Daróczi Gábor: nyugalom és béke kell az oktatásban

Publikálás dátuma
2018.03.19 06:03
Daróczi Gábor oktatási miniszterjelölt szerint meg kell szüntetni a félelmet és a beletörődést az iskolákban. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Nem szeretnénk rögtön felforgatni a dolgokat, akkor sem, ha már most is a feje tetején áll az egész rendszer - mondta az oktatásban szükséges változtatásokkal kapcsolatban Daróczi Gábor, aki az iskolaügyekért felelne Karácsony Gergely kormányában.

- Ön is Soros György embere?

- Milyen értelemben?

- A 90-es években a Soros Alapítványnak dolgozott. Ez gyanús.

- Ebből a szempontból igen, életem első munkahelye volt 21 éves koromban. Ha azt is megkérdezi, van-e „Soros-terv”, aminek én az „embere” vagyok, ki kell, hogy ábrándítsam: nincs Soros-terv. De ha lenne is valami ilyesmi, az egy szóban összefoglalható: úgy hívják, hogy Európa. Ebben az értelmezésben is igennel felelhetnék a kérdésére, ugyanis elkötelezett Európa-párti vagyok.

- Lelepleztem a kormánymédia helyett. Mivel foglalkozott akkoriban?

- Programvezetőként környezeti neveléssel, kisgyermekkori fejlesztéssel, ifjúsági programokkal foglalkoztam. Volt részem azoknak a Soros-ösztöndíjasokat bemutató évkönyveknek az összeállításában is, amelyekben a Fidesz vezető politikusai is szép számmal szerepelnek.

- Nem tart attól, hogy a Fidesz propagandistái majd az alapítványos múltjával támadják?

- Eszem ágában sincs rejtegetni vagy letagadni a múltamat. Továbbá eszem ágában sincs elveket cserélni, a Fidesz embereivel ellentétben.

- Oktatási miniszterként mi lenne az első intézkedése?

- Az első és legfontosabb, hogy a következő üzenetet küldjem a pedagógusoknak, diákoknak, szülőknek, és minden érintettnek: nyugalom és béke van. Nem fogjuk elkezdeni jobbra-balra rángatni az irányítást. A második, hogy lelkiismereti és gondolati szabadság jöjjön létre. Eddig is rendszeresen találkoztam, beszélgettem pedagógusokkal, általában két visszajelzés érkezik a jelenlegi rendszerből: a félelem és a beletörődés. Én nem szeretnék olyan iskolákat Magyarországon, ahol ilyen a közérzet, vagy ami még rosszabb, hogy ez a gyerekekre is átragadjon. Természetesen vannak olyan dolgok, amiket nagyon gyorsan el kell és el lehet intézni. Például a tandíjtartozások eltörlését azonnal el lehet indítani. Ez elsősorban a diákhiteles fiatalokat érintené. A tankötelezettséget is szinte azonnal vissza lehet állítani a jelenlegi 16-ról 18 évre, de annak legközelebb csak 2018 szeptemberében lesz érezhető hatása.

- Valamennyi ellenzéki párt programjában szerepel a Klebelsberg Központ (KK), régebbi nevén a Klik felszámolása. Ez is az első intézkedések között lenne?

- A KK-et nem lehet egy nap alatt eltüntetni. De egy hét alatt se. A KK helyére létrehozandó rendszer tervei már megvannak, de annak bevezetését egy hosszú, fáradságos, egyeztetésekkel teli időszaknak kell megelőznie. Nem szeretnénk rögtön felforgatni a dolgokat, még akkor sem, ha tudjuk, hogy már most is a feje tetején áll az egész rendszer. A legfontosabb, hogy előbb nyugalom és együttműködés legyen.

- Hogyan képzeljük el az ön által említett új rendszer alapjait?

- Az én verzióm valahol félúton helyezkedik el a 2010 előtti és a mostani között.

- Eszerint van olyan része a mostani rendszernek, amit megtartanának?

- Nem sok, de van. Ilyen a három éves kortól kötelező óvodába járás, bár ezzel is van probléma, hiszen ma sok helyen nincs elég intézmény. Több térségben a szülők, ha akarnák sem tudnák óvodába vinni a gyermekeiket, mert nemhogy az ő lakóhelyükön, még a közeli településeken sincs óvoda. Úgy gondolom, hogy egy ország, ahol ilyen ütemben lehet teljesen üres stadionokat építeni, ugyanúgy tudna megfelelő számú óvodát is biztosítani. Fontos, hogy ha a szülők így sem tudják beíratni a gyermeküket, büntetés, vagyis a családi pótlék esetleges megvonása helyett előbb vizsgáljuk meg, hogy miért nem adják be az óvodába.

- Egyes vélemények szerint központosított rendszerben sikeresebben lehet felszámolni az iskolai szegregációt. Ön hogyan látja?

- Ebből a szempontból a polgármesterek korábban, helyi szinten két dologban voltak érdekeltek: az egyik, hogy a településen milyen az iskola, a másik, hogy ha eljön az ideje, újból megválasszák őket. Így nehéz volt szembemenni a szegregációval. Azokon a településeken, ahol a többi gyerektől elkülönítve oktatják a hátrányos helyzetű, általában roma diákokat, jellemzően nem túl népszerű lépés változtatni ezen. A Fidesz a központosítással ezt kikapcsolta. A polgármesternek nem kell meggyőznie senkit, feltehetné a kezét, mutogathatna az államra, a Klebelsberg Központra. De az állam sem kezdte el a szegregáció felszámolását, a helyi konfliktusok megoldását, sőt növelte a szegregáció mértékét, és ez a Fidesz történelmi bűne. Szavakban ugyan a szegregáció ellen vannak, de a konkrét intézkedések mást mutatnak. Egyre több iskolát adnak át az egyházaknak, amelyekről tudni lehet, hogy a szegregációt erősítik.

- Az Oktatási Minimum program, amit a Jobbikon kívül valamennyi ellenzéki párt aláírt, külön fejezetet szentel az esélyegyenlőségnek. A Jobbik úgy látja, nem minden esetben megoldás az „erőltetett integrált oktatás”, van, hogy előnyösebb egy párhuzamos rendszer fenntartása.

- Amit a Jobbik gondol, az lényegében ugyanaz, csak más szavakkal, mint amit a Fidesz mond a „szeretetteljes felzárkóztatásról”. A néppártosodó Jobbik azt az üzenetet próbálja küldeni, hogy ők pontosan tudják, milyen a jó iskola, ám az nem jár mindenkinek, egyes csoportokat ki akarnak belőle hagyni. És itt szeretném kiemelni: amikor integrációról és szegregációról beszélünk, ne gondoljuk azt, hogy az csak a romákról szól. A legkiszolgáltatottabb, legszegényebb 1,2 millió magyar embernek nagyjából a fele roma, de az iskolai szegregáció a legszegényebbek másik felét is ugyanúgy érinti. Lehet, hogy közülük is sokan cigánytelepeken élnek, lehet, hogy a társadalom nagy része őket is cigánynak akarja látni, annak ellenére, hogy identitásukban, nyelvükben, kultúrájukban sem azok. De a szegregációt akkor sem lehet „roma problémaként” meghatározni. Annak nemcsak az alul lévők a vesztesei, hanem az egész rendszer. Mi egy igazságos oktatási rendszert szeretnénk építeni, amelyben minden gyermek egyenlő esélyekkel indulhat el.

- Ebben mekkora szerepet szánnak a települési önkormányzatoknak?

- Elképzelhetetlen, hogy az önkormányzatoknak ne legyen beleszólásuk az adott településen található iskolák életébe. Egyszerűen nonszensz, hogy az önkormányzatoktól tulajdonképpen még az iskolaépületeket is elvették. Ebben az esetben is egy középutat kell találni: az önkormányzat működtethesse az iskolát, de az állam biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat.

- De ha az állam pénzt ad, azt is szeretné, hogy ő mondhassa meg, milyen irányban menjenek a dolgok.

- A Fidesz fejében igen. Az én demokrácia-felfogásom szerint nem. Ez nem úgy működik, hogy az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt. A feudalizmusban így működött, demokráciában már nem. Ez persze nem azt jelenti, hogy az államnak ellenőriznie sem kell a pénz elköltését.

- A pedagógusoknak ki lenne a munkáltatója? Az önkormányzatok?

- Az államnak kell állnia a fizetésüket, akár az önkormányzatokon keresztül. De az nem fordulhat elő, hogy az egyik önkormányzatnak van pénze arra, hogy adott hónapban fizesse a tanárokat, a másiknak meg nincs. Az is nonszensz, hogy minden tanár ugyanazt a pénzt kapja, teljesítménytől függetlenül. Ebből a szempontból nagy különbségek vannak az egyes pedagógusok között, ezért mindenképp biztosítani kell a teljesítmény alapú bérezést is, amit pluszba kaphatnának az alapbérük mellé. Hogy ezt pontosan kitől kapják, az tényleg csak technikai kérdés, erről majd csak azután kell döntetni, hogy a KK-t sikerült felszámolni és kialakítottuk, hogy mi lesz helyette.

- A szakképzés területén mik az elképzelések? Jó-e, hogy a szakképző intézmények irányítása nem az oktatási, hanem a gazdasági tárca feladata?

- Szerintem abnormális. Nem is tudom, ez hogyan alakulhatott így. Nemcsak arról van szó, hogy a diáknak, aki a szakképzésbe megy tovább, már 14-15 évesen kell a jövőjéről döntenie, hanem egy teljesen más rendszerbe kerül be, ami egyáltalán nem átjárható. Vannak persze olyan kivételek, akiknek sikerül, de őket hiába lobogtatják pozitív példaként, kivételekre alapozva nem lehet rendszert alkotni. A szakképzésből csak a legritkább esetben tud valaki átmenni gimnáziumba érettségit tenni, hogy aztán egyetemen, főiskolán tanuljon tovább. Amikor a közismereti tárgyakat lényegében teljesen kiirtották a szakoktatásból, azzal teljesen lezárták az utat. Azt a megosztottságot, ami az oktatás és a szakoktatás között van, rendezni kell, mégpedig hamarost.

- Mit terveznek az egyetemekkel? A kancellári, konzisztóriumi rendszerrel?

- Azt sokkal hamarabb rendbe lehet tenni. A felsőoktatásban nincs a KK-hoz hasonló mega-multi-hibrid központi rendszer. A kancellári rendszert szerintem át kell alakítani, vissza kell adni az egyetemek önállóságát.

- Akkor a kancellárok maradhatnak?

- Igen, de a feladatukat pontosan meg kell határozni. Az semmiképp sem lehet elvárás, hogy a kormányzat utasításait betartassák az egyetemekkel, nem lehetnek a mindenkori hatalom meghosszabbított karjai, mint most. A kancellár nem gyakorolhat hatalmat a rektor felett, az ő valódi feladata sokkal inkább technikai a felsőoktatási intézmények gazdasági működésében.

- Összegzésképp: egy jó oktatási minisztériumon és egy jó miniszteren kívül mi kell még, hogy jól működjön az oktatási rendszer?

- Kell egy nagyon erős, hosszú távú, politikai kurzusokon átívelő, egyirányú politikai szándék.

- Lehetséges ilyet létrehozni?

- Úgy gondolom, hogy igen. Az Oktatási Minimum program jó kezdet, abban az elvek világosak, egyértelműek. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben bármelyik demokratikus párt is kerüljön vezető pozícióba, bármelyik is adja az új oktatási minisztert, az abban foglaltaktól nem fog eltérni.

Névjegy
Daróczi Gábor oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány korábbi igazgatója. 1996-1999 között a Magyar Soros Alapítványnál dolgozott programvezetői munkakörben. 2000-től 2003-ig az Országos Egészségfejlesztési Központban, 2003-tól a Romaügyi Hivatalban, majd az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalban dolgozott. Ezt követően Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériumban működő Phare Irodán tevékenykedett mint programmenedzser, majd az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa lett. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely szakértői kormányában Daróczira bízná az oktatási tárca vezetését.

2018.03.19 06:03

Erős szél és sok eső jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.16 16:34

Fotó: Shutterstock/
A meleg idő viszont marad, akár 32 fokot is mérhetünk.
Záporos, zivataros időre és erős szélre kell készülni a következő napokban. Különösen a hét közepén, főleg az ország északkeleti felén várható kiadós csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.   Kedden alapvetően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Főként az ország északkeleti, illetve délnyugati megyéiben lehet több a felhő, ezeken a területeken néhol zápor, zivatar alakulhat ki. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős, az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén olykor viharos közeli lökések kísérik, de zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 20 fok között valószínű, de kisebb körzetekben 10, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 32 fok között várható. Szerdán napközben észak, északkelet felől vastagabb felhőzet húzódik fölénk, több-kevesebb napsütés a Dunántúlon valószínű. Elsősorban a Dunától keletre várható többfelé eső, zápor, helyenként zivatar. Az északnyugati szél nagy területen viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Csütörtökön a középső és keleti területeken többnyire erősen felhős lesz az ég, nyugatabbra kevesebb felhő valószínű, akár hosszabb időre is kisüthet a nap. A Dunántúl nyugati felén helyenként, keletebbre még többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati szél sokfelé erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Pénteken a sok gomolyfelhő mellett nyugaton számíthatunk több napsütésre. Elsősorban a Dunától keletre valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szelet a középső országrészben még erős széllökések kísérik, de szélerősödés zivatarban is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható. Szombaton és vasárnap a gomolyfelhő-képződés mellett több órára kisüt a nap, szórványosan várható zápor, zivatar. A szél megélénkülhet, de szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. 
2018.07.16 16:34
Frissítve: 2018.07.16 17:24

Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38