Pillantás a kilencedikről - Magyarország rács mögött

Jószerével nem volt olyan rendezvény – majdnem azt írtam: ünnep – március 15-én, ahol ne hangzottak volna el a Nemzeti dal emblematikus sorai: „rabok legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok”. Mindegy volt, hogy a színpadon ellenzéki vagy kormánypárti politikus állt-e; mintha csak egy hatalmas börtön lenne ez az ország, ahol mindenki szabadulni akarna. És ez összességében jól tükrözi a pillanatnyi (?) hangulatot. Valamilyen módon mindenki rabságban érzi magát; az ellenzékiek azért, mert a kormánypárt szinte minden jogosultságuktól megfosztotta őket az elmúlt nyolc évben, a kormánypárt meg azért, mert egyáltalán létezik ellenzék. Szóval egy hatalmas cella ablakából leskelődünk kifelé mindannyian – ez Magyarország 2018-ban, huszonnyolc évvel a politikai rendszerváltás után.

De akkor mire váltottunk, ha 1990 előtt is börtönnek éreztük ezt az országot, és bizonyos értelemben az is volt? Mire váltottunk, ha a miniszterelnök – volt, akit Grósz Károly pártfőtitkáréira emlékeztették szavai – egy eredetileg ünnepnek szánt napon képes volt arról beszélni, hogy ha megnyeri a választásokat, még inkább börtönné fogja alakítani Magyarországot? Természetesen azok számára, akik nem az ő kottájából játszanak, akik beszélni mernek arról, hogy az az illiberális építmény, amit felhúzott nekünk uralkodása alatt, távol áll a demokratikus rendszerektől.

A magyar miniszterelnök, érezvén annak a paradoxonát, ha minden rosszat az ellenzék nyakába varr – hiszen egy csenevész ellenzék ugyan mire lehetne képes –, komplett nemzetközi összefogást rajzolt fel hallgatósága elé, amelyben minden egyes szereplő Soros György irányítása alatt áll, s akiknek nincs is más dolguk, mint betelepíteni ide migránsokat, tízezrével, illetve lebontani azt a kerítést, amely pedig megvédi egész Európát. (És amiért nem elég hálás a kontinens, hisz látjuk, nem hajlandó megtéríteni a költségeit.)

Persze nyugodtan ott is hagyhatnánk a kormányfőt a maga vízióival együtt, legyinthetnénk: majd csak megküzd valahogy a démonaival, de könyörgöm, hogyan is tehetnénk, ha egyszer ő az ország első számú döntéshozója? Hogyan tehetnénk, ha az eddigi uralkodása nem épp azt bizonyítaná: nem beszél a levegőbe? Ha tehát azt harsogja odahurcolt, vagy önként érkező hívei előtt, hogy itt jogi leszámolás lesz, akkor ezeket a szavakat nem tehetjük az üres fecsegés kosarába. Nem bizony, Orbán komolyan gondolja, hogy börtönnel kell büntetni, a jogászok meg majd kitalálják, hogy miért. Vannak már többen is – Császy, Tátrai, Czeglédy és a többiek -, akik erről tudnának mesélni. Már ha nem volnának éppen rács mögött.

A miniszterelnök – elvileg minden magyarok kormányfője – március 15-én nagyon megemelte a tétet. Nyilvánosan hirdette meg a maga politikai bosszúját, folytatva ezzel az időutazást, nemcsak a nyolcvanas évek végéig, de vissza egészen az ötvenes évekig. A tét tehát nem más: hosszabb távon válik börtönünkké az ország, vagy kijutunk a szabad levegőre. És ebben a mondatban már egyetlen szó sem jelképes.

2018.03.17 07:05

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10