Elesett Afrin, győzött Erdogan

Publikálás dátuma
2018.03.19 06:31
Volt IS-tagok is a török erők által támogatott milicisták közé vegyültek Fotó: AFP
Fotó: /
Bevonult a török hadsereg a hét hete ostromlott Afrinba. A szíriai kurdok elleni harcban Erdogan seregét szélsőséges iszlamisták segítik.

Pincékbe és más háborús rejtekhelyekre menekültek a szíriai Afrin város kurd lakói a vasárnap reggel bevonuló török hadsereg és iszlamista szövetségesei elől, tudósított a francia AFP hírügynökség. Az észak-szíriai kurd település bevételét maga Recep Tayyip Erdogan jelentette be. „A török katonaság által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg reggel 8 óra 30 perckor átvette a teljes irányítást a városközpont felett” – jelentette ki. Csakhogy a kurdok nemzetközi, főképp brit szimpatizánsai felé közvetítő Save Kobane Facebook oldal szerint a helyi szövetségesek zömében iszlamista fegyveres csoportok, nem úgynevezett mérsékelt lázadók, soraikban a szétvert Iszlám Állam (IS) el nem menekült harcosai is jelen vannak. A Törökország által január 20-án indított Olajág elnevezésű hadművelet során a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíria Megfigyelő Központja adatai szerint a térségből 200 ezer menekült el.

Erdogan annak ellenére indította el először a légicsapásokat, majd a szárazföldi hadműveletet is a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellen, hogy a kurd milíciát az Egyesült Államok támogatja és az IS elleni háborúban az amerikai vezetésű katonai koalíció legfőbb szövetségese volt. Ankara azonban (a világon egyedüliként) terrorcsoportnak minősítette a YPG-t, az IS ellen egyébként ugyancsak harcoló törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szíriai leágazásának tartja. Erdogan valójában nem a terrorizmus ellen harcol, hanem csírájában szeretne elfojtani minden esetleges kurd függetlenségi és államalapítási törekvést, Afrin és a térség katonai megszállásával pedig a kurdok által a terrorizmus elleni harc során a kalifátus felügyelete alól felszabadított, illetve a háború során mindvégig megvédett területek egyesítését próbálja megakadályozni.

A törökök helyi szövetségesei is közleményben jelentették be az afrini győzelmet. A szövetséges szíriai arab milíciáktól a helyi kurd lakosság még inkább fél, mint a török hadseregtől, az utóbbi napokban a menekülés ezért is öltött tömeges méreteket. A nemzetközi szervezetek is újabb humanitárius tragédiától tartanak.

A Save Kobane oldalon a brit Jamie Janson a kurdok mellett harcoló önkéntesek nevében próbál a világ lelkiismeretére hatni, segítséget, támogatást kérve a török ostrom alá vont szíriai kurdok számára. Janson kiemeli, hogy Afrin és Rojava a megszállás és a zsarnokság ellen harcol.

„Ma Erdogan azt próbálja megtenni, amit a Daesh-beli – Daesh az Iszlám Állam arab neve- barátainak nem sikerült: lerombolni a Rojavában felépített társadalmat és vele együtt az itt élők reményeit is. „Miközben Szíria más részeit lerombolta a polgárháború, az észak-szíriai kurd területek, a kurd „állam”, Rojava lakói valóságos csodát valósítottak meg, felépítettek egy demokratikus, pluralista, multietnikus társadalmat, ahol a nőknek is kulcsszerepük van a vezetés minden szintjén. Egy olyan modellt tettek működőképessé, amely az egész Közel-Keletnek reményt ad arra, hogy lehet békében élni a soknemzetiségű, sokvallású területeken is, állítja a brit önkéntes. Janson hangsúlyozza, hogy a kurd autonóm területek, Rojava elleni török invázió illegális, a török csapatok háborús bűnt követnek el, helyi segítőik a legszélsőségesebb iszlamisták, köztük volt IS-harcosok. „Ha a világ nem tesz semmit Rojava lakóiért, akik annyi mindent feláldoztak azért, hogy megvédjék a világot az iszlamista terrorizmustól, hallgatásával egy iszlám állam újjáélesztéséhez nyújt segítséget Erdogannak és szövetségeseinek”, olvasható a kurdokkal szimpatizáló Facebook oldalon.

A világ azonban egyelőre hallgat. Törökországot sem a NATO, sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió, sem Oroszország nem próbálta megállítani. Visszafogott bírálatok ugyan hangzottak el, de annak a megfogalmazása, hogy Törökország katonai agressziót követ el egy független állam ellen, nem. Az IS elleni szíriai háború legfontosabb ereje, a YPG és a kurd lakosság nem kapott és nem kap támogatást korábbi szövetségeseitől. A hét hetes ostrom légicsapásai tönkretették a terület infrastruktúráját, több ezer ember halálát (török jelentések szerint több mint 3500 terrorista) és százezrek menekülését okozva. A kurd felügyeletű területen több menekülttábor működik, az Iszlám Állam elleni háború idején a kurdok befogadták a rászorulókat.

Tiltakoznak a németországi kurdok
Több mint 11 ezren vonultak utcára pénteken este, majd mintegy 15 ezren szombaton is Afrin végső ostroma előtti órákban a németországi Hannoverben az észak-szíriai török offenzíva ellen tiltakozva.
Az utóbbi hetekben több német városban került sor utcai demonstrációra az afrini török ostrom miatt.

2018.03.19 06:31

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15