Kósa Lajos esete az 1300 milliárddal

Publikálás dátuma
2018.03.13 20:00
Népszava fotó
Fotó: /
A politikus elvállalta, hogy államkötvénybe fekteti egy csengeri háztartásbeli nő felfoghatatlanul nagy, bő 4 milliárd eurós örökségét. Szerinte átverték, az üzlet nem jött össze.

A magyar honvédelmi költségvetés háromszorosának megfelelő összeg felett rendelkezhetett volna Kósa Lajos tárca nélküli miniszter, ha összejön az a fantasztikusan hangzó állampapír-ügylet, amelyről a Magyar Nemzet közölt dokumentumokat kedden. Bár Kósa szerint az egész „humbug és szélhámosság”, a jövő héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálná ki, hogy mi történt: Egy átlátszó, ezermilliárdos blöffel lóvá tették a minisztert, vagy valami komolyabb, akár pénzmosási gyanút is felvető történetbe bonyolódott a Fidesz debreceni erős embere? Annyi viszont már most biztos: ahhoz képest, hogy miniszterként százmilliárdos fejlesztésekért felel, Kósa feltűnően hiszékeny volt. Emellett kiderült azt is, hogy ha kell, akkor közszereplő létére titokban áll állampapír-strómannak.

A lap által közölt közjegyzői okirat szerint 2013-ban egy magánszemély – nevét az újság kitakarta – szinte hihetetlen üzletre beszélte rá Kósa Lajost, aki akkor debreceni polgármester volt. A 2015-ben közokiratba is foglalt megállapodás szerint a megbízó 4,35 milliárd eurót – azaz durván 1300 milliárd forintnyi összeget – helyezett el az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél. (Itt érdemes megemlíteni, hogy az okiratot nem akárki, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke készítette el.) Kósa ebben azt vállalta, hogy ebből az összegből 2015 áprilisától magyar állampapírt vásárol számára. A szerződésből nem derül ki, hogy az állampapír-vásárláshoz miért lett volna szükség Kósa közbenjárására. Ugyanakkor a titokzatos vevő igencsak megbízhatott Kósában mivel a csillagászati összegű devizaszámla felett teljes rendelkezési jogot biztosított volna politikusnak, aki így papíron a magyar honvédelmi költségvetés háromszorosával megegyező összeggel sáfárkodhatott volna.

Már ha az üzlet összejön. Azonban a Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiban nyoma sincs akár csak megközelítő mértékű állampapír-vásárlásnak. Az FHB éves jelentéseiből pedig kiderül, hogy a bank betétállománya 300 milliárd körül alakult akkoriban, és nyoma sem volt a mesésen hangzó 1300 milliárdos devizaszámlának. Lapunk megkereste a felügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hogy észleltek-e év közben ilyen mértékű pénzmozgást, ám a jegybank nem válaszolt, ahogy az FHB sem adott információkat.

Kósa Lajos viszont kedd délután a Facebook-on közzétette magyarázatát. E szerint őt egy „csengeri háztartásbeli hölgy” kereste meg azzal, hogy „hihetetlen összeget” örökölt Németországból. „Olyan adatokat mondott és iratokat mondott, amelyek ezeket valószínűsítették” – fogalmazott Kósa arról, mivel győzte meg a csengeri nő arról, hogy a világ leggazdagabbjai közé került. (Összehasonlításul: tavaly Soros György 2000 milliárd forintra rúgó magánvagyonával a 195. helyezett volt.) Kósa szerint akkoriban Debrecenben egymásnak adták nála a kilincset a furábbnál-furább befektetők. „Járt nálam a Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, aki több száz millió dollárt akart Debrecenben befektetni, de előfordult olyan üzletember, aki a vízmeghajtású motorhoz akart üzemet építeni Debrecenben” – sorolta Kósa. Szerinte ő javasolta a hölgynek, hogy fektessen állampapírba. Arra viszont a miniszter nem tért ki, hogy ehhez miért vállalta a brókeri szerepet, azt pedig lapunknak nem válaszolta meg, mennyiért segített volna. A politikus szavaiból kiderül, hogy a nő éveken át bolondította, és csak 2016 körül jött rá arra, hogy lóvá tették. „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez” – ismételgette Kósa, aki megjegyezte, hogy a csengeri nő szerinte szélhámos és 2010 előtt a szocialistákkal ápolt kapcsolatot.

Lásd még: Megölte magát a férfi, akinek a felesége állítólag átverte Kósa Lajost

2018.03.13 20:00

Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
Frans Timmermans bizottsági alelnök a múlt hónapban egy európai parlamenti meghallgatáson jelentette be, hogy a jogszabállyal „lehetnek problémák”, előrejelezve az esetleges kötelezettségszegési eljárást.     
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság.
Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
2018.07.18 06:00
Frissítve: 2018.07.18 06:46

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33