Szkripaltól a Brexitig

Theresa May brit miniszterelnök a villám sebességével kapott szolidaritási nyilatkozatokat az uniótól és a NATO-tól Szkripal-ügyben. Joggal hihette, hogy a közbeszéd és az e hét végén esedékes uniós csúcs a Brexittől elfordul Oroszország és az idegméreg, esetleg a Putyint és körét sújtó újabb szankciók felé. Ami például a nagy szigetországi televíziós hírcsatornákat illeti, ez a számítás bevált. A téma jótékony leplet borított a Brexit-tárgyalások mozdulatlanságára. Ám azt, hogy ez a szolidaritás mit ér, 24 órán belül értésre adta Heiko Maas, az új német (szocdem) külügyminiszter. Közölte, kétoldalú (értsd: brit-orosz) konfliktusról van szó, a Szkripal-merénylet nem az unió ügye. Márpedig nehezen elképzelhető, hogy az unió mint szervezet szembe megy Németország álláspontjával, amelyet egyébként tisztán üzleti érdekek diktálnak. A németek akkor lennének boldogok, ha a meglevő gazdasági szankciókat is eltörölnék vagy enyhítenék.

Hétfőtől azonban Szkripal helyett újból Brexit van. Ezúttal a főtárgyalóknak, a brit Davisnek és a francia Barniernek valóban sikerült lényeges kérdésekben megállapodniuk, abban például, hogy az uniós tagországok polgárai a 2020 végi átmenetinek mondott időszak után sem veszítenek britanniai jogaikból, sőt azok is élvezhetik ugyanezeket a jogokat, akik a Brexit után vállalnak munkát brit földön. A mieinknek sem kell hazajönniük, sőt a jelek szerint korlátlan ideig migrálhatnak az újonnan vállalkozók.

Ha nem létezne „ír kérdés”, azt is mondhatnánk, a felek karnyújtásnyira vannak a megegyezéstől. Ám mivel van, és a Tanács elnöke, Donald Tusk azt mondta, „Írország mindenek előtt”, szinte minden azon múlik, hogy az uniós Ír Köztáraság és az elvileg kiszakadó Észak-Írország határával mi történik. Az uniós álláspont az, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország maradjon az unióban (egységes piac, vámunió), legyen légnemű továbbra is a határ. Theresa May azonban itt hegynek ütközik. A határellenőrzést ugyan nem akarja visszaállítani, de ha az Egyesült Királyság egy darabja de facto leválik, azaz nem „brexitál”, akkor megteheti ezt a többi is, Skócia például. És akkor a birodalomnak vége.

A fél világ lesi, milyen kompromisszumot találnak itt, ha egyáltalán. Az északír protestáns többség konokul ragaszkodik a status quo-hoz, és ez felvillantja az ír sziget uniós egységéhez nem kevésbé ragaszkodó katolikus kisebbség ellenállását, melyből még vérfürdő is lehet. A nagyobbik baj, hogy Theresa May konzervatív pártjának kormányképessége az északír protestáns párt, a DUP (demokratikus unionisták) támogatásától függ. Márpedig júniusban választások lesznek, és May addig bizonyosan nem tesz semmit a DUP ellenére. Elég neki, hogy a Brexit-tárgyalásokon rendre kevesebbet kap, mint amennyit pártjának és honfitársainak ígért, és tűrnie kell a lázongásokat.

Jobb, ha tudomásul veszi, az európaiak ráuntak a britekre, akik évtizedeken keresztül mindig kimazsolázták a közös tányérból azt, ami nekik jó volt, és éppen ők nem ismerték azt a szót: szolidaritás.

2018.03.21 07:10

Brexit: szorít az idő, Barnier a gázra lépne

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:56

Fotó: Anadolu Agency/ Dursun Aydemir
Tizenhárom hét maradt a megegyezésre, a Brexit-szerződés 80 százalékban van kész. A londoni kormány ötletei nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet.
Fel kell gyorsítani az EU-ból való brit kilépésről folyó tárgyalásokat - állapították meg pénteki brüsszeli találkozójukon az uniós tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői. Az eszmecserén az EU főtárgyalója tájékoztatta a huszonheteket a folyamatról.  Elsősorban a brit kilépési szerződés előkészületeiről volt szó. A dokumentum tető alá hozására 13 hét maradt: a feleknek legkésőbb októberben alá kellene írniuk, hogy a Brexit tervezett időpontjára, 2019. március 29-ikére ratifikálhassák. Michel Barnier uniós főtárgyaló az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szerződés 80 százaléka kész, és már nincs vita a szigetországban dolgozó uniós polgárok jogairól, sem a folytatódó brit befizetésekről a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartásáról. Brüsszel azt szeretné, ha a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében az ír sziget teljes egészében az egységes piac és a vámunió része maradna. London azonban hallani sem akar róla, hogy területének egy része - Észak-Írország - a Brexit után is az EU joghatósága alá tartozzon. Michel Barnier megerősítette: a tagállamok készek minden olyan megoldást támogatni, amely megvalósítható és jogilag kötelező érvényű szerződésbe foglalható.  Ezzel párhuzamosan az uniós intézmények és a tagállamok felgyorsítják az előkészületeket arra a nem kívánt esetre is, ha a szigetország megállapodás nélkül hagyná el a közösséget. A miniszteri ülés résztvevői röviden értékelték az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak a jövőjét felvázoló brit javaslatokat is. A július 12-ikén közzétett Fehér Könyvbe foglalt előterjesztések nem arattak osztatlan elismerést Brüsszelben, de a pánikkeltés elkerülése érdekében nem mondtak rájuk határozott nemet. Michel Barnier — miközben üdvözölte az EU-brit szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó javaslatot — kétségbe vonta, hogy az hogyan működhet például a minőségre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása nélkül. Takács Szabolcs, a magyar EU-ügyi államtitkár a tanácskozás után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Magyarország azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságnak speciális státuszt kell biztosítani a Brexit után. “A szigetország nem egyszerűen egy harmadik ország lesz, hanem az EU-hoz sok szempontból erősen kötődő partner. Ezért a jövőről egy különleges megállapodást kell kötni, nem feltétlenül olyat, amilyent az unió másokkal már tető alá hozott” - mondta.
Témák
Brexit
2018.07.20 19:56
Frissítve: 2018.07.20 19:57

Csapdában Theresa May: az EU nem esett hasra, pártjában a buktatását szervezik

Publikálás dátuma
2018.07.14 15:41
FOTÓ: AURORE BELOT / AFP
Fotó: /
Nem aratott osztatlan sikert a brit kormány "élet a Brexit után" javaslata, pórul járhat Nagy-Britannia.
Ha egy Angliában összeszerelt autóhoz három másik uniós országban gyártják a fém alkatrészeket, egy negyedikben a kárpitot, és egy ötödikben az abroncsokat, akkor el tudjuk képzelni, hogy milyen katasztrofális lenne az összeszerelő cégnek, ha hirtelen vámokat kellene fizetnie, és több hetes késéseket kellene beszámítania a gyártásba a vámvizsgálatok miatt. És ez csak egy példa a rengeteg nemzetközi üzleti kapcsolatból, amelyekre a brit gazdaság alapszik, érzékelteti az Index, milyen nehéz dolga volt Teheresa May kormányának, amikor megalkotta az EU és Nagy Britannia jövőbeni együttműködéséről szóló javaslatot. 
A jelek szerint Theresa May és támogatói felismerték: Nagy-Britanniának majdnem mindennél fontosabb, hogy ne sérüljenek az Európai Unióval összenőtt kereskedelmi kapcsolatai, és ennek hajlandók megfizetni a politikai árát. Így azt is bevállalták, hogy a tervezet nyílt szakításhoz vezessen a brit kormányon belül: emiatt mondott le a brexit-tárgyalásokat irányító miniszter és a külügyminiszter is, mivel úgy érezték, hogy javaslat nem jelent igazi kilépést.
Theresa May miniszterelnök egy társulási megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, amely háborítatlanul hagyná az árukereskedelmet az EU és az Egyesült Királyság között, viszont megszüntetné a külföldiek szabad munkavállalását a szigetországban. Az Európai Unió brexit-ügyi megbízottja sem fogadta nagy örömmel Theresa May ötletét, hogy az európai közös piacból csak az áruk kereskedelmét venné át Nagy-Britannia, az emberek szabad mozgását viszont nem. Michel Barnier hangsúlyozta, hogy az EU sértetlenül, egészben szeretné megőrizni a közös piacot, az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával. „A szolgáltatásokra és az árukra [egyaránt] vonatkozó szabályoknak, normáknak és szabványoknak az ökoszisztémája az, amire az EU alapszik” – mondta a francia politikus.
Ráadásul otthon sem csak a minisztereke elégedetlenkednek: a kormánypárt a szakadás szélén áll. Harminc keményvonalas kilépéspárti képviselő elszánta magát, hogy leváltsa Theresa Mayt, de egy bizalmatlansági indítványhoz ennél több, 48 képviselő kell. Ha sikerülne indítványozni a kormányfő leváltását, akkor viszont kellene egy jelölt, aki maga mögött tudja a kormánykoalíció támogatását, és a helyére lép. Theresa May szerencséjére nem tolonganak a pozícióért. 
2018.07.14 15:41
Frissítve: 2018.07.14 15:59