Tömegével menekítenék a gyerekeket az állami oktatásból

Publikálás dátuma
2018.03.20 14:45
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Lesújtó véleményt fogalmaztak meg az oktatási rendszerrel kapcsolatban a szülők, egy online közösség, a Szülői Hang felmérése alapján. Több mint 90 százalék állítja, hogy romlott a színvonal az elmúlt nyolc évben – nem csoda, hogy sokan menekítenék a gyereküket az állami iskolákból, ez viszont további „gettósodásához” vezet.

Siralmas eredménnyel zárult a Szülői Hang online szerveződő közösség felmérése – ezek szerint a szülők 92,3 százaléka szerint romlott az oktatás színvonala az elmúlt nyolc évben. Összesen 11826 oktatás iránt érdeklődő szülő töltötte ki önkéntesen online kérdőívet, amelyben többek között a tankönyvekről, a gyerekek túlterheltségéről is kérdezték őket, írja az eduline.hu. Bár azt a Szülői Hang közösség is elismeri, hogy a kutatás nem tekinthető országosan reprezentatívnak, a kérdőívet kitöltők nagy része közvetlenül érintett, gyakorló szülő és nagyszülő, így az eredmények jól jelzik a Fidesz-kormány oktatáspolitikája által elmélyített problémákat.

Brutális túljelentkezés

A szülők több mint 65 százaléka kimenekítené a gyerekét az állami oktatásból, ha tehetné. És ami még meglepőbbnek tűnik: a menekülési szándék általános – még a legjobbaknak tartott intézményekből is a szülők harmada vinné el a gyerekét ha lenne erre lehetősége. Ez az attitűd leglátványosabban az alapítványi és magániskolák iránti érdeklődés élénkülésében érhető tetten, amelyek az utóbbi években többszörös túljelentkezéssel szembesülnek, így kénytelenek szelektálni a gyerekek között. Közben sorra nyílnak az ilyen új intézmények, nagyrészt szülői kezdeményezésre. Emellett szaporodnak az úgynevezett magántanulói csoportok is, ahol a gyerekek iskolán kívül, de pedagógusok segítségével haladnak a tananyaggal, támogató, inspiráló és az egyéni igényeket sokkal inkább figyelembe vevő közegben. Ezek a lehetőségek viszont jórészt az elit és a középosztály menekülőútjai, a szegény családokból származó, hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek számára nem marad más, mint az állami iskola.

Gettósodás lesz a vége

„Önmagában az, hogy az alapítványi iskolák pénzbe kerülnek, már egy nagyon súlyos előszelekció. A társadalomnak csak egy bizonyos csoportja engedheti ezt meg magának, és ez egyfajta gettósodáshoz vezet, vagy legalábbis ellene megy az integrációnak. Tudomásul kell venni, hogy az alapítványi iskolák kevesebb pénzt kapnak az államtól, viszont sokkal drágább a működtetésük. Úgy tűnik, hogy a szülők egy jelentős része ennek ellenére ezeket az iskolákat választaná. Ennek a motivációit tisztázni kellene, mert csak sejtjük, hogy az állami iskoláktól menekülnének” – nyilatkozta korábban a Vasárnapi Híreknek Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője.

A szülők tizede már lépett

A Szülői Hang felmérése szerint 11,3 százalék nem csak fontolgatja, de már valamilyen formában már ki is emelte gyerekét az állami oktatásból. Az alapítványi és magániskolák mellett az egyházi fenntartású intézmények mentesülnek az állami iskolákra kényszerített szabályok alól. Kiváltságosak, mert saját tanterv alapján működhetnek, szabadabban választhatnak tankönyvet, saját költségvetésből gazdálkodhatnak, illetve a vezetőiknek munkáltatói jogosítványai vannak. Ráadásul nekik nincs körzeti ellátási kötelezettségük, vagyis akár egyetlen gyereket sem kell felvenniük az iskola környékén élők közül, gyakorlatilag az egész országból válogathatnak. Az sem utolsó szempont, hogy velük jóval bőkezűbben bánik az állam: 2016-ban egy Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott állami iskolában átlagosan 61 300 forint jutott egy diákra, ez az összeg az egyházi intézményekben 160 000 forint volt, az olló pedig idén még tovább nő. A költségvetés alapján tavaly végzett számítások szerint (amelyet a Költségvetési Felelősségi Intézet készített) 2018-ban gyerekenként 200 000 forint „áll szemben” 58 000 forinttal – ennyi juthat egy diákra a KK által fenntartott iskolákban. A pontos szám azonban nehezen kiszámolható, mivel az állami iskolákban a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ 2013-as létrehozása óta nincs normatív (vagyis „gyerekenkénti”) támogatás, szemben az egyháziakkal.

Isten, de legalábbis az egyház oltalmába

Mindemellett tavaly év végén 41,6 milliárd forintos plusztámogatást kaptak az egyházi fenntartású iskolák. A szakértők szerint ugyanakkor nem az az összeg sok, amit az egyháziak kapnak, hanem az kevés, amit mindenki más. A felekezeti intézmények éppen annyi támogatásból gazdálkodhatnak, amennyiből még lehet színvonalas iskolát működtetni, ha a KK-s fenntartásúak is ennyit kapnának, az plusz 40-50 milliárd forintjába kerülne az államnak.

Az előnyöket figyelembe véve nem véletlen, hogy az utóbbi években meredeken nőtt az egyházi fenntartású iskolák száma, az Oktatási Hivatal adatai alapján 2010-ben 572 helyen működtettek iskolát az egyházak, ez a szám a 2016/17-es tanévben 1308-ra emelkedett. Ennek ellenére a szülők nagy része nem lelkesedik az egyházi iskolák iránt – ezeknek az intézményeknek az „előnyben részesítését” több mint 80 százalék elutasítja. Szinte csak azok a szülők tartanák fenn ezt a rendszert, akiknek a gyerekei felekezeti iskolába járnak, vagyis élvezik az ezzel járó előnyöket.

A szülők többségét a gyerekük középiskolai továbbtanulása is aggasztja – közel 63 százalékuk elégedetlen a lehetőségekkel, ugyanakkor ebben a kérdésben magas a bizonytalanok száma, vélhetően azért, mert sokan még évekig nem érintettek ebben a kérdésben. De bizonytalanságot okozhat az is, hogy a kormány egyre korlátozná a gimnáziumi férőhelyeket, és a lebutított szakképzés felé terelné a gyerekeket. Hasonlóan nagy mértékben aggasztják a szülőket a felsőfokú továbbtanulási lehetőségek – az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkenése miatt sokan bizonytalanok abban, hogy a felsőfokú képzés elérhető-e.

Minden rossz

A szülői vélemények több ponton is egybevágnak a szakértők által régóta hangoztatott kritikákkal, így van ez például a tankönyvek esetében is: 69 százalékuk ellenzi a kormány által bevezetett rendszert, amelyben a gyerekek ugyan ingyen kapják a könyveket, de nem jegyzetelhetnek bele. Emellett az állam által fejlesztett új generációs tankönyvek színvonalát sem tartják jónak – 80 százalék elégedetlen a kiadványokkal. „A tankönyvek használhatatlanok, tele tárgyi tévedésekkel, hibákkal, propagandával” – szól az egyik vélemény.

A felmérésben a szülőknek lehetőségük volt hosszabban, írásban is kifejteni a véleményüket az oktatás problémáiról. Ezek összesítése után kiderült, hogy a legnagyobb gondnak a túlterheltséget és az ehhez kapcsolódó fáradtságot tartják, ezt csaknem minden második válaszoló megemlítette. Emellett sokan említették a túl sok felesleges lexikális tananyagot, a készségfejlesztés, és az önálló gondolkodásra nevelés hiányát. Az is árulkodó, hogy min javítanának, ha ők dönthetnének: első helyen a tananyag és a tanítási módszerek átfogó korszerűsítését és a terhelés csökkentését említették. De a javaslatok között feltűnik a csapatmunka és kreativitás erősebb támogatása, az ideológiától mentes és gyakorlatias tananyag erősítése is az iskolákban. Az oktatási rendszert összességében pedig az autonómia helyreállításával, a pedagógusok képzésének és továbbképzésének támogatásával „javítanák meg”.

Szerző
2018.03.20 14:45

Erős szél és sok eső jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.16 16:34

Fotó: Shutterstock/
A meleg idő viszont marad, akár 32 fokot is mérhetünk.
Záporos, zivataros időre és erős szélre kell készülni a következő napokban. Különösen a hét közepén, főleg az ország északkeleti felén várható kiadós csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.   Kedden alapvetően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Főként az ország északkeleti, illetve délnyugati megyéiben lehet több a felhő, ezeken a területeken néhol zápor, zivatar alakulhat ki. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős, az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén olykor viharos közeli lökések kísérik, de zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 20 fok között valószínű, de kisebb körzetekben 10, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 32 fok között várható. Szerdán napközben észak, északkelet felől vastagabb felhőzet húzódik fölénk, több-kevesebb napsütés a Dunántúlon valószínű. Elsősorban a Dunától keletre várható többfelé eső, zápor, helyenként zivatar. Az északnyugati szél nagy területen viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Csütörtökön a középső és keleti területeken többnyire erősen felhős lesz az ég, nyugatabbra kevesebb felhő valószínű, akár hosszabb időre is kisüthet a nap. A Dunántúl nyugati felén helyenként, keletebbre még többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati szél sokfelé erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Pénteken a sok gomolyfelhő mellett nyugaton számíthatunk több napsütésre. Elsősorban a Dunától keletre valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szelet a középső országrészben még erős széllökések kísérik, de szélerősödés zivatarban is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható. Szombaton és vasárnap a gomolyfelhő-képződés mellett több órára kisüt a nap, szórványosan várható zápor, zivatar. A szél megélénkülhet, de szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. 
2018.07.16 16:34
Frissítve: 2018.07.16 17:24

Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38