegyűlt baráti társaság egyik tagjából sem lett házelnök, sem miniszter, sem államtitkár. Nem sürgölődtek ott a kormányülés szünetében, amikor a miniszter urak majonézes krumplisalátát eszegettek porcelántányéron.

Petőfi Sándor még az országgyűlésbe sem jutott be, de nem azért, mert nem ismerték, hanem azért, mert túl jól – s ő nem volt hajlandó arra, hogy a választókerületében pénzért vegyen szavazatokat. Hogy havi fixhez jusson, kineveztette magát századosnak, majd őrnagynak, de nem követelt befolyásos posztot, nem kezdett hatlovas hintóval járni, nem költözött palotába, és Londonból nem rendelt új öltözet ruhát az asszonynak. Neki mindössze annyi kívánsága volt, hogy a szent ügy érdekében föl kellene akasztani a királyokat, mert az ő szemüktől még a levegő is fekete. Petőfinek annyi pénze még maradt, hogy feleségével és kisfiával a Pest-Szolnok távolságot úriasan vonattal tegye meg, aztán a családot lerakta Debrecenben, ő meg elment meghalni a „világszabadságért”. De kétségünk ne legyen: Petőfi az országgyűlésbe idén április 8-án sem jutna be. Nem volna képe hozzá, hogy pénzért vegyen szavazatokat.

2018.03.10 08:20

Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
Frans Timmermans bizottsági alelnök a múlt hónapban egy európai parlamenti meghallgatáson jelentette be, hogy a jogszabállyal „lehetnek problémák”, előrejelezve az esetleges kötelezettségszegési eljárást.     
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság.
Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
2018.07.18 06:00
Frissítve: 2018.07.18 06:46

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33