Bukhatjuk az EU-s pénzt a korrupt kormány miatt

Publikálás dátuma
2018.03.17 06:00

Fotó: /
Az uniós szakbizottság jelentése szerint el kell indítani Magyarország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha nem csatlakozunk az európai ügyészséghez, fel kell függeszteni az EU-pénzek folyósítását.

Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság – értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság által készített, lapunk birtokában lévő dokumentum szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.

Mint emlékezetes, az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról. A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként ugyanakkor a költségvetési bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. Ez utóbbi testület most arra jutott, hogy indokolt a mielőbbi beavatkozás. „A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”.

A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokkal indokolta a véleményét. Jelezte, hogy az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéstevője az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládjában) ülő Ingeborg Gräßle, aki korábban a felcsúti kisvasút ügyében is vizsgálódott idehaza, és meglehetősen békülékeny álláspontra helyezkedett, vagyis nem arról van szó, hogy „Magyarország ellenségei” alakították ilyen kemény hangúvá a jelentéstervezetet. A Népszavának név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás szerint arról van szó, hogy a kormányzati korrupció szintje veszélyezteti az EU-támogatások céljainak érvényesítését, és sérti a magyar emberek érdekeit. - A cél, hogy a kormány visszatérjen az uniós jog keretei közé, mivel különben Magyarország elveszítheti az EU-támogatásokat – fogalmazott.

Eljárásrend
Az EU-szerződés (atombombának is nevezett) 7-es cikke lehetőséget teremt az EU számára, hogy alkotmányos eszközökkel megvédje az identitása alapját alkotó értékeket. A 7. cikk egy több lépcsős eljárást rögzít. Első lépésként a Tanács négyötödös többséggel és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn. Az érintett tagállamot meg kell hallgatni, és a Tanács ajánlásokat is megfogalmazhat arról, hogyan kellene a vitás helyzetet megoldani.
Ezután az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni. A tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács egyhangúan kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapértékeket. Ezután a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, akár a tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről is.

Szerző
2018.03.17 06:00

Eleget loptak?

Azt a kérdést kellene most megválaszolni, vajon az volt-e az ország legnagyobb gondja az elmúlt nyolc esztendőben, hogy a politikusok és a hozzájuk közel állók nehezen tudtak lopni. Mielőtt valaki esetleg elkapkodná a választ, szeretném megjegyezni, hogy Mészáros Lőrinc ezen idő alatt lekörözte az angol királynőt (akinek a családja – akárhonnan számoljuk is – legalább kétszáz éve gyűjtögette a nemesi vagyont Európa legtehetősebb államaiban), és mellesleg, hogy a nagyhalaktól a kisebbek felé haladjunk, Garancsitól Bajkaiig sokaknak leesett még néhány (száz)milliárd. 
Nehéz lenne amellett érvelni, hogy a korlátozott lenyúlási lehetőség volt a szűk keresztmetszet az ország fejlődésében. És mégis: a negyedik Orbán-kormány egy olyan lopáskönnyítő törvénysorozat elfogadásával kezdte a működését, amelynek a sürgős megszülése érdekében még egy rendkívüli parlamenti ülésszakot is beiktattak.
Mostantól kockázatosabb lesz az adóforintjainkat költő közembereket „munkaidőn kívül” kérdőre vonni – kíváncsian várom, hogy amikor mondjuk Rogán Antal a következő kampányban kék villogós állami autóval, állami sofőrrel járja a vidéket hétvégén, az minek számít majd –, még nehezebben fognak az újságírók a más törvényekben elvileg beszámolásra és együttműködésre kötelezett politikacsinálók közelébe férkőzni. Közben a kormány kiemelt állami beruházásként, mindenfajta hatósági és lakossági kontroll nélkül építheti föl az elparentált olimpia vagy a várbeli tiltott város összes létesítményét, rendeleti úton szabva meg a beépítési szabályoktól a kivitelező személyéig (és persze az árig) mindent, amire az olajozott pénzeltüntetéshez szüksége lesz.
A bevezetőben föltett kérdés különösen annak fényében tűnik relevánsnak, hogy bizonyos emberek – az én ismeretségi körömből is – abból a megfontolásból szavaztak idén a Fideszre: „ezek legalább már eleget loptak”. Úgy fest ugyanis, hogy nem loptak még eleget: most kezdenek ráérezni az ízére. A képviselők (és hamarosan majd a polgármesterek) fizetésemelésének is van egy olyan értelmezése – politikustól hallottam, fogadjuk el tőle –, hogy a nemzeti együttműködés építésének jelenlegi szakaszában a gazdaság olymértékben a fideszes elit magántulajdonává vált már, hogy a végeken dolgozó végrehajtók szokásos jövedelemkiegészítő stiklijeit is csak a hatalommal közös kasszán lévő nagyok rovására lehetne csak végrehajtani, kell hát nekik valamit adni a saját zsebre dolgozás elúszó esélye helyett. 
Amúgy pedig, ha valaki látott már olyan tolvajt, aki önként behúzta a féket, az nevezze meg az illetőt – garantálom neki a címlapot, és azt is, hogy kézről kézre fogja őt adni a sajtó. (Már úgy értem, hogy a szentté avatása előtt.) Az emberi hitványság nem így működik, és ezek a dolgok – mivel a szóban forgó embertípus legmélyebb belső tulajdonságai közé tartoznak – a történelem során nem nagyon szoktak változni. Ha lopásról van szó, nincs olyan, hogy „elég”. A kormányunk a saját cselekedeteivel bizonyítja, hogy a java még csak ezután jön majd.
2018.07.18 09:41
Frissítve: 2018.07.18 09:41

Elfogadták a keményvonalas Brexit-tábor indítványait

Publikálás dátuma
2018.07.16 19:09

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A Downing Street szerint ez nem változtat a nemrégiben kidolgozott javaslatcsomag lényegén.
Elfogadta a brit kormány hétfőn azokat a módosításokat, amelyeket a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora terjesztett elő a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz – írja az MTI. A Downing Street hétfő esti indoklása szerint a módosítások elfogadása nem változtat az EU-val fenntartandó majdani kereskedelmi kapcsolatokról nemrégiben kidolgozott, a minap 104 oldalas fehér könyv formájában részletesen is közzétett javaslatcsomag lényegén. E javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyet az alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket. A javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú áruforgalom, és ennek érdekében London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak. London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna. A European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport tagjai azonban a Brexit utáni brit kereskedelempolitika vámszabályozási fejezetének törvényjavaslatához több módosítást nyújtottak be. Ezek közül az egyik legsarkalatosabb törvényben rögzítené, hogy Észak-Írország nem válhat az Egyesült Királyság többi részétől különálló vámszabályozási térséggé. Ennek jelentőségét az a mindmáig megválaszolatlan kérdés adja, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán, amely a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. Az Európai Bizottság javaslata értelmében az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás, London azonban ezt eddig is többször és határozottan elvetette. A brit értelmezés szerint ugyanis ez kikezdené az Egyesült Királyság területi és belső kereskedelmi integritását, mivel gyakorlatilag Észak-Írország és a többi országrész közé, az Ír-tengerre helyezné át a vámhatárt. A keményvonalas tory Brexit-frakciócsoport hétfőn elfogadott indítványai között szerepel annak törvénybe iktatása is, hogy az EU-val fenntartandó bármilyen jövőbeni vámpartneri kapcsolatrendszer kialakításához a brit parlamentnek külön törvényt kell alkotnia. Az ERG-pártcsoport vezetői az elmúlt időszakokban alig burkolt fenyegetéseket fogalmaztak meg Theresa May miniszterelnök politikai jövőjével kapcsolatban arra az esetre, ha kormány nem hajtja végre a fehér könyvben foglalt indítványcsomaghoz általuk előterjesztett módosításokat.  
2018.07.16 19:09
Frissítve: 2018.07.16 19:52