Horváth Gábor: Egyszezonos lángossütő

Publikálás dátuma
2018.03.17 08:40
Ó, A BALATON – RÉGI NYARAKON - Két és fél hónap a szezon, ezalatt kellett az éves jövedelmet megkeresni FORRÁS: FORTEPAN/BAUER S
Fotó: /

Ugyanazok okozhatják Orbán vesztét, akiknek szédületes karrierjét köszönheti: a változásra vágyó emberek. Azok, akik minimum négyévente valós döntési lehetőséget szeretnének. Azt, hogy ha akarják, kidobhassák a megpenészedett dolgokat, és senki ne próbáljon olyat lenyomni a torkukon, amitől öklendeznek.

Ha az egyeduralom jobb lenne, mint a demokrácia, arról már tudnánk. Az elmúlt néhány ezer év eseményei arra utalnak, hogy az emberek bele akarnak szólni abba, milyen legyen az életük, és rendszeresen bajt okoz, amikor nem engedik nekik. Hívják az egyszemélyi hatalmat császárságnak, diktatúrának, egypártrendszernek vagy csupán tekintélyuralomnak, a társadalom rosszul viseli energiái, belső természetes mozgásai lefojtását. Azt meg pláne, ha természetellenes mozgásokat kényszerítenek rá. Nem véletlen, hogy leggyakrabban háborúk nyomán törnek ki a forradalmak. A hatalommegőrzés logikájából külső konfliktus fakad – így lehet legkönnyebben eltéríteni a belső feszültséget –, ami azonban a megőrizni vágyott hatalom számára végzetes társadalmi robbanás formájában csaphat vissza.

Mára csaknem teljes konszenzus alakult ki abban, hogy leghatékonyabban a parlamenti demokráciával párosult szabályozott piacgazdaság biztosítja a fejlődéshez szükséges stabilitást, és ami ehhez elengedhetetlen, a lakosság túlnyomó többsége számára a tisztességes életkörülményeket. Kína vagy Oroszország is csak úgy tud az árral szemben úszni, hogy a végletekig felkorbácsolja a nacionalizmust, a birodalmi büszkeséget. De vezetőik abban a pillanatban bajba kerülnek, amikor megtorpan a nemzeti össztermék és az életszínvonal emelkedése, mert a kínaiak és az oroszok is ugyanarra vágynak, amire az európaiak, az amerikaiak és egyáltalán bárki más: békére, családra, nyugodt fejlődésre. Ezt csak korlátozottan és ideiglenesen lehet pótolni a külső veszély hangoztatásával. Ezért van kudarcra ítélve Donald Trump és Orbán Viktor. Ha alapvetően jól kormányoznának, és közben beleegyeznének hatalmuknak a parlamenti demokráciából fakadó megosztásába, nem lenne szükségük a mesterségesen gerjesztett pánikra. De ők mindketten azt hiszik, hogy mindent tudnak. Sőt, jobban tudnak. Úgy hiszik, azzal, hogy beértek a célba, vége a versenynek, többé nem kell tekintettel lenniük a korábbi vetélytársakra. Ebben azonban tévednek, és ezen az sem segít, hogy sértődötten reagálnak mindenre, ami tévedésükre figyelmezteti őket.

A politikai váltógazdaság rövid távon kockázatokat jelent, hiszen pörög a forgóajtó, vezetők, pártok, projektek jönnek és mennek. Tíz-húsz éves távlatban ellenben világosak az előnyök. A politikusok, az üzleti érdekcsoportok és a koncepciók szakadatlan versenye kiegyensúlyozó szerepet játszik, szűri a hibákat, segít jó megoldásokat találni a problémákra, ugyanakkor csökkenti a fejlődést hosszú időre visszavető nagy társadalmi kataklizmák, pláne a véres konfliktusok veszélyét. Kár, hogy a hatalomban lévők és az oda törekvők látását gyakran elhomályosítja az uralkodás, a dominancia vágya. A politikai verseny tárgyát, a hatalmat, összetévesztik az egész folyamat céljával.

Ebből a rövidlátásból – és persze a hatalmon kívüli években kínzóvá fokozódó étvágyból – ered a Fidesz politikusai és a hozzájuk csapódott „üzletemberek” esetében megfigyelhető egyszezonos mentalitás. A valódi vállalkozók mára Magyarországon is megtanulták, hogy kifizetődőbb a mérsékelt, ám hosszú távon fenntartható haszon, mint az egyszeri „kaszálás”. Nem ment könnyen.

Emberöltővel ezelőtt mindenki ismerte a balatoni lángossütő példáját: a szezon csak két és fél hónap, ezalatt kell megkeresni az éves jövedelmet, úgyhogy nem számít, ha büdös a végtelenségig használt olaj, penészes a sajt és a melegben megsavanyodott a tejföl. A nyomorult strandoló enni akar, a haszonkulcs bármeddig csavarható. A bulinak azonban gyorsan vége lett, amint megszűnt az "egy strand – egy lángosos" rendszer, és beköszöntött a piac. Utóbbi ugyanis kínálati versenyt szül, a vendég meg nem hülye, egy perc alatt átszokik a jobbat olcsóbban áruló lángososhoz. Arról nem beszélve, ha az árus évről évre hozza a jó formáját, és számíthat hűséges törzsvásárlóira.

A kormánypárt és a köréhez tartozók azonban mintha még mindig a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben járnának. Mindent akarnak és azonnal. Nem látszik rajtuk, amit pedig Orbán Viktor olyan furmányosan kitalált, és amiben alattvalói olyan vakon bíztak, mármint, hogy csak egyszer kell nagyon nyerni, aztán habzsi-dőzsi. A hit, hogy a verseny egyszer s mindenkorra megszűnt, nincs mitől tartani, többé nem lesz senki, aki elszámoltatná a devizahitelesek pénzén hájasodó Matolcsy-klánt, a fácánmészáros, vadászkastély-építő Lázárt, a magyar vaddisznók helyett immár a svéd szarvasok rémévé avanzsált Semjént, no meg a felcsúti különítményt, Mészáros és Mészárosostól, Tiborcz Istvánostól.

A hódmezővásárhelyi fülkeforradalommal azonban egycsapása megváltozott a helyzet, és a társadalom közérzete már ettől ugrásszerűen javult. Alighanem még a Fidesz-szavazók többségének is tetszik az ijedtség a Soros Györgyről a pörzsölt disznóra asszociáló Pócs János, a parkolási VIP-listát rejtegető Bácskai János, a börtön elől a Fidesz-lista tizenhetedik helyére dugott Farkas Flórián, netán a miniszterelnök közös lábunkon álló veje orcáján, amint véletlenül kamerával és igazi újságíróval találkoznak. Az, ahogyan Rogán Antal vagy Balog Zoltán évek óta menekül a kérdések elől, ahogy Orbán Viktor bátran a parlamenti függöny és a sajtóelhárításért felelős Havasi Bertalan mögé bújik, csak ne kelljen válaszolni.

Félnek az urak, és bármi lesz az eredmény április 8-án, már az is jó, ha később emlékeznek erre a félelemre. Az emberek ugyanis szeretik érezni és éreztetni a hatalmukat. Emlékeztetni a tutiban ülőket arra, kiknek a hátán jutottak oda, s kik azok, akik ki is söpörhetik onnan őket.

Nyolc éve egy mámoros választási éjszakán Orbán Viktor agyszüleménye volt a „fülkeforradalom”. Sokan megjegyezték.

Szerző
2018.03.17 08:40

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33