Kósa Lajos esete az 1300 milliárddal

A politikus elvállalta, hogy államkötvénybe fekteti egy csengeri háztartásbeli nő felfoghatatlanul nagy, bő 4 milliárd eurós örökségét. Szerinte átverték, az üzlet nem jött össze.

A magyar honvédelmi költségvetés háromszorosának megfelelő összeg felett rendelkezhetett volna Kósa Lajos tárca nélküli miniszter, ha összejön az a fantasztikusan hangzó állampapír-ügylet, amelyről a Magyar Nemzet közölt dokumentumokat kedden. Bár Kósa szerint az egész „humbug és szélhámosság”, a jövő héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálná ki, hogy mi történt: Egy átlátszó, ezermilliárdos blöffel lóvá tették a minisztert, vagy valami komolyabb, akár pénzmosási gyanút is felvető történetbe bonyolódott a Fidesz debreceni erős embere? Annyi viszont már most biztos: ahhoz képest, hogy miniszterként százmilliárdos fejlesztésekért felel, Kósa feltűnően hiszékeny volt. Emellett kiderült azt is, hogy ha kell, akkor közszereplő létére titokban áll állampapír-strómannak.

A lap által közölt közjegyzői okirat szerint 2013-ban egy magánszemély – nevét az újság kitakarta – szinte hihetetlen üzletre beszélte rá Kósa Lajost, aki akkor debreceni polgármester volt. A 2015-ben közokiratba is foglalt megállapodás szerint a megbízó 4,35 milliárd eurót – azaz durván 1300 milliárd forintnyi összeget – helyezett el az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél. (Itt érdemes megemlíteni, hogy az okiratot nem akárki, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke készítette el.) Kósa ebben azt vállalta, hogy ebből az összegből 2015 áprilisától magyar állampapírt vásárol számára. A szerződésből nem derül ki, hogy az állampapír-vásárláshoz miért lett volna szükség Kósa közbenjárására. Ugyanakkor a titokzatos vevő igencsak megbízhatott Kósában mivel a csillagászati összegű devizaszámla felett teljes rendelkezési jogot biztosított volna politikusnak, aki így papíron a magyar honvédelmi költségvetés háromszorosával megegyező összeggel sáfárkodhatott volna.

Már ha az üzlet összejön. Azonban a Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiban nyoma sincs akár csak megközelítő mértékű állampapír-vásárlásnak. Az FHB éves jelentéseiből pedig kiderül, hogy a bank betétállománya 300 milliárd körül alakult akkoriban, és nyoma sem volt a mesésen hangzó 1300 milliárdos devizaszámlának. Lapunk megkereste a felügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hogy észleltek-e év közben ilyen mértékű pénzmozgást, ám a jegybank nem válaszolt, ahogy az FHB sem adott információkat.

Kósa Lajos viszont kedd délután a Facebook-on közzétette magyarázatát. E szerint őt egy „csengeri háztartásbeli hölgy” kereste meg azzal, hogy „hihetetlen összeget” örökölt Németországból. „Olyan adatokat mondott és iratokat mondott, amelyek ezeket valószínűsítették” – fogalmazott Kósa arról, mivel győzte meg a csengeri nő arról, hogy a világ leggazdagabbjai közé került. (Összehasonlításul: tavaly Soros György 2000 milliárd forintra rúgó magánvagyonával a 195. helyezett volt.) Kósa szerint akkoriban Debrecenben egymásnak adták nála a kilincset a furábbnál-furább befektetők. „Járt nálam a Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, aki több száz millió dollárt akart Debrecenben befektetni, de előfordult olyan üzletember, aki a vízmeghajtású motorhoz akart üzemet építeni Debrecenben” – sorolta Kósa. Szerinte ő javasolta a hölgynek, hogy fektessen állampapírba. Arra viszont a miniszter nem tért ki, hogy ehhez miért vállalta a brókeri szerepet, azt pedig lapunknak nem válaszolta meg, mennyiért segített volna. A politikus szavaiból kiderül, hogy a nő éveken át bolondította, és csak 2016 körül jött rá arra, hogy lóvá tették. „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez” – ismételgette Kósa, aki megjegyezte, hogy a csengeri nő szerinte szélhámos és 2010 előtt a szocialistákkal ápolt kapcsolatot.

Lásd még: Megölte magát a férfi, akinek a felesége állítólag átverte Kósa Lajost