Előrehozott választásokról tárgyalna a Most-Híd

Publikálás dátuma
2018.03.13 15:52
„Egy tisztességes Szlovákiáért” - tüntetésen követelik Fico és kormánya távozását Pozsonyban, 2018. március 9. Fotó: JOE KLAMAR
Fotó: /
Előrehozott választásokról akar tárgyalni a Most-Híd, de ha a megbeszélések nem lesznek sikeresek, kilép a kormánykoalícióból - jelentette be a vegyes párt elnöke, Bugár Béla a párt Országos Tanácsának (OT) több mint 8 órán át tartó tanácskozása után, írja az MTI.

A párt döntéshozó testülete, az OT határozata értelmében a Most-Híd vezetése felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyaljon koalíciós partnereivel, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokráciával (Smer-SD) és Andrej Danko pártjával, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) az előrehozott választások lehetőségéről. Amennyiben ezek az egyeztetések nem járnak sikerrel, a párt kilép a koalícióból.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákiára mindenképpen előrehozott parlamenti választás vár, a kérdés már csak az, hogy mikor.

Bugár Béla elmondta: Robert Fico - az OT ülése közben tartott koalíciós találkozó során - elutasította annak lehetőségét, hogy az előrehozott választásokról tárgyaljon, így csak az SNS-el fognak egyeztetni. Ezzel az állítással részben ellentétesnek tűnik a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség Bugár Béla bejelentését követően kiadott híre, amely saját információkra hivatkozva azt állítja: a legerősebb kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia vezetése csak kedden tárgyalja a Most-Híd felvetését az előrehozott választások lehetőségéről, és döntésükről csak ezt követően tájékoztat majd a párt elnöke, Robert Fico.

Az ülését - mely Bugar szerint egyhangúlag fogadta el hétfői határozatát - azt követően hívta össze a Most-Híd vezetése, hogy a Kuciak-gyilkosság után az országban kialakult feszült helyzetre hivatkozva Robert Kalinák belügyminiszter menesztését kérték a legerősebb kormánypárttól. Akkor Bugár Béla még azt mondta, nem gondolja, hogy a kialakult helyzet miatt az egész kormányt fel kellene áldozni.

Hétfőn Robert Kalinák belügyminiszter bejelentette lemondását, és azt azzal indokolta, hogy távozásával is szeretne hozzájárulni az országban kialakult helyzet stabilizálásához. A bejelentésre reagálva a pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) egybehangzóan közölte: a miniszter távozását nem tartják elégségesnek és továbbra is az egész kormány távozását akarják.

Hétfőn tárgyalják a kormány elleni bizalmatlansági indítványt
Hétfőn délelőttre tűzte ki Andrej Danko szlovák házelnök a parlament rendkívüli ülését, amelynek egyedüli napirendi pontja a Robert Ficóval és kormányával szemben beterjesztett ellenzéki bizalmatlansági indítvány lesz. Az indítvány beterjesztését még a múlt héten jelentette be a SaS és az OLaNO. Az indítványt Fico államcsíny-kísérletnek nevezte.
A bizalmatlansági indítvány megszavazásához 76 voksra lenne szükség a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, ahol a kormánykoalíció 78 képviselői mandátumot tudhat a magáénak, így az indítvány jóváhagyásának papírforma szerint inkább csak elméleti esélye van. Az SaS-nek és az OLaNO frakciójának 19, illetve 16 képviselője van.


Közvetlenül ezután kezdődött a Most-Híd OT ülése, amelynek tétje az volt, hogy a párt része marad-e a koalíciónak vagy kilép, esetleg szétszakad. Ezzel kapcsolatban a párt szlovák tagozatának néhány képviselője már előre jelezte, hogy a kilépést fogja támogatni. A 14 mandátumot magáénak tudó, Bugár vezette párt kilépésével a 78 képviselővel rendelkező kormánykoalíció elveszítené többségét a 150 fős pozsonyi parlamentben.

Az előrehozott választások megtartására először Robert Fico politikai ellenlábasa, Andrej Kiska államfő tett javaslatot. Robert Fico kormányfő az elnök lépéseit a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, az újságíró-gyilkosság után történtekért pedig többek közt Soros Györgyöt tette felelőssé. Múlt pénteken több tucat szlovákiai városban a kormány távozását követelő tüntetéseket tartottak. Közülük a legnagyobb Pozsonyban volt, ahol több tízezer ember vonult az utcára, mivel kiderült, a maffia-ügyekben, melyekről a meggyilkolt Ján Kuciak írt, Fico kormánya is érintett.

Szerző
2018.03.13 15:52

Elutasította a vámuniós megállapodást a londoni alsóház

Publikálás dátuma
2018.07.17 22:15
Theresa May brit kormányfő beszédet mond a londoni alsóházban, 2018. július 9-én
Fotó: AFP/HO / PRU //
Az EU-párti konzervatívok dobták be a vámuniós paktumról szóló indítványt. Ha a javaslat átmegy az alsóházon, az a brit kormány bukásához is vezethetett volna.
Csekély többséggel elvetette a londoni alsóház kedd este azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.  A módosítást a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának EU-párti tábora terjesztette be a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz, emlékeztet összefoglalójában a távirati iroda.
 BBC értesülései szerint a kormány olyan sarkalatos jelentőségűnek ítélte e módosítás elvetését, hogy ha ez nem sikerült volna, a tory frakcióvezetés szerdára bizalmi szavazást kezdeményezett volna a kormánnyal szemben az alsóházban.
Az indítványt végül a kedd esti végszavazásban 307-301 arányban elutasították a képviselők. A vita hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, mégpedig azzal az érvvel, hogy egyrészt a Brexit után csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, másrészt a további tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételek teljesítésére kötelezné Londont - mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás kérdésében -, mintha Nagy-Britannia ki sem lépne az EU-ból. 
London ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. Az erről a minap közzétett 104 oldalas javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a "súrlódásmentes" további kétoldalú áruforgalom. Ennek érdekében a felek a brit indítvány szerint - amelyet még az EU-nak is véleményeznie kell - fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna. A Konzervatív Párt frakciójának EU-párti "lázadói" a vámuniós tárgyalások megkezdését célzó, kedd este elvetett módosító indítványukat arra az esetre terjesztették elő, ha minderről Londonnak nem sikerül megállapodnia az EU-val. 
A brit kormány javaslatcsomagja ugyanakkor jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint amilyet a megosztott alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca vezetője, David Davis is.
2018.07.17 22:15

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48