Nagyhatalmi közeg

Több mint harminc - neve elhallgatását kérő - emberrel beszélt a Direkt36 két munkatársa, Pethő András és Szabó András, hogy aztán hosszú dolgozatban tárja fel, hogyan jutott oda a magyar kormányfő, hogy mára nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is az orosz elnök emberének tekintik. Hogyan lett a keze alatt pária az ország a világban. Kivételt kell tennünk, amennyiben hosszan idézzük a cikket:

Orbán Viktor "azt is nyilvánvalóvá tette a belső körének, hogy igazából már csak ez a fajta nemzetközi helyezkedés érdekli, a magyar belpolitika pedig nem izgatja. »Kurvára unja, de már unta korábban is« - mondta Orbán egyik régi bizalmasa. Előfordult, hogy a miniszterelnök szűkebb körben nyíltan ki is mondta, hogy a magyar politikát kispályának tartja, mert abban rajta kívül csak inasok vannak, és ő az egyetlen mester. Volt, hogy kijelentette azt is, senki másnak nincs olyan távlati gondolkodása a politikában, mint neki, ezért nem is számít arra, hogy a közeljövőben le tudják győzni... Eközben egyértelművé tette azt is, hogy »amit izgalmasnak tart, az a Putyinnal, Angela Merkellel és az amerikai elnökkel zajló játszmákban való részvétel«. Orbán meg van győződve arról, hogy rendelkezik a megfelelő képességekkel és tudással ahhoz, hogy helyt álljon ebben a nagyhatalmi közegben... »Orbán egójában benne van az, hogy ő más. Azt gondolja, ha nem Magyarországra születik, akkor a világ vezetője lenne« - mondta egy forrás… Több hozzá közel álló ember is azt mondta, a miniszterelnök magabiztossága látványosan megnőtt az utóbbi időben. Van, akinek az tűnt fel, hogy míg Orbán néhány korai esetből tanulva sokáig törekedett arra, hogy személyesen se őt, se a családtagjait ne lehessen visszás ügyekhez kötni, addig az elmúlt néhány évben ez megváltozott. A vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő uniós projekteknél például súlyos visszaéléseket talált az EU csalás elleni hivatala, és... a kormányfő apjának és testvéreinek cégei is részt vettek számos közpénzből finanszírozott beruházásban. »Ámulva-bámulva nézem, hogy hova lett a veszélyérzet« - mondta erre egy Orbánhoz közel álló forrás. Másnak az tűnt szokatlannak, amikor Orbán szűkebb körben azt bizonygatta, milyen komoly befolyása van olyan gazdasági érdekeltségekre, amelyek kormányközeli emberek tulajdonában vannak. »Korábban nem beszélt így. Mintha most folyamatosan igazolni akarná, hogy mennyi hatalma van... Az is számít persze, kik veszik körül az embert, mennyire húzzák le a földre. Ha nyolc éve vagy miniszterelnök, és mindenki nyalja a seggedet, akkor ez nehéz« - mondta a forrás. Közben »csak reménykednek, hogy tudja, mit csinál«”.

Sokat ehhez hozzátenni nem tudunk. Csak nézzük, hová taszigálta az utóbbi nyolc évben ezt az országot egyetlen ember, aki a „merjünk nagyok lenni” jegyében nem az országból, hanem saját magából akar nemzetközi tényezőt faragni. A kormányzás hétköznapjait meg ráhagyta mamelukjaira, akik - vele együtt - lenyúltak már mindent, a közvilágítástól a rénszarvasvadászatig.

Április 8-án egyetlen kérdésen kell töprengjünk: érdemes-e tovább követni ezt a menekültügy mögé rejtőző egót?

Szerző
2018.03.13 07:11

A fél országban már nem igazoltathat a rendőr csak úgy

Publikálás dátuma
2018.07.03 16:47
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Tíz megyében és Budapesten megszűnt a szinte örökké tartó fokozott ellenőrzés, amire hivatkozva bárkit kérdőre vonhattak a rendőrök. Kilenc megyében viszont még érvényben van.
Két és fél év után, július 1-től megszűnt a fokozott ellenőrzés Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron , Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém megyékben. Így három napja nincs felhatalmazás arra, hogy a rendőr az igazoltatásnak a törvényben meghatározott okain túl „általános igazoltatás” alá vonja az állampolgárokat. Kilenc megyében még tart a fokozott ellenőrzés.
A Magyar Helsinki Bizottság évek óta küzd a fokozott ellenőrzés észszerű korlátozása érdekében. Elemzésekben és kutatásokban bizonyították be, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok jogait. 2013-ban az alapvető jogok biztosához fordultak, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mert ügyfelüket, akit semmivel nem gyanúsítottak, szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, retorziós jelleggel úgynevezett „éjszakai ellenőrzés keretében” igazoltatták, majd ruházatát is átvizsgálták.
Legutóbb 2018. június 5-én fordultak az ORFK-hoz, hogy megtudják, az országos rendőrfőkapitány milyen adatokra, körülményekre alapította a fokozott ellenőrzés újabb elrendelését az ország egész területére, amit rekordidőre 2018. február 1. és június 30. közti időszakra határozott meg. 
A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőr bárkit igazoltathat, nem kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, amelyre egyébként törvény kötelezné.
Szerző
2018.07.03 16:47

Élve találták meg a barlangban rekedt focista fiúkat

Publikálás dátuma
2018.07.02 18:52

Fotó: AFP/ ROYAL THAI NAVY
Kilenc nappal az eltűnésük után bukkantak a thai haditengerészet búvárai a 12 eltűnt gyerekre és edzőjükre.
Magyar idő szerint hétfő kora este érkezett hír arról, hogy életben megtalálták azt a tizenkét, 11 és 16 éves kor közötti thai fiú, és a 25 éves edzőjük, akik kilenc napja tűntek el a thaiföldi Tham Luang barlangban. A tartomány kormányzója, Narongsak Osottanakorn megerősítette a hírt.
A futballcsapat és az edzőjük múlt szombaton indult kirándulásra. A hirtelen jött eső azonban elöntötte a járatokat, és foglyul ejtette őket. A keresésük még aznap este megindult, a hadsereg katonái, a tengerészet búvárai, rendőrök és külföldi önkéntesek érkeztek a helyszínre, számuk idővel meghaladta az ezret. A mentőcsapatok munkáját nehezíti az állandó esőzés, amely folyamatosan víz alatt tartja a helyenként nagyon szűk járatokat, de olyan rész is van, ahol a sáros víz öt méter mélyen lepi a barlangot annak ellenére, hogy több tucat szivattyúval óránként tízezer litert távolítanak el. 
Azt is keresik, hogyan lehet felülről járatot fúrni a tartózkodási helyükre, illetve olyan természetes lefolyót, „kéményt” találni, amin keresztül elérhetők a bajba jutottak. A barlang a bejárati szakasz után egy kilométerrel T alakban kétfelé ágazik, a baloldali ágban néhány száz méter után sejtették azt a „Pattaya Beach” nevű termet, ahol a fiúk lehetnek. A helyet nehéz megközelíteni, mert több rövidebb, teljesen vízzel lepett járaton kell átjutniuk a búvároknak, majd ezek után egy több száz méter hosszú meredek emelkedőn kell felkapaszkodniuk a 20-30 kilogrammos felszereléssel, ami után újabb vizes járat következik. A családok, barátok, az iskolatársak napok óta virrasztanak, imádkoznak a bejáratnál.

A legnagyobb ellenség a reménytelenség lehet

Az esettel kapcsolatban Adamkó Péter a Magyar Barlangi Mentőszolgálat riasztásvezetője a Népszava kérdésére elmondta: bár a mentésben résztvevő amerikai  Navy SEAL emberei felszerelése és az amerikai búvároké is nagyon modern, de ők tengerészbúvárok. Arra vannak felkészítve, tiszta vízben, nyílt tengeren, akár igen nagy mélységekbe merüljenek. Zárt térben, a sáros vízben, ahol látótávolság lényegében nincs, nehezen mozognak. A barlangi mentéshez külön felkészültség kell.  Az, hogy felülről próbálnak lejáratot fúrni, nem példa nélküli, így mentettek meg 2010-ben Chilében 33 bányászt, akiket egy 66 centiméteres átmérőjű, újonnan fúrt járaton keresztül leeresztett kapszulában húztak fel 600 méter mélyből. De ők gyakorlott bányászok voltak, volt elég terük, levegőjük, és a mentők pontosan tudták hol vannak.  A szolgálatnak is volt hasonló esete, 2002-ben 118 óra elteltével sikerült egy vízzel telt barlangból kihozniuk egy bent rekedt kutató búvárt: egy alagutat fúrtak hozzá.  A barlangban rekedteknek általában két ellenségük van, a hideg és a kiszáradás. Előbbi azon a területen, ahol ők vannak nem jelent olyan veszélyt, mint nálunk, ahol 4-10 fok között van a mélyben a hőmérséklet, ott lehet akár 20-25 fok is. A sáros vizet, ha kell, megszűrhetik valamilyen ruhadarabbal. A gondot az élelem hiánya okozhatja, a fényképekről nem úgy tűnik, hogy huzamosabb idejű bent tartózkodásra készültek. Kérdés, hogyan bírták az idáig eltelt kilenc napot. A legnagyobb ellenségük a reménytelenség lehet, hiszen mindeddig semmilyen jelzést nem kaptak arról, hol tartanak a mentésükre tett kísérletek. Azt is csak remélni lehet, hogy együtt van a csapat, menekülés közben nem szakadtak több felé.

2018.07.02 18:52