Így "dózerolható el" a Fidesz a fővárosból

Publikálás dátuma
2018.03.17 14:36
Karácsony Gergely egy korábbi rendezvényen. FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Örökre kitakarítható a Fidesz Budapestről, ha 5-6 helyen visszalép az LMP – deklarálta Kunhalmi Ágnes, miközben Karácsony Gergely azt hangsúlyozta: megállapodást kell kötni a főváros és a vidék között. A Változás Szövetsége most mutatta be fővárosi programját.

Régóta és kitartóan gyűlöli a fővárost Orbán Viktor, ott árt Budapestnek, ahol tud – sűrítette egy mondatba Horváth Csaba, mi jellemezte a kormány és Budapest viszonyát az utóbbi nyolc évben. Az MSZP fővárosi képviselője szerint hogyha a Fidesz kerülne többségbe a választásokon, Orbán zsigeri gyűlölete csak fokozódna. Horváth szerint a Fidesz célja a tanácsrendszer visszaállítása – és megfosztaná a fővárost maradék önállóságától. A Változás Szövetsége viszont szabad Budapestet akar, szabad polgárokkal. Ehhez vissza kell adni a fővárostól elvont forrásokat, így kormányváltás után minden itt keletkezett 10 forint adóból egy forintot Budapesten hagynának. Programjukban 2022–ig 10 százalékkal növelnék a zöld felületek arányát, megújítanák, és nem lebetonoznák a Városligetet, hasonlóképpen a Margitszigetet, Népligetet. A BKV környezetbarát buszainak arányát évente szintén 10 százalékkal növelnék, megoldanák a főváros akadálymentesítését, a mozgáskorlátozottak, kismamák számára. Előnyben részesítenék a kerékpárosok, gyalogosok közlekedését az autósokkal szemben.

Az LMP-vel együtt söpörne

És a kormányváltás nem illúzió az MSZP budapesti elnöke szerint, Kunhalmi Ágnes hiszi, hogy nem lesz semmi gond, ha az LMP-vel meg tudnak állapodni. Kapcsolatukat, Szél Bernadett LMP-társelnököt idézve, ő is sorsközösségnek nevezte: „Ha Budapesten 5-6 jelöltjüket visszaléptetik, végleg eltakarítjuk a Fideszt a fővárosból” – jelentette ki. Kunhalmi, aki visszaadná a fővárosi iskolák gazdasági, szakmai önállóságát, az intézményvezetők önálló döntési jogköreit, a fenntartásukat ismét az önkormányzatra bízná. „Jelenleg sem a városnak, sem az iskoláinknak nincs gazdája” – állapította meg. Hozzátette, nem kérdés, ha a Fidesz nyer, a fővárosi kerületek megszüntetéséről szóló, már a 2014-es választásokra elkészült koncepciót megvalósítanák.

Még vidéken is jobb a helyzet

Komáromi Zoltán a főváros leromlott egészségügyi ellátottságát elemezte. Elmondta, annyi fogorvosi praxis betöltetlen, hogy 66 ezer embernek megoldatlan a fogászati kezelése Budapesten. Az érsebészeti ellátás gyakorlatilag összeomlott, 21 betöltetlen háziorvosi praxis van, diagnosztikai vizsgálatokra 3-4 hónapot kell várni, ami a megyei jogú városok járóbeteg ellátásában is példátlan várakozási idő. A Rogán Antal által álmodott szuperkórház megvalósítása szerinte csak a fideszes haverok érdekeit szolgálja, miközben a 12 főváros kórház fejlesztésével meg lehetne oldani a minőségi, térítésmentes, három szintű egészségügyi ellátást Budapesten. Komáromi szerint kormányra kerülve és a kerületekkel együttműködve hónapok alatt tudnák rendezni a problémákat.

Nem ünnepelték a szabadságot

Az MSZP elnöke az elmúlt két fideszes kormányzati ciklust az elvesztegetett nyolc évként jellemezte: miközben ömlöttek az uniós források az országba, ebből a főváros nem tudott profitálni. Molnár Gyula úgy látja, e tekintetben a józan paraszti észből az utóbbi érvényesült igazán. Molnár Gyula felháborítónak és megdöbbentőnek nevezte, hogy a fővárosi önkormányzat nem rendezett március 15-i ünnepséget. Erre még nem volt példa 1990 óta – húzta alá, miközben ez a nap leginkább a budapestiek ünnepe, és a szabadságé.


Szövetség kell!

Karácsony Gergely, a Változás Szövetség miniszterelnök-jelöltje szintén a szabadságra helyezte a hangsúlyt: szabad Budapest nélkül nincs szabad Magyarország. A vidékkel való szembenállás helyett a vidékkel való megállapodást ajánlotta, hogy a főváros ismét magával tudja húzni az ország többi részét. Partnerséget és békét teremtene, felszámolva a társadalmi csoportokat egymás ellenségeként beállító ostoba és káros orbáni politikát.

2018.03.17 14:36

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45