Imázsépítés Monteverdinek

Publikálás dátuma
2018.03.13 06:46
Fotók: MÜPA/Pályi Zsófi
Fotó: /
Rolando Villazón nagyságú világsztárok ritkán merészkednek olyan régi operák környékére, mint a Monteverdié. Ám a hangszálműtétje után új utakat kereső tenorista úgy tűnik, jól választott.

Amit a harmadik felvonásban elő kell adnia ahhoz, hogy meglágyítsa Kharónnak, az alvilág hajósának nem létező szívét, olyan zenei intenzitású énekelni való, aminek tényleg csak kivételes énekesi adottságokkal érdemes neki indulni.

Tíz éve még olyan szerepek világsztárja volt Villazón, mint a Bohémélet Rodolfója vagy a Traviata Alfredója. 2009-ben azonban egy cisztát kellett eltávolítani – mint egy interjúban elmondta – a hangszálából. Az, hogy csomókat kell operálni énekesek hangszálairól, nem ritka. Hetven-nyolcvan százalékuknál előfordul, tette hozzá – legfeljebb senki nem beszél róla. Az ő esete a ritkábbak közé tartozott, és súlyosabb következményekkel járt. A műtét után Villazónnak újra kellett gondolnia, hogyan énekeljen, és láthatjuk: néhány év próbálkozás után repertoárjából mára eltűntek a nagy romantikus tenorszerepek, fellépései ritkábbak.

Mostanában Mozart felé fordult, nem csak énekesként. Ő a salzburgi Mozart-hét művészeti igazgatója, de rendez is operát, írt két regényt, karikatúrákat rajzol, a gyerekek pedig bohócdoktorként találkozhatnak vele. Tevékeny életet él tehát továbbra is a ma már francia állampolgárságú, mexikói születésű művész. És nyilván hangi korlátai – nagy magasságokba már nem merészkedhet – miatt olyan szerepekre is rákényszerül, amilyeneket a tíz éve a Netrebkóval duettező tenorista valószínűleg nem vállalt volna. Persze fura dolog azt mondani, valaki „kényszerül” arra, hogy énekelje az első máig ható, s szinte felülmúlhatatlanul csodálatos opera főszerepét.

Monteverdi művének Orfeusz a központja. Amit a harmadik felvonásban elő kell adnia ahhoz, hogy meglágyítsa Kharónnak, az alvilág hajósának nem létező szívét, olyan zenei intenzitású énekelni való, aminek tényleg csak kivételes énekesi adottságokkal érdemes neki indulni. Lehet azt mondani, Villazón még mindig túl sok manírt hozott Verdi és a többiek korából, de a historikusok leckéjét is kiválóan megtanulta, és bizony Montverdi zenéje bírta a túlcsorduló érzelmeket, sőt: többletet adott alakítása a szerepnek. Historizmus? A korabeli beszámolók szerint az első előadásokon a Muzsika múzsájának dallamait egy fiúszoprán adta elő, Euridicét pedig egy kispap jelenítette meg. Most mindkettőt Baráth Emőke énekelte szépen, stílusosan. Nem nagyon hallani ezekben a szólamokban fiúkat, férfiakat manapság, nem is kívánnánk a nimfát férfi által alakítva látni. Giuseppina Bridelli megindítóan és drámaian adta elő a hírnök mondanivalóját a főhősnő haláláról, a többi kisebb szerep énekese és a kórus elsőrangú volt.

Kár viszont, hogy épp az említett nagyjelenetben Kharón alakítója, John Taylor Ward, jóval gyengébb hangi adottságokat mutatott, mint amire ott szükség lett volna. Christina Pluhar nem hangszerrel a kezében, hanem a zenekar előtt állva, valódi karmesterként vezényelte a koncertszerű előadást, remekül vezette végig a szünet nélkül lezajló öt felvonást. A siker szó szerint kirobbanó volt, még egy kis ráadásra is sor került. Mindez nyilván köszönhető volt Villazónnak, de a szinte minden részletében elbűvölő előadás tőle függetlenül is jól szolgálta Monteverdi ügyét.

2018.03.13 06:46

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19