USA;Donald Trump;

2018-03-19 07:08:00

Parancsra

A nürnbergi per vádlottai közül többen azzal védekeztek, hogy „parancsra tettem”. A hivatali feljebbvaló utasítására való hivatkozás „nürnbergi védekezés” néven vonult be az amerikai jogi szakirodalomba.

A minap felemlegették a „nürnbergi védekezést”, annak nyomán, hogy Donald Trump elnök Gina Haspelt, a CIA eddigi igazgató-helyettesét jelölte a hírszerző ügynökség élére. Haspel irányította ugyanis 2002-ben egy ideig azt a „Macskaszem” fedőnevű titkos thaiföldi börtönt, ahol az al-Kaida elfogott terroristáit vallatták, egyebek közt vízbe fojtást szimuláló technikával. E módszer alkalmazását időközben hivatalosan megtiltották az Egyesült Államokban.

Haspelt ugyan nem vádolta meg senki, ő maga sehol nem állt elő a „nürnbergi védekezéssel”, de a média egy részében kibontakozott a vita, elítélendő-e legalább erkölcsileg, hogy nem tagadta meg a parancsot egy olyan létesítmény vezetésére, ahol egyértelműen megsértették a kínvallatás kategorikus nemzetközi jogi tilalmát.

Az ilyen kérdéseket soha nem lehet véglegesen lezárni, Gina Haspelt pedig minden bizonnyal meg fogják erősíteni CIA-igazgatói pozíciójában. De az ő előléptetése csak egy az amerikai kormányzaton belüli fontos személyi változások sorában, és az összes többi személycserének is minden jel szerint az a fő logikája, hogy a felsőbb utasítások kétely nélküli végrehajtása előnyt élvez az önálló véleményalkotással szemben.

Így lett külügyminiszter Rex Tillerson helyett Mike Pompeo, így váltja fehér házi gazdasági tanácsadóként Gary Cohnt Larry Kudlow, ezért rúgták most ki az FBI igazgató-helyettesét, és emiatt repülhet hamarosan – a pletykák szerint – Herbert R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó.

Trump úgy érzi, már megtanulta a Fehér Házat, és tanácsokra többé nincs, csak olyan végrehajtókra van szüksége, akik tudják, mi a dörgés.